Téves mentális egészségügyi infók árasztják el a közösségi médiát, főleg a TikTokot, veszélyt jelentve diagnózisért nethez forduló fiatalokra
Egy új tanulmány szerint a mentális egészségről és a neurodiverzitásról szóló közösségimédia-bejegyzések több mint fele félrevezető információkat tartalmaz, különösen a TikTokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az 5 000, autizmussal, ADHD-val, skizofréniával, bipoláris zavarral, depresszióval, evészavarokkal, kényszerbetegséggel (OCD), szorongással és fóbiákkal foglalkozó bejegyzés akár 56 százalékáról derült ki, hogy gyakran pontatlan vagy nem kellően megalapozott.
A kutatók szerint a neurodiverzitásról, például autizmusról és ADHD-ról szóló posztokban szerepelt a legtöbb félrevezető információ, több, mint bármely más mentális egészséggel kapcsolatos témában.
„Kutatásunk azt mutatta, hogy a közösségi médiában a félretájékoztatás aránya akár 56 százalék is lehet. Ez jól mutatja, milyen könnyen terjedhetnek a figyelemfelkeltő videók az interneten akkor is, ha az általuk közvetített információk nem mindig pontosak” – mondta Eleanor Chatburn, a tanulmány társszerzője, az angliai University of East Anglia munkatársa.
A kutatók 27 olyan tanulmányt elemeztek, amelyek a mentális egészséggel és a neurodiverzitással kapcsolatos információk pontosságát vizsgálták a közösségi médiában, többek között a YouTube-on, a TikTokon, a Facebookon, az Instagramon és az X-en.
A 27 tanulmányból 17 számolt be félretájékoztatásról, amelynek aránya platformonként és témánként jelentősen eltért – a YouTube Kidsen közzétett, szorongással és depresszióval foglalkozó videóknál 0 százaléktól egészen a YouTube-on található, MRI-vel kapcsolatos klausztrofóbiáról szóló videók esetében mért 56,92 százalékig.
A kutatás szerint a félrevezető tartalmak aránya a TikTokon következetesen magasabb volt, mint más platformokon: az ADHD-val foglalkozó TikTok-videók 52 százaléka, az autizmusról szólók 41 százaléka tartalmazott pontatlan információkat.
Összehasonlításképpen: a YouTube-on átlagosan 22 százalék volt a félretájékoztatás aránya, míg a Facebookon valamivel 15 százalék alatt.
Chatburn rámutatott, hogy a közösségi média mára fontos információforrássá vált sok fiatal számára, amikor a mentális egészségükről szeretnének tájékozódni, és a félrevezető tartalmak gyorsan terjedhetnek, különösen akkor, ha nincsenek könnyen elérhető, megbízható források.
Kik fogyasztják ezt a tartalmat?
A 10–19 évesek közül minden hetedik valamilyen mentális zavarral küzd, ami ebben a korcsoportban a teljes globális betegségteher 15 százalékát teszi ki – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból. A depresszió, a szorongás és a viselkedészavarok az egyik vezető okai a serdülőkori megbetegedéseknek és rokkantságnak.
A szerzők szerint a fiatalok közül ma már sokan ezekhez a platformokhoz fordulnak, hogy megértsék a tüneteiket és lehetséges diagnózisaikat.
„A TikTok-tartalmak összefüggésbe hozhatók azzal, hogy egyre több fiatal hiszi úgy, hogy mentális vagy neurofejlődési zavarral él” – mondta Chatburn.
Bár ez a fajta önvizsgálat hasznos kiindulópont lehet, a szerzők arra figyelmeztettek, hogy mindenképpen szakszerű, klinikai kivizsgáláshoz kell vezetnie. A félretájékoztatás szerintük azzal fenyeget, hogy a hétköznapi viselkedéseket is kórosnak bélyegzi, és tovább erősíti a súlyos állapotokkal kapcsolatos félreértéseket.
A következmények túlmutathatnak a félrediagnosztizáláson is. „Ha hamis elképzelések terjednek, az táplálhatja a megbélyegzést, és csökkentheti annak esélyét, hogy az emberek segítséget kérjenek, amikor valóban szükségük lenne rá” – tette hozzá Chatburn.
Ha az emberek félrevezető, tudományos bizonyítékokkal nem alátámasztott kezelési tanácsokkal találkoznak, az késleltetheti, hogy időben megfelelő ellátáshoz jussanak.
A TikTok szóvivője ugyanakkor így reagált: „Ez egy hibás tanulmány, amely elavult kutatásokra támaszkodik több platformról.”
„A tény az, hogy eltávolítjuk az ártalmas egészségügyi félretájékoztatást, és hozzáférést biztosítunk a WHO megbízható információihoz, hogy közösségünk beszélhessen az őket érintő kérdésekről, és támogatást találjon” – tette hozzá a szóvivő.
A tanulmányra reagálva a YouTube az Euronews Healthnek azt mondta, hogy amikor az emberek egészségügyi témákra keresnek rá, a platform a hiteles forrásokból származó videókat emeli ki.
„Engedéllyel rendelkező orvosi és mentális egészségügyi szakértőkkel dolgozunk együtt, hogy megkönnyítsük az emberek számára a megbízható egészségügyi információk megtalálását a YouTube-on. Emellett kifejezetten a tinédzsereket védő intézkedéseink vannak, eltávolítjuk az ártalmas orvosi félretájékoztatást, és korhatárhoz kötjük azokat a tartalmakat, amelyek nem megfelelőek a fiatalabb közönség számára” – közölte a vállalat szóvivője.
Cikkünket frissítettük, hogy tartalmazza a TikTok és a YouTube reakcióját a tanulmányra.
A Facebookot, az Instagramot és az X-et megkerestük kommentárért.