2026 első hat hónapjában háromszor annyi gyermeket ért szélsőséges hőmérséklet, mint 2025 teljes évében – közölte egy gyermekjogi szervezet.
2026-ban Nyugat-Európa-szerte a gyerekek kétharmada összesen hat és fél hónapon át volt kitéve szélsőséges hőmérsékletnek, ami háromszorosa a 2025-ös teljes évre vonatkozó adatnak, és több, mint bármelyik teljes év 2003 óta – közölte a gyermekjogi szervezet, a Save the Children.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A klímaváltozás, különösen a hőhullámok és az erdőtüzek miatt mindenki érintett, de a gyerekeket mindez még erősebben sújtja” – mondta Matilde Angeltveit, a Save the Children vezető tanácsadója és globális klímaügyi érdekképviseletének vezetője az Euronewsnak. „Ahogy a klímaváltozás évről évre súlyosbodik, úgy romlanak a gyerekekre gyakorolt hatások is” – tette hozzá.
Németországban az idei év első hat hónapjában a szélsőséges hőségnek kitett gyerekek száma meghaladta az előző öt év összesített adatait. Az Egyesült Királyságban a szervezet szerint 10 millió gyerek – több, mint bármelyik egyetlen évben az elmúlt 30 év során – volt kitéve extrém hőségnek az év első hat hónapjában.
Különösen sérülékenyek
A gyerekek különösen sérülékenyek a hőséggel szemben, mivel szervezetük még fejlődésben van, és kevésbé képes szabályozni a testhőmérsékletet. Ez jelentősen növeli az elektrolitzavar, a láz, a légzőszervi és a vesebetegségek kockázatát.
„Ez elsősorban azokat a gyerekeket érinti, akik már eleve rosszabb egészségi állapotban vannak, szegénységben élnek vagy más nehéz körülmények között” – mondta Angeltveit, a klímaváltozást pedig „»egyenlőtlenségnövelő« tényezőnek” nevezve.
A hőség az oktatásra is rányomja a bélyegét: júniusban Franciaországban és az Egyesült Királyságban is bezárták az iskolákat, hogy megvédjék a gyerekeket a veszélyes hőségtől, amikor a hőmérséklet megugrott.
A szervezet arra figyelmeztetett, hogy az egész évre vonatkozó adatok várhatóan „még súlyosabbak” lesznek, mivel a mostani megállapítások a téli és tavaszi hónapokat is tartalmazzák.
Fel kell gyorsítani a klímaintézkedéseket
A kedvezőtlen trend megfordítása érdekében Angeltveit arra szólította fel a kormányokat, hogy váltsanak át a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra.
„Ennek egyfajta magától értetődő lépésnek kellene lennie: az éghajlatvédelmi intézkedéseket gyorsabban, sürgősebben és határozottabban kell végrehajtani” – mondta, hozzátéve, hogy ez drámai mértékben csökkenthetné a gyerekek kitettségét a klímaváltozás okozta veszélyeknek.
A Save the Children és a Vrije Universiteit Brussel tavalyi jelentése (forrás: angol) szerint a 2020-ban született gyerekek csaknem egyharmada – mintegy 38 millió gyermek – egész életében mentesülne a szélsőséges hőségnek való, „példátlan” mértékű kitettség alól, ha a világ 2100-ig teljesíteni tudná az 1,5 Celsius-fokos melegedési célt, amely a globális hőmérséklet-növekedés korlátozására irányuló Párizsi Megállapodás egyik kulcsfontosságú vállalása.
„Ha nem teszünk drasztikus intézkedéseket a kibocsátások csökkentésére és a felmelegedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra való korlátozására, … akkor ezeknek az alacsony és közepes jövedelmű országoknak a gyerekeit fogják leginkább sújtani a klímaválság legveszélyesebb hatásai” – áll a jelentésben.