Kongó: új ebolajárvány 65 halottal, eddig 246 feltételezett eset
Afrika legfőbb közegészségügyi hatóságai megerősítették, hogy újabb Ebola-járvány tört ki Kongóban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új járvány eddig 65 halálos áldozatot és 246 feltételezett megbetegedést okozott – közölte pénteki közleményében az Afrika Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (Africa CDC).
Összegyűjtöttük, mit kell tudni az egészségügyi válságról:
Hol kezdődött a járvány?
A feltételezett Ebola-eseteket elsősorban Ituri tartomány Mongwalu és Rwampara egészségügyi körzeteiben regisztrálták. Gyanús eseteket jelentettek Ituri tartomány fővárosából, Buniából is.
Ituri Kongó keleti, elzárt részén fekszik, gyenge úthálózattal, és több mint 1 000 kilométerre található az ország fővárosától, Kinshasától.
Eddig a jelentett halálesetek közül mindössze négyet erősítettek meg laboratóriumi vizsgálatok, a járványt azonban a nagyszámú gyanús esetet követően nyilvánították hivatalossá.
A hatóságok a további terjedéstől tartanak
Az Afrika CDC szerint az egyik fő aggodalomra okot adó tényező, hogy az érintett területek közel vannak Ugandához és Dél-Szudánhoz. Ituri fővárosa, Bunia közel fekszik az ugandai határhoz.
A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy a fokozott lakossági mozgások – köztük a bányászathoz kapcsolódó vándorlás – és az érintett térségekben zajló biztonsági válságok tovább növelik a terjedés kockázatát. Fegyveres csoportok támadásai az elmúlt egy évben Ituri egyes részein több tucat ember életét oltották ki, és ezrek kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
Hiányosságok vannak a kontaktkutatásban is – közölte az Afrika CDC –, miközben a helyi hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy felkutassák azokat, akik érintkezhettek a vírussal.
Mi az az Ebola?
A vírust először 1976-ban az Ebola folyó közelében azonosították, a mai Kongó területén. Az első járványok Közép-Afrika távoli, trópusi esőerdők melletti falvaiban jelentek meg. Az Ebola súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegség, amely embereket és főemlősöket egyaránt érint.
A vírus vadállatokról terjed át az emberre, például gyümölcsevő denevérekről, tarajos sülökről és főemlősökről. Az Ebola közvetlen érintkezés útján terjed a fertőzött emberek vérével, testnedveivel, szerveivel vagy egyéb testfolyadékaival, illetve az ezekkel szennyezett felületekkel és tárgyakkal.
A tünetek közé tartozik a láz, a kimerültség, a fejfájás, az izomfájdalom, a torokfájás, a hányás és a hasmenés. Súlyos esetekben vérzéses szövődmények, többszervi elégtelenség és halál is bekövetkezhet.
Az Ebola átlagos halálozási aránya mintegy 50 százalék. A korábbi járványokban az esethalálozás 25 és 90 százalék között mozgott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.
Létezik védőoltás az Ebola ellen?
„Bár az Ebola továbbra is súlyos betegség, az elmúlt évtizedben a megelőzés, a járványokra adott válasz és a kezelés jelentősen javult” – mondta Daniela Manno, a London School of Hygiene & Tropical Medicine klinikai adjunktusa.
„Ma már rendelkezésre állnak védőoltások az Ebola-betegséget okozó egyes vírusok ellen, amelyek segíthetnek megvédeni az egészségügyi dolgozókat, és csökkenteni a terjedést, ha a megerősített esetek és kontaktjaik körében gyorsan bevetik őket az úgynevezett gyűrűoltási stratégia keretében.”
A védőoltásokhoz való hozzáférés azonban Kongóban nem mindig egyszerű a strukturális akadályok és az elégtelen finanszírozás miatt.
A tavalyi, három hónapig tartó járvány idején a WHO eleinte komoly nehézségekbe ütközött az oltóanyagok célba juttatásában: az első szállítmány csak egy héttel a járvány megerősítése után érkezett meg.
Kongó Afrika második legnagyobb országa terület szerint, és a rossz útviszonyok, valamint a lakott központok közötti nagy távolságok miatt gyakran küzd logisztikai nehézségekkel a járványok elleni fellépésben.
A legutóbbi járvány idején az egészségügyi tisztviselők amiatt is aggódtak, milyen hatással lesznek a nemrég bejelentett amerikai forráscsökkentések.
Az Egyesült Államok korábban támogatta a Kongóban kitört Ebola-járványok elleni fellépést, például 2021-ben, amikor az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) legfeljebb 11,5 millió dollárt (9,8 millió eurót) biztosított az afrikai erőfeszítések támogatására.
Kongó 17. Ebola-járványa
A mostani járvány már a 17., amióta a betegség 1976-ban először megjelent az országban.
Mindössze mintegy öt hónappal az után tört ki, hogy decemberben – 43 halálos áldozatot követően – véget érték nyilvánították Kongó előző Ebola-járványát. Az azt megelőző, 2022-ben az északkeleti Equateur tartományban pusztító járvány hat ember halálát okozta.
A 2018 és 2020 között Kongó keleti részén tomboló Ebola-járvány több mint ezer ember életét követelte; ez volt a második leghalálosabb kitörés a 2014–2016-os nyugat-afrikai – Guinea, Sierra Leone és Libéria területét érintő – járvány után, amelyben több mint 11 ezren haltak meg.
Hogyan lehet kordában tartani egy járványt?
„A nem gyógyszeres beavatkozások jelentik az Ebola-járványokra adott válasz alapját” – mondta Anne Cori, az Imperial College London Népegészségügyi Karának munkatársa.
„Ide tartozik az aktív esetkeresés és izolálás, a kontaktkutatás és a biztonságos temetkezés is, mivel az Ebola rendkívül halálos (a fertőzöttek mintegy fele meghal), és különösen fertőző a halál időszakában” – tette hozzá.
A WHO szerint bármely járvány sikeres megfékezésének kulcsa a helyi közösségek bevonása.
A járványok kordában tartása számos intézkedés együttes alkalmazásán alapul, többek között a klinikai ellátáson, a megfigyelésen és kontaktkutatáson, a laboratóriumi szolgáltatásokon, az egészségügyi intézményekben bevezetett fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési szabályokon, a biztonságos és méltóságteljes temetéseken, a lehetőség szerinti oltáson, valamint a társadalmi mozgósításon.