Hol és hogyan érintkezhetett a vírussal a holland madarász?
A Egészségügyi Világszervezet (WHO) járványügyi közleményében (forrás: angol) „1. esetként” említik azt az első embert, aki hantavírus-fertőzés következtében meghalt az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén. Őt hivatalosan „valószínűsített esetnek” tekintik, mivel nem végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat a megbetegedés okának megerősítésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ő és a felesége április 1-jén szálltak fel a hajóra az argentin Ushuaiában, miután több mint három hónapot utaztak Argentínában, Chilében és Uruguayban. A WHO szerint április 6-án jelentkeztek nála a tünetek, és április 11-én halt meg a fedélzeten.
Május 4-én, csaknem egy hónappal a halála után a WHO közölte, hogy egy feltételezett hantavírus-járványra reagál a hajón, amely akkor már a nyugat-afrikai Zöld-foki-szigetek közelében tartózkodott.
A 2. esetként említett „felnőtt nő, aki az 1. eset közeli kontaktja volt” április 24-én, gyomor-bélrendszeri panaszokkal szállt le a hajóról Szent Ilona szigetén. Állapota az április 25-i, Johannesburgba (Dél-afrikai Köztársaság) tartó repülőúton romlott tovább, és másnap egy johannesburgi klinikán életét vesztette. A mikrobiológiai vizsgálatok megerősítették, hogy az Andok-hantavírussal fertőződött meg, amely az egyetlen ismert hantavírus, amely emberről emberre is terjedhet.
Gyászjelentések holland helyi lapban
Amerikai médiumok azonosították a házaspárt. A New York Post (forrás: angol) beszámolói szerint az 1. és 2. eset egy holland házaspár, a 70 éves Leo Schilperoord és 69 éves felesége, Mirijam, mindketten nyugdíjas ornitológusok.
Szülőfalujuk, az Észak-Hollandiában található Haulerwijk helyi újságja gyászjelentéseket közölt (forrás: angol), amelyekben a halálozás dátumai is szerepelnek.
„Dél-amerikai útjukat követő hazatérésük során mély megdöbbenéssel értesültünk szomszédaink haláláról. Közeli időpontban bekövetkezett haláluk mélyen megrázott bennünket. Sok erőt kívánunk családjuknak és szeretteiknek ezekben a nehéz időkben” – olvasható a helyi Lakóközösségi Egyesület által közzétett egyik gyászjelentésben.
Fertőzés feltételezett helyszíne
A hajóút előtt eltöltött napokban a házaspár felkeresett egy szemétlerakót az argentin Ushuaia közelében, a déli országrészben, amely a madármegfigyelők körében ismert helynek számít. Az egyik feltételezés szerint ott fertőződhettek meg.
A helyi hatóságok visszautasították ezt az állítást, amelyet sajtóhírek szerint névtelenül fogalmaztak meg országos egészségügyi tisztviselők az Associated Pressnek. Azt közölték, hogy a tűzföldi lerakó környékén még egyetlen hantavírus-fertőzöttet sem azonosítottak, nemhogy az Andok-törzzsel fertőzött beteget.
Juan Facundo Petrina, a tartomány járványügyi és környezet-egészségügyi főigazgatója az Associated Pressnek azt mondta, hogy az a rágcsálófaj, amely a vírus terjesztéséért felelős, nem fordul elő a térségben.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) jelenlegi feltételezése szerint (forrás: angol) legalább egy utas Argentínában vagy Chilében fertőződhetett meg Andok-vírussal, még az előtt, hogy felszállt a hajóra, és a fedélzeten később továbbadhatta a vírust másoknak.
Hosszú lappangási idő
A hantavírus általában rágcsálók ürülékével való érintkezés útján terjed, és emberről emberre nehezen adódik tovább.
Az Andok-vírus, egy elsősorban Dél-Amerikában előforduló hantavírus, amelyet a mostani hajójárvánnyal hoznak összefüggésbe, ritka esetekben emberről emberre is terjedhet. A láz, hidegrázás és izomfájdalom formájában jelentkező tünetek általában az expozíciót követő egy-nyolc héten belül jelentkeznek, a WHO szerint (forrás: angol).
Súlyos tüdőfertőzést, úgynevezett hantavírus pulmonális szindrómát okozhat, amely gyorsan rosszabbodhat, és életveszélyessé válhat.
Egészségügyi dolgozók körében már dokumentáltak másodlagos fertőzéseket kórházi környezetben, ezek azonban továbbra is ritkák. A fertőzés a betegség korai szakaszában tűnik a legvalószínűbbnek, amikor a vírus fertőzőképessége magasabb.
A WHO azt is hangsúlyozza, hogy az elérhető bizonyítékok korlátozottak, mivel rendkívül kevés olyan járványt észleltek, amelyben az emberről emberre történő továbbadás tartósan fennmaradt volna.
A WHO és az ECDC (forrás: angol) egyaránt úgy véli, hogy a lakosság egészére nézve alacsony a kockázat, mivel az Andok-vírus csak nagyon szoros, személyes kontaktus esetén terjed az emberek között.