Műholdfelvételek bizonyítják az orosz hadigazdaság által illegálisan működtetett tankerhajó flotta okozta környezeti károkat.
HIRDETÉS
A brit parti őrség a közelmúltban egy sötét foltot vett észre Skócia partjaitól körülbelül 100 kilométerre, amely 23 kilométer mélyen húzódott az Észak-Atlanti-óceánban. A sötét folt olajszivárgás volt. A parti őrség műholdfelvételei és a Politico belső elemzése szerint az olajszívárgás egy Innova nevű, nagyjából Eiffel-torony méretű tankerhajóból származott, amely akkortájt egymillió hordó szankciók alá vont olajat szállított Oroszországból egy indiai finomítóba. A parti őrség ekkor nem tehetett semmit a további nyomozás érdekében. A tankerhajó minden következmény alól felmentve, illegálisan ma is olajat szállít és óriási bevételekkel járul hozzá az orosz hadigazdaság fenntartásához.
Nem az Innova az egyetlen olajszállító azonban, ami fontos bevételeket hoz a Kremlnek. Oroszországnak több száz hajót jelentő flottája van, amely elöregedő hajói a nyugati szankciókat semmibe véve okoznak óriási környezeti károkat mindenféle következmény nélkül.
A Politico és a SourceMaterial újságírócsoportjainak civil szervezetekkel és piacelemző cégekkel együttműködő kutatása legalább kilenc olyan esetet talált, amikor orosz olajszállító hajók 2021 óta szennyezést hagynak maguk után az óceánban. Mivel Moszkvát nyugati szankciók sújtják, egyre több tanker szállít illegális árukat és okoz óriási környezeti károkat világszerte. A hajók nagyrészt szabálytalanul közlekednek, gyakran nincsenek biztosítva. Ez azt jelenti, hogy komolyabb szivárgás esetén nehezen vonhatók felelősségre. A orosz tankerhajók megbízhatatlansága tehát egyre sürgetőbb problémát jelent: látva a tendenciát, hogy az orosz-ukrán háború kitörésével egyre csak súlyosbodik a helyzet, sejthető, hogy egy terjeszkedő jelenségről van szó.
Felvetődő problémák
A kutatás Thaiföldtől Vietnamon és Olaszországon át Mexikóig sokfelé azonosított olajszivárgásokat, amelyek mind az illegális flottához kötődnek. A tankerhajók ráadásul olyan forgalmas hajózási folyosókon is áthaladtak, mint a Vörös-tenger és a Panama-csatorna. Ez azt jelenti, hogy a lehetséges balesetek bármikor akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmi útvonalak forgalmát. A szakértők szerint mindig csak idő kérdése, hogy mikor következik be egy hajókatasztrófa. A baj bármikor megtörténhet, mint ahogy megtörtént júliusban is, amikor az orosz flotta egy hajója malajziai vizeken egy másik tartályhajónak ütközött, majd mindkettő kigyulladt.
A hajók és rakományuk veszélyesek a tengeri élővilágra, mérgezővé tehetik a fogyasztási cikkeket – például a kagylókat – és megakadályozhatják a halak szaporodását. A tisztításukra használt vegyianyagok további szennyeződéseket terjeszthetnek a világ vizeiben.
A orosz flotta problémájára szakosodó Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevű tanácsadó szervezet szakértője elmondta, hogy a visszafordíthatatlan környezeti károkon túl óriási hatással van egy ilyen baleset a part menti államokra is, amelyeknek viselniük kell a takarítás költségeit. Elmondása szerint a probléma egy ketyegő, időzített bomba.
Az árnyékflotta állapota és cselei
Az említett kutatásban résztvevő Lloyd's List meghatározása szerint a flotta négyötöde nem rendelkezik ismert biztosítással és gyakran elkerülik a nemzetközi ellenőrzéseket. A hajók tulajdonviszonyai homályosak és legalább 15 évvel ezelőtt épültek, ami miatt a „magas kockázatú” kategóriába sorolják ezeket. A járművek kitettek a műszaki problémáknak, szerkezetük instabil és sokszor nem kellően tengerálló.
Nem ritka, hogy az ellenőrzéseket a hajók úgy kerülik el, hogy kikapcsolják a jeladóikat, vagy hamis helymeghatározási adatokat továbbítanak. Ez akár ütközésveszélyes helyzeteket is jelenthet, ami létező jelenség.
Növekvő veszélyek - kétes esélyek
A helyzet felveti azt a globálpolitikai dilemmát, hogy miképp tudják korlátozni a demokratikus országok Moszkva törekvéseit úgy, hogy közben igyekeznek elkerülni a probléma katasztrofális következményeit.
Amikor a 2022-ben először vezettek be szankciókat az orosz olajra, annak az volt a célja, hogy megszorongassák a Kremlt, ami bevételeinek csaknem felét az olaj- és gázexportból nyeri. Közel két évvel később az intézkedések – amelyek közé például az Európai Unióba irányuló általános importtilalom és a G7 által bevezetett olajárplafon tartozik – nagyrészt kudarcot vallottak. Főleg azért, mert Moszkva újabb és újabb kreatív megoldásokat tér ki a szankciók elől. Az ilyen megoldások közé tartozik, hogy a nyersolajat átcímkézik, hogy azzal eltitkolják annak eredetét vagy hogy egy olyan egyre növekvő, több, mint 600 hajóból álló flottát szerveztek meg, amely tulajdonjogát fedőcégek homályosítják el.
A CREA szerint a moszkvai tengeri nyersolaj 80 százalékát szállították az előző években nyugati ellenőrzésen kívül eső hajókon. Eközben az árnyékflotta hajóinak száma 2022 óta több mint háromszorosára duzzadt. Amíg tehát a pénz folyamatosan áramlik Oroszország hadikasszájába, a felelőtlen szállítmányozás miatt az olaj és más szennyeződések ugyanilyen sebességgel ömlenek a tengerbe. A Nyugat természetvédelmi és gazdasági indíttatású intézkedései pedig egyelőre nem tudják megakadályozni a probléma elől kifaroló árnyékflotta működését, sem a Kreml ebből származó hasznának gyarapodását.