Az egykori uniós biztos, a CEU professzora szerint az EU bővítése hasznos, de az intézményi hátteret át kellene alakítani, hogy hatékonyabban működhessen.
Az Európai Unió 2004-ben tárt karokkal fogadta Magyarországot és kilenc másik, többségében kelet-európai országot. Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU professzora, aki anno részt vett a csatlakozási tárgyalásokon, majd a belépés pillanatától uniós biztos lett, az akkori politikai és gazdasági környezetről mesélt az Euronews-nak.
2004-ben nem volt egyetlen nagyhatalom sem, amelyik ellenezte volna a bővítést.
"Néhány hónapja már EU-tagok voltunk, amikor az egyik nagy EU tagállam képviselője, egy kolléga megkérdezett: Elég kedvesek voltunk hozzátok? .... Mert mi nagyon kedvesek akartunk lenni" - idézte fel Balázs Péter a belépés utáni hónapok hangulatát.
Magyarország csatlakozási tárgyalásai mégis majdnem meghiúsultak a gépkocsiiparnak nyújtott támogatások miatt. A magyar ipari szereplők védelmében határozottan fellépő kormány végül megkapta a kért engedményt - az interjúban Balázs Péter egyebek mellett ezekről a "kulisszatitkokról" is beszélt, hogy ezek az engedmények mik voltak.
"Örököltünk egy helyzetet, ahol minden egyes márkának más és más kedvezményeket nyújtott a magyar kormány. Az Európai Bizottság azt követelte, hogy ezeket egységesítsük és visszamenőleg alkalmazzuk. Visszamenőleges jogot elképzelni nem szabad, csak előre szabad jogot alkotni.... Volt egy pillanat, amikor egy nagyon szűk körben tárgyaltunk az európai biztossal. Ott volt Medgyessy Péter miniszterelnök, Juhász Endre főtárgyaló és én, aki akkor európa-ügyi államtitkár voltam a külügyben ... és akkor Medgyessy Péter azt mondta, hogy ha ezt követelik, akkor megszakítjuk a tárgyalást."
Így alakult, hogy az EU végül a belépés napjától kérte csak a gépkocsiiparnak nyújtott támogatás egységesítését.
Aggályok persze a többi állammal kapcsolatban is felmerültek, például a munkaerő kérdése. Több nyugati ország attól tartott, hogy "elárasztják az EU-t a lengyel vízvezetékszerelők".
A másik aggály Ciprus volt, hiszen a szigetország egy része a mai napig török megszállás alatt van. Ám Görögország anno kijelentette, hogy Ciprus nélkül nem csatlakozik.
"Senki nem ismerte el az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot Törökországon kívül, mégis felvettük görög nyomásra" - emlékezett vissza Balázs Péter.
Mára persze a geopolitikai környezet megváltozott. A háború sújtotta, szinte földig rombolt Ukrajnát több ország sem látja szívesen az EU-ban, legalábbis egyelőre.
Az EU bővítésének hatása a kontinens biztonságára és gazdaságára összetett kérdés, hangsúlyozta Balázs Péter, aki arról is beszélt az Euronews-nak, hogy milyen előnyei vannak a nagyobb EU-nak, illetve mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy a közösség hatékonyan működhessen.
"Ezt a változást mi hoztuk az unióba, mert velünk lett 15-ből 25 tagú annak idején, 2004-ben." ... "A gazdasági erő kétségkívül nő, minden ami hálózatos struktúra, például közlekedés, környezetvédelem, sokkal jobban tud működni egy tágabb térben." ..." Ami gondot okoz, azok az intézmények. Az intézmények tekintetében nagyon erős a tagállamok jelenléte, például az Európai Bizottságban. Egy ország - egy biztos."
2004-ben a keleti bővítéssel új piacokat és új beruházási lehetőségeket nyert Nyugat-Európa, ehhez jól képzett munkaerői is társult. Egy új biztonság sáv képződött így az EU keleti részén, amely növelte a kontinens stabilitását és egységét. A "területfoglalási" indíttatás is egyértelmű volt, a célja, hogy a nyugati rendszert, a nyugati szövetséget minél tovább ki akarták terjeszteni, mielőtt Oroszország megpróbálná ezt megakadályozni.