Az MI hetek munkáját spórolja meg az egészségügyi dolgozóknak, de az ellátórendszerek nem bírják a növekvő igényt – áll a Philips friss jelentésében.
A mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át az egészségügyet: attól kezdve, hogyan jegyzetelnek az orvosok egy vizit során, egészen addig, hogy mennyire felkészülten érkeznek a találkozókra a szakemberek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Philips egészségügyi technológiai óriásvállalat által készített, Future Health Index 2026 (forrás: angol) jelentés azt vizsgálta, számszerűsíthető-e, pontosan hogyan hat a mesterséges intelligencia az orvosok és ápolók mindennapi feladataira.
A kutatás szerint az elmúlt évben nőtt az olyan, szervezetük által biztosított eszközök használata, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak.
Tízből több mint nyolc egészségügyi szakember optimista abban, hogy az MI javítani tudja a betegellátás eredményeit, ami 4 százalékpontos emelkedés 2025-höz képest, és tízből heten úgy vélik, az előnyök már most meghaladják a kockázatokat.
„Ez az első év, amikor a klinikusok jelzései arról szólnak, hogy az MI-nek már kézzelfogható, általuk is mérhető hatása van – vagy legalábbis ők így érzik” – mondta Shez Partovi, a Philips innovációs igazgatója az Euronews Healthnek.
Partovi szerint az egészségügyben terjedő MI-használat egyik fő eredménye az időmegtakarítás – ez különösen értékes azokban a rendszerekben, amelyeket már most is munkaerőhiány terhel.
„Az így felszabaduló idő jobb munka–magánélet egyensúlyt, kevesebb stresszt, kevesebb túlórát, több időt a betegekkel, nagyobb esélyegyenlőséget és jobb hozzáférést eredményez.”
A jelentés több mint 2000 klinikus és több mint 20 000 páciens válaszaira épül tíz országból: Brazíliából, Kínából, Franciaországból, Németországból, Indiából, Indonéziából, Hollandiából, Szaúd-Arábiából, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból.
A klinikusok csaknem fele (46%) úgy nyilatkozott, hogy a mesterséges intelligencia révén évente legalább 132 órát takarít meg, ami több mint három teljes munkahétnek felel meg. A legtöbb, főként adminisztratív vagy nem klinikai jellegű munkát az ápolók tudták lefaragni.
„Az ápolók jártak az élen, és azt mondták: ha visszaadja nekem ezt az időt, együttműködésre fordítom más klinikusokkal, több időt töltök a betegekkel, többet foglalkozom magával az esettel, a beteg orvosi adataival, és azzal, mit kell tennem” – fogalmazott Partovi.
Az egészségügyi szakemberek mintegy 71%-a számolt be arról, hogy javult a munkafolyamatok hatékonysága, és 50% mondta azt, hogy az MI növelte kapacitását, így több beteget tud ellátni.
Az előnyök túlmutatnak a munkán is: körülbelül minden második válaszadó szerint az MI javította a munka és a magánélet egyensúlyát, és csökkentette a stressz-szintjét.
Mire használják az orvosok az MI-t?
Az MI leggyakrabban említett felhasználási területei között adminisztratív feladatok szerepelnek, például a klinikai jegyzetek legépelése vagy a betegidőpontok ütemezése.
A klinikusok arról is beszámoltak, hogy afféle „kollégaként” használják az MI-t: szakmai ötleteket vitatnak meg vele, felgyorsítják a röntgenvizsgálatok értékelését, vagy veszélyes gyógyszer-kombinációkra figyelmeztet.
A jelentés szerint a válaszadók 39%-a tapasztalta, hogy az MI az elmúlt három hónapban legalább három alkalommal azonosított vagy előzött meg potenciális orvosi hibát, és a klinikusok több mint 65%-a állította, hogy az MI használata növelte a döntéshozatalba vetett önbizalmát.
Lépést tartanak az egészségügyi rendszerek az MI fejlődésével?
A jelentés szerint az orvosok részéről olyan gyorsan nő az igény az MI-re, hogy ez időnként meghaladja a szervezetek válaszadási képességét.
„Olyan erős a klinikusok igénye ezekre az eszközökre, hogy sokan már a saját, személyes eszközeiket is használják, mert úgy érzik, szervezeteik nem haladnak elég gyorsan” – mondta Partovi.
A jelentés szerint az egészségügyi dolgozók csaknem kétharmada fordul személyes MI-eszközökhöz, amikor a munkahelyi megoldások nem felelnek meg az igényeiknek.
Az eszközök ugyan rendelkezésre állnak, ám sok klinikus szerint több támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyan tudják használni őket. Tízből heten úgy nyilatkoztak, hogy szervezetüknél az MI-t alkalmazó eszközökre vonatkozó képzés vagy nem elérhető, vagy korlátozott, illetve következetlen.
„Amennyire vissza tudok emlékezni, ez az első alkalom, hogy egy eszközt ilyen gyorsan vesznek át a felhasználók, és a szervezetek egyszerűen nem tudnak lépést tartani” – tette hozzá Partovi.
A változás üteme annyira gyors, hogy a szervezetek olykor azt sem tudják, hol kezdjék – és ez még nem minden: Partovi szerint a magánszféra védelmével, a biztonsággal, a kiberbiztonsággal, a szabályozással és a szerepkörökre szabott képzéssel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.
Hogyan fest a jövő?
Az egészségügyi dolgozók szinte mindegyike arra számít, hogy a mesterséges intelligencia miatt átalakul a szerepe. Körülbelül 96% úgy véli, megváltozik a munkavégzés módja, és 53% jelentős szerepváltozásra számít.
Nagyjából 44% attól tart, hogy a túlzott MI-függés miatt elveszíti klinikai készségeit, miközben 37% szerint a szerepe gyorsabban változik, mint ami számára még kényelmes lenne.
Miközben nyitottak az új eszközökre, és keresik a módját, hogyan építsék be azokat a napi feladataikba, a klinikusok elengedhetetlennek tartják, hogy mindig legyen ember a folyamatban.
A válaszadók mintegy 86%-a szerint az MI által adott minden eredmény emberi felügyeletet igényel, és több mint 80% úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia soha nem fogja helyettesíteni az orvosok és a betegek között kialakuló kapcsolatokat.
Ugyanakkor tízből hét egészségügyi dolgozó úgy véli, hogy ezeknek az eszközöknek az elterjedésével az emberi kapcsolatteremtési készségek minden korábbinál fontosabbá válnak.