Várhatóan ezrek vesznek részt Mladić hétfői belgrádi temetésén, amelyen nem lesznek hivatalban lévő tisztviselők, díszsortűz vagy katonai díszszemle. Brüsszel korábban közölte, hogy minden dicsőítés „összeegyeztethetetlen az EU-csatlakozási út alapjául szolgáló értékekkel”.
Szombaton megnyílt a megemlékezés Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka és elítélt háborús bűnös tiszteletére Belgrádban, a Szerb Hadsereg Házában, miközben Szerbia egyre nagyobb európai nyomással szembesül amiatt, hogy Brüsszel szerint Mladićot dicsőítik, ezt a vádat azonban Belgrád visszautasítja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mladić múlt héten halt meg, miközben életfogytiglani büntetését töltötte népirtásért, háborús bűnökért és az emberiesség elleni bűncselekményekért az 1992–1995-ös boszniai háború idején elkövetett tettei miatt. Földi maradványait csütörtökön kormánygéppel szállították Szerbiába Hágából.
A szerb hadsereg katonái vitték le a gépről a nemzeti zászlóba burkolt Mladić-koporsót egy jelöletlen, bordó furgonhoz, amelyet ezután rendőri kísérettel vezettek végig Belgrád fő autópályáján.
Szerbia igazságügyi minisztere, Nenad Vujić, aki korábban bejelentette, hogy Szerbia „minden katonai és állami kitüntetést” megad Mladićnak, szintén a gépen utazott Mladić fiával, Darkóval és két egykori katonai beosztottjával együtt.
A holttestet boncolásra a belgrádi katonai kórházba szállították, mielőtt koporsóját hétfő reggel kiállítják egy, a Košutnjak temető közelében lévő templomban, ahol a család pénteki közlése szerint még aznap el is temetik.
Információink szerint állami és katonai tiszteletadás nélkül temetik el, és nem vesz részt a szertartáson egyetlen hivatalban lévő vezető sem, így Aleksandar Vučić államfő, a miniszterelnök és a házelnök sem.
Nem lesz díszlövéssorozat, sem ünnepélyes katonai jelenlét, és a kérések ellenére nem a Nagyok Sétányán vagy a Kiváló Polgárok Sétányán temetik el.
A szerb hatóságok korábban egyértelművé tették, hogy a szombati megemlékezést, amelyen belgrádi tisztségviselők sem vettek részt, nem az állam szervezte, hanem egy nyugalmazott tábornokokat tömörítő egyesület. A család közlése szerint Mladićot lányának sírja mellett temetik el, aki az 1990-es években öngyilkosságot követett el, írják a hazai médiumok.
Belgrád fedezte Mladić személyes kiadásainak egy részét és a családi látogatások költségeit a hágai törvényszéken töltött ideje alatt, és többször is kérte idő előtti szabadon bocsátását humanitárius alapon, romló egészségi állapotára hivatkozva.
Tömegek készülnek a temetésre
Miután Bosznia 1992 elején, Szlovénia és Horvátország példáját követve, kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, a boszniai szerb vezetők a belgrádi, Slobodan Milošević vezette kormány támogatásával létrehozták saját kváziállamukat.
Az ezt követő katonai offenzívát Mladić vezette, aki hivatásos jugoszláv tisztként a szomszédos Horvátországban zajló harcokban is részt vett; célja az ország területének minél nagyobb részét etnikailag megtisztítani a másik két etnikai csoporttól, a bosnyákoktól és a horvátoktól.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) népirtásért ítélte el Mladićot, amiért megszervezte több mint 8000 bosnyák férfi és fiú gyorsított kivégzését Srebrenicában 1995 júliusában; ez Európa legvéresebb tömegmészárlásának számít a második világháború vége óta.
Bűnösnek találták háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében is Szarajevó ostroma idején, amely a modern hadviselés történetének leghosszabb főváros-ostroma volt.
A várost övező hegyekben állomásozó csapatai csaknem négy éven át mindennapos tüzérségi támadásokkal és mesterlövész-tűzzel tartották rettegésben a boszniai főváros lakosságát, miután 1992 elején kitört a háború.
A „Bosznia mészárosa” néven ismert Mladić a háború legrettegettebb alakjává vált az egykori jugoszláv köztársaságban, amelynek 3,5 millió lakosa közül több mint 100 ezren vesztették életüket, és több mint 2 millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni vagy külföldre menekülni, mielőtt a konfliktus 1995-ben egy, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött békemegállapodással véget ért.
Aleksandar Vučić szerb elnök arra számít, hogy Mladić hívei, akik az ítélet ellenére is hősnek tartják, nagy számban jelennek meg a temetésen.
„Nehéz lesz mindenki számára a biztonságot garantálni” – mondta Vučić. Hozzátette, hogy a szerb rendőrség és az állambiztonsági szolgálat előrejelzése szerint „tízezrek” vehetnek részt a temetésen. „Megterhelő feladat lesz a szolgálataink számára, és mindent bevetünk, ami rendelkezésünkre áll, hogy biztosítsuk a rendet” – fogalmazott.
„Beszéltem Mladić családjával, és azt kívánom, hogy minden méltóságteljesen menjen végbe” – tette hozzá Vučić.
Később közölte, hogy egy korábban leszervezett magas szintű látogatás miatt nem vesz részt Mladić temetésén.
„Hétfőn és egész kedden hivatalos látogatást tesz nálunk Üzbegisztán elnöke (Savkat Mirzijojev), amelyet négy hónappal ezelőtt egyeztettünk” – mondta Vučić, aki jelenleg az országot járja, hogy bemutassa az infrastruktúra-fejlesztéseket.
„Megtettem-e mindent, ami szükséges és lehetséges ahhoz, hogy ez méltósággal, komolyan és felelősen menjen végbe, és az állam megfelelően viselkedjen? Pontosan ezt tettem” – tette hozzá.
Feszültségek a dicsőítés vádja körül
Mladić múlt csütörtöki halála után szerbek ezrei tartottak virrasztásokat és felvonulásokat a tiszteletére, ami bírálatokat váltott ki Brüsszelből és más európai fővárosokból.
Marta Kos uniós bővítési biztos pénteken lemondta közelgő szerbiai látogatását; Szerbia régóta tagjelöltje a 27 tagú uniós blokkba.
„A halála körüli dicsőítés összeegyeztethetetlen azokkal az értékekkel, amelyekre az EU-csatlakozás útja épül” – írta Kos az X közösségi oldalon.
„Ratko Mladićot népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és háborús bűnökért ítélték el” – tette hozzá. „Földi maradványainak visszatérése Belgrádba Európa legsötétebb, közelmúltbeli történelmi fejezeteire emlékeztet.”
Vučić úgy reagált, hogy Kos magyarázata „nagyon rövid, de ostoba, ahogy az lenni szokott”.
„Gondolom, akkor meg kellene tiltanunk az embereknek, hogy elmenjenek, be kellene tiltani a temetést, és kutyatemetőket kellene létrehoznunk” – tette hozzá.
Kos korábban pénteken úgy fogalmazott, hogy a következő napok „nagyon fontos próbatételt” jelentenek Belgrád számára a temetés előtt, amely nagy tömegeket vonzhat.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty pénteken arra szólította fel a szerbiai és a boszniai szerbek irányította entitás hatóságait, hogy „lépjenek fel az elítélt háborús bűnösök dicsőítésével szemben”. Ez Boszniában törvényellenes, és „nem minősül védett véleménynyilvánításnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint”.
„Elítélem Ratko Mladić, a Srebrenicában elkövetett népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmények miatt elítélt, immár elhunyt háborús bűnös nyilvános dicsőítését” – fogalmazott O’Flaherty közleményében.
Egyre többen sürgetik azt is, hogy az Európai Néppárt (EPP) szakítsa meg kapcsolatait a kormányzó Szerb Haladó Párttal (SPS).
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola és más vezető tisztségviselők egyaránt az EPP tagjai.
A hágai „utódintézmény”, amelynek hivatalos neve ma Nemzetközi Büntetőbírósági Maradék Mechanizmus, közölte, hogy „szolidaritást vállal az áldozatokkal, a túlélőkkel és családjaikkal, akik elszenvedték azokat a bűncselekményeket, amelyekért Mladićot bűnösnek találták”.
Elítél „minden olyan cselekedetet, amely a háborús bűnökért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és népirtásért nemzetközi bíróságok által elítélteket dicsőíti”.
Belgium és Írország külügyminiszterei egyaránt nyilvánosan tiltakoztak az ellen, hogy népirtásért elítélt személy bármiféle kitüntetésben részesüljön.
Közben a szerb Crvena zvezda labdarúgóklubot az UEFA megbírságolta, amiért szurkolói Mladićot éltető rigmusokat skandáltak; a tábornok azon a napon hunyt el, amikor a csapat múlt héten Európa-liga mérkőzést játszott, amelyen 5–1-re kikapott a cseh Viktoria Plzeňtől.
Az UEFA pénteken késő este közölte, hogy fegyelmi testülete 90 ezer euróra büntette a Crvena zvezdát többek között a sportrendezvényhez nem méltó rigmusok, valamint „rasszista és/vagy diszkriminatív magatartás” miatt.
Hasonló büntetést kapott a boszniai FK Borac Banjaluka is: 39 500 euróra bírságolták a Mladićot éltető rigmusok és más szurkolói kihágások miatt az izlandi Víkingur Reykjavík elleni Konferencia-liga mérkőzésen.
A Crvena zvezda az egykori Jugoszlávia legsikeresebb labdarúgóklubja; 1991-ben elhódította a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.