A W.A.I.T. Indicator tanulmánya szerint az EU-ban az új gyógyszerek mindössze 28%-a hozzáférhető teljes mértékben a nemzeti térítési rendszereken keresztül.
A kétsebességes Európai Uniót az is megosztja, hogy a tagállamokban milyen színvonalú egészségügyhöz, azon belül milyen kezelési- és gyógyszerellátáshoz férnek hozzá a páciensek. A kevésbé tehetős országokban az innovatív terápiák inkább a tudományos hírek, mint a gyakorlat részei, még akkor is, ha a jóléti országokban már egy részüket alkalmazzák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy gyógyszer nem ugyanannyiba került az EU tagállamaiban. Ahol nagyobb a piac, ott olcsóbban értékesíthető, de ott is kevesebbe kerül, ahol az egészségügyi kormányzat kedvező árban állapodik meg a gyártóval.
A W.A.I.T. Indicator tanulmánya szerint az EU-ban az új gyógyszerek mindössze 28%-a hozzáférhető teljes mértékben a nemzeti térítési rendszereken keresztül.
Európa az orvosi és gyógyszerészeti innováció új korszakába lép, olyan kezelésekkel, amelyek alapjaiban ígérik megváltoztatni a rák, a ritka és a krónikus betegségek kezelését.
Ennek ellenére sok görög beteg számára ez az innováció még mindig távoli ígéret.
Friss adatok, amelyeket a Görög Gyógyszergyártók Szövetsége (SFEE) és a nemzetközi adatcég, az IQVIA mutatott be, azt jelzik, hogy Görögország továbbra is jelentős lemaradásban van az innovatív kezelésekhez való hozzáférés terén, mind az európai átlaghoz, mind pedig a kontinens legnagyobb piacaihoz képest.
A Patients W.A.I.T. Indicator 2025 című, az EFPIA és az IQVIA által készített tanulmány szerint kevesebb új gyógyszer jut el a görög piacra, a betegek várakozási ideje továbbra is rendkívül hosszú, és egyre több gyógyszercég mutatkozik vonakodónak új termékek bevezetésére Görögországban.
A 2021 és 2024 között az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett 168 új gyógyszer közül mindössze 69 jutott el Görögországba. Ezek közül csupán 36 érhető el teljes körűen a betegek számára a társadalombiztosítási rendszer révén, míg a többihez csak korlátozó eljárásokon, például az IFET-en és az elektronikus előzetes engedélyezési rendszereken keresztül lehet hozzáférni.
Mindez azt jelenti, hogy egy görög betegnek akadálytalan hozzáférése csupán minden ötödik, az elmúlt négy évben megjelent innovatív gyógyszerhez van, további egyhez korlátozottan fér hozzá, a fennmaradó háromhoz pedig egyáltalán nem.
Ezeket az adatokat egy második, most bemutatott tanulmány is megerősíti, amely a 2022 és 2025 között az EMA által engedélyezett 214 új, innovatív gyógyszer pályafutását vizsgálta.
Ezek közül jelenleg mindössze 42, azaz nagyjából 20 százalék érhető el a görög piacon.
«A tanulmánynak az új, innovatív gyógyszerekhez való hozzáférésről szóló, évente elkészített frissített változata azt mutatta ki, hogy a jelek szerint 5 innovatív gyógyszerből 3 a következő években sem lesz elérhető a görög betegek számára» – mondta az euronewsnak a SFEE elnöke, OlympiosPapadimitriou.
«Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyesek, akik nagyon súlyos krónikus betegségben szenvednek – például különböző daganattípusokban, vérképzőszervi kórképekben vagy más, köztük ritka betegségekben –, lehet, hogy nem férnek hozzá ahhoz a kezeléshez, amely számukra a legmegfelelőbb. Mert jó vagy rossz, minden gyógyszer más-más betegnél hat jól; nincs olyan készítmény egy adott betegségre, amely mindenkit lefedne. Fontos, hogy a kezelőorvos minél szélesebb terápiás választékból választhasson.»
Nő a szakadék Európával
A késedelem továbbra is rendkívül nagy. Az EFPIA adatai szerint átlagosan 641 napra - csaknem 21 hónapra - van szükség egy gyógyszer európai engedélyezésétől addig, amíg azt Görögországban támogatásba veszik. Bár ez csekély javulás az előző tanulmányban szereplő 654 naphoz képest, az ország továbbra is az európai átlag alatt marad.
A különbség még szembeötlőbb olyan országokhoz képest, mint Németország, ahol az új gyógyszerekhez átlagosan mindössze 158 nap alatt lehet hozzáférni. Olaszországban az átlagos idő 441 nap, Ausztriában pedig 363 nap.
Görögország az új gyógyszerek összesített európai elérhetősége terén is a lista végén szerepel. A rendelkezésre állás aránya 41 százalék, szemben az európai 45 százalékos átlaggal. Ezzel szemben Németországban 93, Ausztriában 85, Olaszországban pedig 79 százalék ez az arány.
Még aggasztóbb, hogy a helyzet láthatóan romlik. Az IQVIA új tanulmánya egyértelmű csökkenést mutat a gyógyszergyártók hajlandóságában, hogy új, innovatív készítményeket hozzanak a görög piacra.
Az adatok szerint a 131 olyan új, innovatív gyógyszer közül, amelynek Görögországban még nincs ára, 101 esetében a vállalatok válaszai alapján az a becslés, hogy soha nem fogják bevezetni őket az országban.
Ezzel párhuzamosan az innovatív gyógyszereknek csaknem a fele, amelyek már kaptak árat Görögországban, nem fog támogatási kérelemre benyújtásra kerülni. A 41 ármegállapított készítmény közül mindössze kettőről mondható biztosan, hogy a jövőben elérhető lesz a görög betegek számára.
A „memorandumok” öröksége
A vállalatok ezt az óvatosságot elsősorban a görög piac gazdasági környezetével, azon belül is a magas kötelező visszafizetésekkel (clawbackekkel és árkedvezményekkel) magyarázzák, amelyek – állításuk szerint – kevésbé vonzóvá teszik Görögországot az új terápiák bevezetésére.
A gyógyszerkiadások csökkentését célzó szigorú intézkedések a görög adósságválság „örökségei”. Akkoriban aránytalanul magas összegeket költöttek gyógyszerekre és kezelésekre, ami sok esetben csalás vagy korrupció következménye volt.
Ma a Görög Gyógyszergyártók Szövetsége (SFEE) arra figyelmeztet, hogy éppen ezek az intézkedések akadályozzák meg számos innovatív gyógyszer eljutását a görög betegekhez.
«„A memorandumok áldozatai vagyunk” – magyarázza a SFEE főigazgatója, Mihalis Himónasz az euronewsnak. «Akkor jelentősen visszavágtuk a közkiadásokat, és most ennek az intézkedésnek fizetjük meg az árát. Amit az államtól a következő három évre kérünk, az egy világos, átlátható keret a gyógyszerkiadásokra, amely két pillérre épül: az egyik a közfinanszírozott gyógyszerkiadások újrameghatározása úgy, hogy azok lefedjék a lakosság szükségleteit, a másik pedig a digitális eszközök és ellenőrzések alkalmazása a gyógyszerkiadások még hatékonyabbá tételére.»
A tanulmány szerint az elmúlt években jelentősen nőtt annak valószínűsége, hogy egy új, innovatív gyógyszer egyáltalán ne jelenjen meg a görög piacon.
A „nem kerül forgalomba” kategóriába sorolt gyógyszerek aránya a 2021 és 2024 közötti időszak 49 százalékáról 62 százalékra nőtt a 2022 és 2025 közötti időszakban.
A legnagyobb nehézségek a speciális terápiás kategóriákban mutatkoznak, például az úgynevezett „ritka betegségek gyógyszerei” (orphan drugs, olyan készítmények, amelyeket ritka, életet veszélyeztető vagy súlyos krónikus betegségek diagnosztizálására, megelőzésére vagy kezelésére fejlesztenek ki) és a kombinációs terápiák esetében.
Ez utóbbiaknál a rendelkezésre állás aránya Görögországban az előző felmérésben mért 57 százalékról 30 százalékra zuhant.
Közben egy új, szabályozási jellegű kérdés is további aggodalmat kelt az ágazatban. A SFEE tájékoztatása szerint a gyógyszerárak meghatározásánál használt országkosár közelgő módosítása tovább lassíthatja az új terápiákhoz való hozzáférést.
Mint rámutattak, az olyan országok, mint Németország, Ausztria és Olaszország helyettesítése Lengyelországgal, Szlovéniával és Csehországgal az új referencia-rendszerben mintegy 79 nappal hosszabbíthatja meg az új gyógyszerek görögországi elérhetőségét. Ez azt jelentené, hogy egy görög beteg várakozási ideje összességében meghaladhatja a két évet.
Európai probléma
A gond azonban nem kizárólag Görögországot érinti: maga Európa is egyre nagyobb egyenlőtlenségeket mutat az új gyógyszerekhez való hozzáférésben.
A W.A.I.T. Indicator tanulmány szerint az EU-ban az átlagos hozzáférési idő már eléri az 597 napot, ami növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Emellett az új gyógyszereknek csupán 28 százaléka érhető el teljes körűen az európai betegek számára a nemzeti támogatási rendszereken keresztül.
A kép egy tágabb európai problémára világít rá: miközben Európa az EMA-n keresztül engedélyezi az új terápiákat, a betegek tényleges hozzáférése végső soron a nemzeti támogatási politikáktól, a költségvetési mozgástértől és attól függ, mennyire vonzó egy-egy piac a gyógyszergyártók számára.
A SFEE szerint a probléma kezeléséhez újra kell gondolni a közfinanszírozott gyógyszerkiadásokat, hogy azok megfeleljenek a lakosság valós szükségleteinek, és javítani kell a rendszer hatékonyságát a felírás ellenőrzésével és a digitális eszközök szélesebb körű alkalmazásával.
A szövetség emellett egy stabil, kiszámítható, hároméves szakpolitikai keretet is sürget, amely – mint hangsúlyozza – lehetővé tenné a gyógyszergyárak számára, hogy beruházásaikat és termékbevezetéseiket megtervezzék a görög piacon.
A betegek számára azonban a kérdés sokkal egyszerűbb és közvetlenebb: elérhető lesz-e az a kezelés, amelyre szükségük van, abban a pillanatban, amikor szükségük van rá.