Évente a világ gazdáinak csaknem a fele növényvédőszer-mérgezést szenved, miközben a növényvédő szerek globális felhasználása tovább nő, állapítja meg egy tanulmány.
Egy új tanulmány szerint világszerte évente 402–433 millió akut növényvédőszer-mérgezéses eset fordul elő a gazdálkodók és mezőgazdasági munkások körében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az emberi szervezet növényvédő szerekkel való mérgezése régóta súlyos népegészségügyi problémának számít. A növényvédő szerek használatának visszaszorítására tett globális erőfeszítések ellenére emberek millióinak egészsége továbbra is károsodik – derül ki a Frontiers in Public Health (forrás: angol) folyóiratban megjelent új tanulmányból.
Mivel a világon mintegy 934 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban, a kutatók úgy becsülik, hogy évente körülbelül a gazdálkodók 46 százaléka érintett.
Arra is figyelmeztetnek, hogy a növényvédő szerek káros hatásainak csökkentésére irányuló két évtizedes nemzetközi erőfeszítések ellenére a világ éves felhasználása 1990 óta megduplázódott, és 2023-ban elérte a 3,8 millió tonnát.
„Nem fogadhatjuk el tovább, hogy azok, akik a földeken dolgoznak és megtermelik az élelmünket, káros növényvédő szereknek vannak kitéve, és megbetegszenek” – mondta Susan Haffmans, a Pesticide Action Network (PAN) Germany munkatársa, attól a szervezettől, amely megrendelte a jelentést.
A legsúlyosabban érintett országok Dél-Ázsiában találhatók, ezt követi Délkelet-Ázsia és Kelet-Afrika; Burkina Fasóban a legmagasabb a nemzeti arány, ahol évente csaknem a gazdálkodók 84 százaléka szenved mérgezést.
Európa az egyetlen nagy régió, ahol 1990 óta csökkent a növényvédő szerek felhasználása; ezt a szerzők a szigorú szabályozási intézkedéseknek tulajdonítják.
Ezek az intézkedések ugyan az éves becsült halálozások számát nagyon alacsonyan tartják – Nyugat-Európában mindössze 2, Kelet-Európában 60 haláleset –, a nem halálos kimenetelű mérgezések így is jelentős terhet jelentenek a gazdálkodók és mezőgazdasági munkások számára.
A leginkább érintett alrégió Dél-Európa, ahol a mérgezések aránya 32 százalék, és évente több mint 1,5 millió esettel számolnak. Nyugat- és Kelet-Európában jóval alacsonyabb, körülbelül 6 százalékos az arány.
A kutatók azonban megjegyzik, hogy Kelet-Európára különösen kevés adat áll rendelkezésre, mivel a régiót jelenleg csak Magyarország képviseli, ami arra utal, hogy a térségben jelentkező valós terhelést még mindig nem mérik fel kellőképpen.
Be kell tömni az adathiányokat
A szerzők sürgős intézkedéseket sürgetnek nemzetközi, nemzeti és kutatási szinten, többek között jobb nyomonkövetési rendszerek bevezetését, a vegyszerekkel dolgozó szakemberek képzésének javítását, valamint az ENSZ azon célkitűzésének megvalósítását, hogy 2035-ig fokozatosan kivonják a forgalomból a különösen veszélyes növényvédő szereket.
Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezeket az intézkedéseket akadályozza a rendelkezésre álló adatok hiánya, ami megnehezíti az egyes országokra és a növényvédőszer-használat mintázataira vonatkozó becslések összehasonlítását.
„Az aluljelentés továbbra is nagyon elterjedt, amit az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés, illetve a növényvédőszer-mérgezés felismerésére vagy rögzítésére szolgáló klinikai képzés és rendszerek hiánya okoz” – mondta Sheila Willis, a PAN brit szervezetének képviselője.
Hozzátette, hogy az új adatok fényében támogatni kell a gazdálkodókat abban, hogy biztonságosabb alternatívákhoz jussanak, és így megvédhessék saját és családjuk egészségét.