Egyre több szereplő sürgeti az EU-t, hogy fogadjon el egy növényi alapú cselekvési tervet a fenntartható étrendekért, és segítse a gazdákat a hús- és tejtermelésről való átállásban.
Az éghajlatra káros élelmiszereket, például a vörös húst az uniós támogatások bőkezűen segítik, amit sokan a közpénzek „botrányos” felhasználásának tartanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Foodrise nevű jótékonysági szervezet friss jelentése szerint az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) 2020-ban több támogatást irányított a termelésére az nagy kibocsátású, állati eredetű élelmiszereknek, mint a növényi eredetűeknek. Az állati eredetű élelmiszerek a teljes KAP-támogatás mintegy 77 százalékát kapták meg, vagyis 39 milliárd eurót az adott évben elköltött 51 milliárdból.
A marha- és a bárányhús, amelyeket következetesen a klímakárosítás fő felelőseiként azonosítanak, 2020-ban hozzávetőleg 580-szor annyi támogatást kaptak, mint a hüvelyesek, például a lencse és a bab.
Ugyanebben az évben a tejtermékek becslések szerint 554-szer több KAP-támogatást kaptak, mint a diófélék és magvak, a hús- és tejágazat együtt pedig több mint tízszer annyit, mint a gyümölcs- és zöldségtermesztés.
Miért olyan káros a környezetre a hús és a tejtermékek?
Az állati eredetű élelmiszerek adják az uniós élelmiszer-termelésből származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 81–86 százalékát, noha a kalóriabevitelnek csak mintegy 32, a fehérjebevitelnek pedig 64 százalékát biztosítják.
Világszinten az élelmiszeripar és a mezőgazdaság az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyharmadáért felel, ezzel a fosszilis tüzelőanyagok égetése után a második legnagyobb forrás. A CO2 Everything karbonlábnyom-kalkulátor szerint 100 gramm marhahús elfogyasztása 78,7 kilométernyi autózásnak felel meg, 15,5 kilogramm szén-dioxid-egyenértékű kibocsátással.
Az állattenyésztés karbonlábnyoma az elmúlt évtizedekben elszabadult, amit a modern iparszerű mezőgazdasági gyakorlatok és az óriási állatlétszám hajt. A Greenpeace becslése szerint a Föld összes emlősének mintegy 60 százaléka haszonállat, mindössze 4 százalékuk él vadon (a fennmaradó 36 százalék pedig az ember). A tenyésztett baromfi a világ összes madarának elképesztő 70 százalékát teszi ki.
Minden egyes haszonállat rengeteg takarmányt és teret igényel (ami utat nyit a kegyetlen nagyüzemi gazdaságoknak, ahol az állatokat életük nagy részében ketrecekben tartják), ennek következménye pedig az olyan, szén-dioxidot elnyelő területek felszámolása, mint az erdők, gyepek és vizes élőhelyek. Számos vizsgálat rámutatott, hogy az Amazonas esőerdőinek irtását a szója iránti kereslet hajtja.
A közhiedelemmel ellentétben a szóját nem az emberek, hanem elsősorban a haszonállatok takarmányozására termesztik. A WWF természetvédelmi szervezet szerint a világ szójatermésének csaknem 80 százaléka állati takarmányként végzi, és a termelés az elmúlt két évtizedben megduplázódott.
Ez az egyik kulcsoka annak, hogy az állattenyésztés ennyire szennyező, az olyan tényezők mellett, mint a műtrágya-használat és a tehenek metánkibocsátása. Gyakorlatilag beiktatunk egy plusz lépcsőt az élelmiszer-termelés és -fogyasztás folyamatába: vizet, takarmánynövényeket és energiát pazarolunk arra, hogy az állatokat etessük, ahelyett hogy közvetlenül mi fogyasztanánk el a terményt.
A Compassion in World Farming jelentése szerint minden 100, az állatokkal etetett növényi kalóriából mindössze 40 kalória tej, 12 kalória csirkehús és alig 3 kalória marhahús formájában jut vissza hozzánk.
„Igazságtalan” uniós támogatások
„Botrányos, hogy az uniós támogatások ilyen aránytalanul nagy része – európai adófizetők milliárdjaiból – a nagy kibocsátású hús- és tejtermelés fenntartására és az európai étrendek eltorzítására megy” – mondja Martin Bowman, a Foodrise (forrás: angol) munkatársa.
„A KAP válaszút előtt áll, és az uniós döntéshozók előtt óriási lehetőség nyílik arra, hogy irányt váltsanak, és megtegyék a szükséges lépéseket az egészséges, fenntartható, növényekben gazdag étrendre való igazságos átmenet támogatására.”
Bowman szerint ez az átmenet növelheti a gazdák jövedelmét, csökkentheti az EU importfüggőségét, mérsékelheti az éghajlatváltozást és javíthatja az európaiak egészségi állapotát.
„Legalábbis a növényi alapú élelmiszereknek igazságosabb részesedést kellene kapniuk a KAP-támogatásokból, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek” – teszi hozzá.
„Ennek a szégyenletes gyakorlatnak, amely uniós forrásokat használ fel a hús és a tejtermékek népszerűsítésére az uniós polgárok körében – közvetlenül szembe menve az EU egészségügyi és klímacéljaival –, azonnal véget kell vetni.”
Bowman felszólította az uniós döntéshozókat, hogy fogadjanak el Növényi Alapú Cselekvési Tervet a növényi eredetű élelmiszerek teljes ellátási láncon átívelő népszerűsítésére, valamint hozzanak létre egy alapot, amely segíti a gazdákat az állattartásról a növénytermesztésre való átállásban.
2024-ben az Európai Bizottság közzétette a „Stratégiai párbeszéd az uniós mezőgazdaság jövőjéről” című jelentést, amely arra a következtetésre jutott, hogy „kulcsfontosságú” a fogyasztók segítése a növényi alapú élelmiszerekre való átállás elfogadásában.
„Az Európai Bizottságnak 2026-ig ki kellene dolgoznia egy uniós cselekvési tervet a növényi alapú élelmiszerekre, hogy megerősítse a növényi alapú agrár-élelmiszerláncokat a termelőktől egészen a fogyasztókig” – áll a jelentésben.
Az Euronews Green megkereste az Európai Bizottságot állásfoglalásért.