Kutatók olyan bioalapú műtrágyákat fejlesztenek, amelyek csökkentik a környezetszennyezést, energiát takarítanak meg, és csökkenthetik Európa függőségét az orosz importtól.
Az új biotrágyát több búzatáblán tesztelték a nyugat-franciaországi Saint-Laurent-de-la-Prée-ben; összehasonlították ásványi műtrágyákkal és más szerves termékekkel.
Orhan Grignon, a Charente Maritime Deux-Sèvres-i Agrárkamara mezőgazdasági és környezetvédelmi tanácsadója azt mondja, az algaporral a szennyvíziszaphoz hasonló masszához jutnak, ami jobb, mintha semmit, de nem olyan jó, mintha csak ásványi trágyát használnának. Ha viszont keverik az algaport ásványi műtrágyával, azzal ugyanaz az eredmény érhető el, mintha csak utóbbit használtak volna. Ily módon a negyedére csökkenthető az ásványi műtrágya felhasználása.
Az új terméket a Walnut európai projekt keretében fejlesztették ki, melynek célja a környezetszennyezés csökkentése, illetve, hogy a városi, ipari és más szennyvizekből a mezőgazdaság számára létfontosságú tápanyagokat nyerjenek vissza.
Orhan Grignon azt mondja, van egy tejipari élelmiszer-feldolgozó üzemük, melynek szennyvizei palackokba kerülnek. Ezekben egysejtű algákat tenyésztenek, amelyek a szennyvízben lévő szerves anyagokkal táplálkoznak. Az ennek nyomán létrejött növényi biomasszát dehidratálják, majd szétterítik a földeken. Mivel ez a biomassza nitrogénben gazdag, trágyaként működik.
Az ásványi műtrágyákkal szemben az algapor lassabban hat, használata tervezést igényel a gazdáktól. Az optimalizáláshoz még további kutatásokra van szükség. Az új massza segíthet Európának csökkenteni az importtól való függőséget, a környezeti hatásokat, és rugalmasabbá tenni az élelmiszerrendszereket.