A rákos megbetegedések száma 2050-re várhatóan 66,7%-kal nő, miközben az ellátáshoz való hozzáférés továbbra is egyenlőtlen a gazdag és szegény országok között – figyelmeztet egy új WHO-jelentés.
A rákos megbetegedések világszerte emelkedni fognak, mivel az emberek tovább élnek, nő a népesség, és egyre több kockázati tényezőnek, például a szennyezésnek vannak kitéve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azonban egyes országokat a többinél nagyobb teher sújt majd, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentéséből (forrás: angol).
A legnagyobb növekedést Afrikában, illetve a kelet-mediterrán régióban prognosztizálják, 125,2, illetve 109,8 százalékkal. Az egyenlőtlenségek tartóssága miatt a rákbetegség legnagyobb terhe az alacsony és az alsó-közepes jövedelmű országokra hárul majd.
Ennek oka, hogy a globális rákkép „a mélyreható egyenlőtlenségek iskolapéldája”.
Például az emlőrák és a gyermekkori daganatok ötéves túlélési aránya a magas jövedelmű országokban meghaladja a 85 százalékot, míg az alacsony jövedelműekben 45 százalék alá esik a WHO becslései szerint.
A rákdiagnosztikához való hozzáférésben tapasztalható súlyos globális hiányosságok veszélyeztetik az időben történő felismerés és a pontos stádiumbesorolás lehetőségét, ami viszont hátráltatja a megfelelő kezelés megkezdését. A jelentés szerint számos országban továbbra is a késői stádiumban történő diagnózis a jellemző, még olyan daganatok esetében is, amelyek elvben korán felismerhetők lennének.
Jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a rákellátásban országok között és országokon belül is; ezek összefüggnek többek között az iskolázottsággal, a városi vagy vidéki lakóhellyel, az etnikai hovatartozással, a nemmel, valamint olyan tényezőkkel, mint a fogyatékosság, az őslakos státusz, illetve a bevándorló vagy menekült helyzet.
„Annak, hogy valaki túléli-e a rákot, soha nem szabadna attól függnie, hol született, vagy mennyit keres” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.
„Az ebben a jelentésben feltárt egyenlőtlenségek nem elkerülhetetlenek; döntések következményei, és erősebb, egységes fellépéssel vissza lehet fordítani őket” – tette hozzá.
A WHO ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy bár az elmúlt években erősödött a politikai elköteleződés, a változás üteme túlságosan lassú.
Mi a jelenlegi helyzet?
Jelenleg az országok 82 százalékának van nemzeti rákellenőrzési terve, és a tudományos innováció világszerte felgyorsult. Ezek az előrelépések azonban nem válnak olyan ütemben életmentő gyakorlattá, ahogyan arra szükség lenne.
„Miközben csökkenést látunk egyes ráktípusok előfordulásában azokban az országokban, amelyek megelőzési politikákat vezettek be, a haladás túl lassú” – mondta Elisabete Weiderpass, a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének (IARC) igazgatója.
„A rákprofil folyamatosan változik, egyre inkább a növekvő elhízási arány, a fizikai inaktivitás, az egészségtelen táplálkozás és a légszennyezés alakítja. A rákmegelőzésnek továbbra is politikai prioritásnak kell maradnia.”
Jelenleg minden ötödik embernél fennáll annak a kockázata, hogy élete során rákot diagnosztizálnak nála, és a lakosság 92 százalékának lesz olyan közeli családtagja, akinél rákot állapítanak meg.
2024-ben világszerte 20,6 millió új rákos megbetegedést regisztráltak, és mintegy 9,7 millióan haltak meg a betegségben. A rák a szív- és érrendszeri betegségek után a második vezető halálok. Férfiaknál a leggyakoribb daganatok a tüdő- és a prosztatarák, nőknél az emlő- és a tüdőrák.
A trendek megfordítása érdekében a WHO erősebb adatrendszerek és elszámoltathatósági keretek kialakítására szólítja fel a nemzeti hatóságokat a haladás nyomon követése és az intézkedések irányítása érdekében, valamint nagyobb befektetésekre a gyakorlatba ültetésben és tartós nemzetközi együttműködésre, amely összekapcsolja a kutatást, a politikát és a gyakorlati megvalósítást.
„Az, hogy most és a következő években milyen döntéseket hozunk, hosszú időre meghatározza majd a rák okozta terheket és a betegek tapasztalatait” – mondta Tedros.