Elsöprő győzelem a bonaire-i lakosok számára: a Hágai Kerületi Bíróság megállapította, hogy a holland hatóságok diszkriminálták a sziget lakóit.
A bíróság ma (január 28-án) arra kötelezte a holland kormányt, hogy dolgozzon ki tervet a Karib-térségben fekvő apró Bonaire sziget lakóinak megóvására az éghajlatváltozás pusztító hatásaitól, ami az ott élők számára elsöprő győzelem.
A hágai kerületi bíróság a holland hatóságoknak címzett súlyos elmarasztalásként azt is kimondta, hogy a kormány diszkriminálta a sziget 20 ezer lakóját, mivel nem tett „időszerű és megfelelő intézkedéseket” az éghajlatváltozás ellen, mielőtt túl késő lenne.
„A szigetet már most is elöntések sújtják a trópusi viharok és a rendkívüli esőzések miatt, és több kutató szerint ez a következő években tovább romlik” – mondta Jerzy Luiten bíró a zsúfolt tárgyalóteremben.
„Még a visszafogott előrejelzések is azt jósolják, hogy a sziget egyes részeit 2050-re víz borítja, vagyis 25 éven belül.”
A nyolc bonaire-i lakos által indított, a Greenpeace környezetvédő szervezet által támogatott per azt célozta, hogy rákényszerítse a kormányt: jobban védje meg polgárait a növekvő hőmérsékletek és a tengerszint emelkedésének hatásaitól, és precedenst teremthet hasonló jogi kihívásoknak máshol.
„Nem vagyunk többé másodrendű állampolgárok”
„A bírák meghallgattak minket” – mondja az egyik helyi lakos, Jackie Bernabela. „Nem vagyunk többé másodrendű állampolgárok. Egyenlőség. Nagyon boldog vagyok.”
A 90 oldalas írásbeli ítéletre a kormány egyelőre nem reagált. A kormány fellebbezhet a döntés ellen.
A határozat kihirdetése előtt kiadott közleményében a Greenpeace Hollandia részéről Marie Vellekoop azt mondta: „Történelmi jelentőségű győzelem lenne, ha az ítélet arra kényszerítené az államot, hogy konkrét lépéseket tegyen az emberek védelmére a szélsőséges időjárás és a klímaválság egyéb következményei ellen.”
Az ügyet Hágábantárgyalták, mivel Bonaire a két másik szigettel, Sint Eustatiusszal és Sabával együtt 2010-ben különleges holland önkormányzattá vált. A sziget 20 ezer lakója a gyarmati múlt alapján holland állampolgár.
A holland kormánynak szigorítania kell a klímaszabályokat
A kormány jogászai azzal érveltek, hogy Hollandia már most is jelentős lépéseket tesz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, példaként az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a mérséklési erőfeszítéseket hozva. Edward Brans kormányzati jogász szerint az ügyet a nemzeti adminisztrációknak kell kezelniük, nem a bíráknak.
A bíróság azonban kimondta, hogy a kormány erőfeszítései nem elegendők: a 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentési cél az 1990-es szinthez képest nem kötelező erejű, és nem foglalja teljes körűen magába a légi és tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat. A bíróság azt is közölte, hogy „nagyon valószínűtlen”, hogy Hollandia teljesíti 2030-as célját.
Az ítélet akkor született, amikor az október végi parlamenti választást követő hetekig tartó tárgyalások egy új, kisebbségi koalíció létrejöttét vetítik előre, amelyet a centrista D66 vezetője, Rob Jetten irányíthat.
Miniszterként „klímaélharcosnak” nevezték, amikor egy sor olyan jogszabályt vitt keresztül, amelyek célja Hollandia fosszilis energiahordozóktól való függésének csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős mérséklése volt. Most a Jetten által várhatóan vezetett új kormánynak a bírósági döntéssel összhangban kell szigorítania az intézkedéseket.
Az új Urgenda-ügy
Nem ez az első alkalom, hogy a hágai kerületi bíróság úttörő klímaítéletet hoz. Ugyanez a bíróság tárgyalta több mint egy évtizede a mérföldkőnek számító Urgenda-ügy első szakaszát. Az ügy 2019-ben zárult le, amikor a Holland Legfelsőbb Bíróság a klímaaktivisták javára döntött, és elrendelte az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését; ez a jogi küzdelem világszerte utat nyitott a hasonló kihívásoknak.
Az Urgenda-döntés hangsúlyosan megjelent az éghajlatváltozással kapcsolatos legutóbbi határozatokban az Európai Emberi Jogi Bíróságon és az ENSZ legfelsőbb bírósági fórumán, a Nemzetközi Bíróságon. Mindkét testület megállapította: az éghajlatváltozás elleni fellépés elmulasztása sérti a nemzetközi jogot.
A 2023-ig tartó évtizedben a tengerszint világszerte átlagosan mintegy 4,3 centiméterrel emelkedett, a Csendes-óceán egyes térségeiben ennél is nagyobb mértékben. A világ átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időkhöz képest 1,3 °C-kal nőtt a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt.