A CSIC által vezetett tanulmány feltárja, hogy az anyatej egyes összetevői összefüggnek az antibiotikum-rezisztencia gének alacsonyabb jelenlétével a csecsemők bélrendszerében.
Az anyatej egy újabb egészségügyi előnnyel járhat a csecsemők számára: segíthet korlátozni az antibiotikum-rezisztenciáért felelős gének jelenlétét a bélrendszerükben. Erre a következtetésre jutott egy, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) által vezetett nemzetközi tanulmány, amely azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az emberi tej bizonyos összetevői azokat a baktériumokat, amelyek az élet első hónapjaiban kolonizálják a beleket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A „Cell Reports Medicine (forrás: spanyol)” folyóiratban megjelent tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a kizárólagos szoptatás a csecsemők belében kisebb mennyiségű és kevésbé változatos, antimikrobiális szerekkel szembeni ellenállásért felelős génnel hozható összefüggésbe.
„A szoptatás ösztönzése hatékony stratégiának tűnik az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciagének csökkentésére, amelyek a bélbaktérium-közösségekben vannak jelen a bélmikrobiota kialakulásának kritikus szakaszában” – magyarázza M. Carmen Collado, a CSIC kutatója az Agrokémiai és Élelmiszer-technológiai Intézetben (IATA).
Hogyan befolyásolja az anyatej az antibiotikum-rezisztenciát?
Az egyik kulcstényező az emberi tejben található oligoszacharidok (HMO-k) csoportja: ezek olyan, az anyatejben természetes módon jelen lévő molekulák, amelyeket a csecsemő közvetlenül nem emészt meg, viszont táplálékul szolgálnak bizonyos jótékony bélbaktériumok számára, és hozzájárulnak a bélmikrobiota egyensúlyához.
A kutatók felfedezték, hogy e komponensek közül néhány az antibiotikum-rezisztenciához kapcsolódó bizonyos gének kisebb arányú jelenlétével hozható összefüggésbe.
„A HMO-k a bélmikrobiota ökológiai modulátoraként működnek: elősegítik azoknak a mikroorganizmusoknak a növekedését, amelyek képesek felhasználni őket, és korlátozhatják azoknak a baktériumoknak a terjedését, amelyek bizonyos rezisztenciagéneket hordoznak” – emeli ki Collado.
Hogy ezekre a következtetésekre jussanak, a kutatók 57, egyhónapos, Valenciában élő csecsemő székletmintáit elemezték, valamint az anyák tejmintáit is. Az eredményeket később 199, Hollandiából származó szoptatott csecsemő adataival validálták.
A szülés módja is szerepet játszik
A tanulmány rámutat, hogy mind a szülés módja, mind a csecsemő táplálása meghatározó tényező a bélrendszeri rezisztom összetételében, vagyis a bélbaktériumokban jelen lévő, antimikrobiális szerekkel szembeni ellenállásért felelős gének összességében.
A kutatók különbségeket találtak e gének sokféleségében a császármetszéssel és a hüvelyi úton született csecsemők között, miközben a kizárólagos szoptatás a rezisztenciagének kisebb mennyiségével és kisebb változatosságával állt összefüggésben.
„Az élet első hónapjai kritikus időablakot jelentenek a bélmikrobiota kialakulása szempontjából, amikor különböző környezeti tényezők, például a szülés módja vagy a táplálás tartós nyomot hagyhatnak” – mondja Anna Samarra, aki az IATA-CSIC-ben végzett kutatói képzést, és jelenleg posztdoktori kutató a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen.