Közösségi média tele álhírekkel a mentális egészségről: nő a diagnózist kereső fiatalok téves önértékelésének kockázata
A mentális egészségről és a neurodiverzitásról szóló közösségimédia-bejegyzések több mint fele félrevezető információkat tartalmaz, különösen a TikTokon – állapította meg egy új tanulmány.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az 5 ezer, autizmussal, ADHD-val, skizofréniával, bipoláris zavarral, depresszióval, evészavarokkal, obszesszív-kompulzív zavarral (OCD), szorongással és fóbiákkal foglalkozó közösségimédia-poszt akár 56 százalékáról derült ki, hogy gyakran pontatlan vagy nem megalapozott.
A kutatók szerint a neurodiverzitással – például az autizmussal és az ADHD-val – foglalkozó bejegyzésekben volt a legtöbb félretájékoztatás, több mint bármely más mentális egészséggel kapcsolatos témában.
„Kutatásunk azt mutatta, hogy a közösségi médiában akár 56 százalékos is lehet a félretájékoztatás aránya. Ez rávilágít arra, milyen könnyen tudnak széles körben terjedni az online, figyelemfelkeltő videók még akkor is, ha az általuk közölt információ nem mindig pontos” – mondta Eleanor Chatburn, a tanulmány egyik társszerzője, az angliai University of East Anglia munkatársa.
A kutatók 27 olyan tanulmányt elemeztek, amelyek a mentális egészséggel és a neurodiverzitással kapcsolatos információk pontosságát vizsgálták különböző közösségimédia-platformokon, köztük a YouTube-on, a TikTokon, a Facebookon, az Instagramon és az X-en.
A 27 tanulmányból 17 számolt be félrevezető tartalmakról, amelyek mértéke széles skálán mozgott a különböző platformokon és témákban – a YouTube Kidsen a szorongásról és depresszióról szóló videóknál mért 0 százaléktól egészen a YouTube-on az MR-vizsgálatokkal kapcsolatos klausztrofóbiáról szóló videók esetében mért 56,92 százalékig.
A kutatás szerint a félretájékoztatás aránya következetesen magasabb volt a TikTokon, mint más platformokon: az ADHD-val foglalkozó TikTok-videóknál 52, az autizmusról szólóknál 41 százalékot mértek.
Összehasonlításképpen: a YouTube-on átlagosan 22, a Facebookon pedig valamivel kevesebb mint 15 százalék volt a félrevezető információk aránya.
Chatburn rámutatott, hogy a közösségi média fontos információforrássá vált a fiatalok számára, ha a mentális egészségről akarnak tájékozódni, és a félrevezető tartalmak gyorsan terjednek, különösen akkor, ha nincsenek könnyen elérhető, megbízható források.
Kik fogyasztják ezeket a tartalmakat?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 10–19 évesek közül minden hetedik él valamilyen mentális zavarral, ami ebben a korcsoportban a globális betegségteher 15 százalékát teszi ki. A serdülők körében a depresszió, a szorongás és a viselkedészavarok az egyik vezető okai a megbetegedéseknek és a rokkantságnak.
A szerzők szerint sok fiatal ma már ezekhez a platformokhoz fordul, hogy megértse tüneteit és a lehetséges diagnózisokat.
„A TikTok tartalmai összefüggésbe hozhatók azzal, hogy egyre több fiatal gondolja úgy, mentális vagy neurofejlődési zavara lehet” – mondta Chatburn.
Ez a fajta önvizsgálat hasznos kiindulópont lehet, a szerzők azonban arra figyelmeztettek, hogy mindenképpen szakszerű klinikai vizsgálathoz kell elvezetnie. A félretájékoztatás szerintük azzal a kockázattal jár, hogy hétköznapi viselkedéseket kórosnak bélyegez, és tovább mélyíti a súlyos állapotokkal kapcsolatos félreértéseket.
A következmények azonban túlmutathatnak az esetleges téves diagnózison. „Ha hamis elképzelések terjednek, az táplálhatja a megbélyegzést, és elveheti az emberek kedvét attól, hogy segítséget kérjenek akkor is, amikor valóban szükségük lenne rá” – tette hozzá Chatburn.
Ha az emberek félrevezető, különösen tudományos bizonyítékokkal nem alátámasztott kezelési tanácsokkal találkoznak, az késleltetheti, hogy megfelelő ellátáshoz jussanak.
Ugyanakkor a TikTok szóvivője szerint: „Ez egy hibás tanulmány, amely több platformról is elavult kutatási adatokra támaszkodik.”
„A tény az, hogy eltávolítjuk az ártalmas egészségügyi álhíreket, és hozzáférést biztosítunk a WHO megbízható információihoz, hogy közösségünk tagjai beszélhessenek az őket érintő kérdésekről, és támogatást találjanak” – tette hozzá a szóvivő.
A tanulmányra reagálva a YouTube az Euronews Healthnek azt mondta, hogy amikor az emberek egészséggel kapcsolatos témákra keresnek rá, a platform a hiteles forrásokból származó videókat emeli ki.
„Engedéllyel rendelkező orvosi és mentális egészségügyi szakértőkkel dolgozunk együtt, hogy megkönnyítsük a megbízható egészségügyi információk megtalálását a YouTube-on. Emellett kifejezetten a tinédzsereket védő intézkedéseink vannak, eltávolítjuk az ártalmas egészségügyi álhíreket, és korhatárhoz kötjük azokat a tartalmakat, amelyek nem megfelelőek a fiatalabb közönség számára” – közölte a vállalat szóvivője.
A cikket frissítettük, hogy tartalmazza a TikTok és a YouTube reakcióját a tanulmányra.
A Facebookot, az Instagramot és az X-et is megkerestük kommentárért.