Egyesek konkrét ígéreteket tesznek, mások általános kötelezettségvállalásokat fogalmaznak meg a környezetvédelem legkülönbözőbb területeit illetően. Vajon mennyi a realitás, és milyen erős a szándék a lózungok mögött?
HIRDETÉSAz európai környezetvédelmi jogalkotás az elmúlt hónapokban megosztó kérdéssé vált. Az európai gazdaszervezetek dühös megmozdulásai csak a leglátványosabb jelei az Európai Bizottság kiemelt politikai programjával, az európai zöld megállapodással szembeni tiltakozásnak. Nemcsak a Zöldek és más rivális pártok között, hanem a hagyományos középmezőnyben is egyre nagyobb a megosztottság: az Európai Parlament két legnagyobb frakciója - a jobbközép Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták - számos kulcsfontosságú ügyben, nem utolsósorban a természeti környezet helyreállításáról szóló törvény ügyében is ellentétes álláspontot képvisel.
A legutóbbi nagy uniós kutatás alig érinti a környezetvédelmet
Mielőtt a törvényhozók a jelenlegi ciklus utolsó plenáris ülése után, a jövő héten, teljes kampányüzemmódba kapcsolnának, az Európai Parlament közzétette egy 26 ezer polgár körében végzett uniós közvélemény-kutatás eredményeit. Eszerint a megkérdezettek 71 százaléka valószínűleg részt venne a választásokon, ha azokat a következő héten tartanák. Ha ez a szám majd a június 6-9-i tényleges részvételben is tükröződik, az drámai emelkedés lesz a 2014-es 43 százalékos részvételhez képest, és a 2019-es utolsó uniós szavazáson elért 51 százalékoz képest is.
Az uniós állampolgárok szerint "prioritásként megvitatandó" témák közül az első négy helyen a szegénység és társadalmi kirekesztés, az egészségügy, a munkahelyek, valamint a védelem és biztonság állnak (a válaszadók 31-33%-a). Ezeket követi az éghajlatváltozás elleni fellépés (27%). A legfiatalabb, 25 év alatti szavazók körében a klímavédelem az élen végzett 33 százalékkal. A mezőgazdaság a kilencedik a sorban 23 százalékkal.
A felmérés azonban semmit sem árul el a klímapolitikai intézkedéseken túlmutató zöld stratégiáról. Nem tettek fel kérdéseket például a természet helyreállítására vagy a biológiai sokféleségre vonatkozóan. A 220 oldalas jelentésben a "környezetvédelem" szó mindössze kétszer fordul elő, és a "Green Deal" szó is csak egyszer szerepel.
A klímavédelem nehéz ügy, ráadásul megosztó
A főbb politikai csoportok választási programjaikban különböző mértékben hangsúlyozzák a környezetvédelmi szempontokat. Bár van némi közös alap - mindannyian egyetértenek abban, hogy valamilyen klímavédelmi intézkedésre szükség van -, konkrétumok tekintetében és a kötelezettségvállalások terén nagy eltérések mutatkoznak.
Nem meglepő módon a Zöldek programjában első helyre került a környezetvédelem, ezen belül is az éghajlatváltozás megfékezését célzó stratégia.
Energia, levegő, víz
A Zöldek ígéretet tettek az EU energiarendszerének átalakítására, mégpedig a nap-, víz-, szél- és geotermikus energiára való teljes átállásra, a fosszilis energiaforrások 2040-ig történő kivezetésére, kezdve a szénnel, amit már 2030-ra el kellene hagyni.
"Az EU-nak világos tervre van szüksége a földgáz és a kőolaj teljes kivonására, aminek határideje jobb esetben 2035, de legkésőbb 2040" - olvasható a zöldek politikai kiáltványában.
Terry Reintke és Bas Eickhout vezetésével a zöldek az olcsó elektromos közlekedés és a töltőinfrastruktúra fejlesztését is ígérik, ezzel is összefüggésben azt, hogy 2030-ra az EU levegőminősége megfelel majd az Egészségügyi Világszervezet irányelveinek. Az Európai Néppárt (EPP) szintén üdvözli a légszennyezés visszaszorítására irányuló stratégiát, és egyetlen politikai erőként vállalná a globális hidorgéntermelés fokozását. A Zöldek ezzel kapcsolatban óvatosságra intenek mondván, hogy ez az üzemanyag "nagyobb kockázatokkal és költségekkel jár mind a fogyasztók, mind az ipar számára", így csupán "tartalékként" kellene számolni vele az energiaátállás során.
A biológiai sokféleséggel kapcsolatban a Zöldek ragaszkodnak ahhoz, hogy 2026-tól az EU költségvetésének 10 százalékát az ezzel kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítani, továbbá megígérik, hogy előterjesztik a tengerekről és az óceánokról szóló törvény tervezetét. Egy európai segélyalapot is létrehoznának a természeti katasztrófák esetére, ez az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást támogatná.
A Zöldek és a Baloldal egyaránt megtiltaná a vízkészletek privatizációját, míg a szocialisták és az Európai Néppárt "vízvédelmet és vízgazdálkodást, illetve egy "vízügyi stratégia végrehajtását" említik céljaik között.
A Walter Baier vezette Baloldal azt szeretné, ha az EU 2030-ig 55 százalékról 65 százalékra emelné az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzését, és 2050-ről 2035-re módosítaná a klímasemlegesség elérésének határidejét. A baloldali törvényhozók a "terepjáró-gazdaságot" olyan törvények révén akarják felszámolni, amelyek támogatják a szén-dioxid-semleges és a közlekedésben résztvevők érdekeit figyelembe vevő autógyártást. A magán légi utak betiltását, a 2,5 óránál rövidebb repülőutak vasútra váltását és az éjszakai vonatjáratok rendszerének újjáélesztését szorgalmazzák.
Az Európai Néppárt az új transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) infrastruktúráinak befejezésére és fejlesztésére törekszik, amit kulcsfontosságúnak tart Európa területi strukturáltságának és az egységes európai piac hatékonyságának növelése szempontjából. Továbbá hangsúlyt fektetnének az energetikai kutatásokra, különösen a magfúzió területén, és megteremtenék a CO2-körforgásos gazdaságot a kontinensen.
Élelmiszerek
Az élelmezési rendszerekkel kapcsolatban a Baloldal a közös agrárpolitikában (KAP) egy olyan agrár-ökológiai politikai modellt kíván létrehozni, amely a fenntartható mezőgazdaságon alapul, és tisztességes jövedelmet biztosít a gazdák számára. A Zöldek harcolni fognak azért, hogy fele annyi növényvédőszert használjunk 2030-ra. Ezt a szocialisták is támogatják, és "a fenntartható gazdálkodás és halászat felkarolásával akarják javítani az élelmiszertermelést". Fejlesztenék a talajgazdálkodást, és védenék a biodiverzitást.
"Az EU-nak meg kell erősítenie a növényi alapú fehérjeágazatot, és ösztönöznie kell a növényi alapú táplálkozásra való átállást, építve a szakpolitikai javaslatokra, köztük a növényalapú fordulatról kötött megállapodásra" - olvasható a zöldek politikai kiáltványában.
A baloldali törvényhozók olyan európai alapjövedelemről szóló törvényt kívánnak előterjeszteni, amely kötelezi az uniós országokat, hogy "jogilag garantálják mindenkinek a tisztességes élethez szükséges alapvető szükségleteket fedező minimáljövedelmet", beleszámítva az élelmet, a lakhatást és az energiaszükségletet is.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) megreformálná a KAP-ot, hogy "megszüntesse a bürokratikus terheket", és új szabályokat vezetne be a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozóan, hogy növelje a termelékenységet és csökkentse a felhasznált növényvédőszerek mennyiségét. A liberálisok azt is megfogadták, hogy "az élelmiszerpazarlás elkerülése érdekében" ösztönözni fogják az élelmiszer-adományozást.
"2040-re az EU további 6,4 millió mezőgazdasági üzemet veszíthet el, ami 2016-hoz képest több mint 60 százalékos csökkenést jelent" - figyelmeztet a párt kiáltványa megjegyezve, hogy a gazdáknak "jövőképet kell kapniuk, és a hatalmi pozícióból irányított kommunikáció helyett párbeszédet kell folytatni velük".
HIRDETÉSBeruházások
Nicolas Schmit luxemburgi európai biztos vezetésével a szocialisták kampányának középpontjában a zöld átmenetet támogató általános célkitűzések állnak, például az úgynevezett felújítási hullám, amelynek célja, hogy az épületek energiahatékonyabbá váljanak Európa-szerte. Ezek az ígéretek összhangban vannak az Európai Néppárt programpontjaival, amelyek az európai villamosenergia- és gázpiac további integrációját, az energiahatékonyságot és a zéró kibocsátású ipari projekteket, ezen belül a tiszta technológiákat célzó beruházásokat kívánják ösztönözni.
Ugyanez vonatkozik az ALDE-ra is, amely támogatná a "megújuló energiaforrások minden típusát", beleértve az atomenergiát is, "kiegészítve a szén-dioxid-leválasztási, -megkötési és -tárolási technológiákkal".
"El kell érnünk 2030-ra azt az uniós célt, amely az EU villamosenergia-hálózatainak legalább 15 százalékos összekapcsolását irányozza elő" - olvasható az ALDE kiáltványában. Az ALDE ki akarja terjeszteni az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatályát az összes fennmaradó szén-dioxid-szennyező ágazatra, és lehetővé kívánja tenni a közlekedés valamennyi típusának szén-dioxid-mentesítését.
A szocialisták és a néppártiak, valamint az ALDE "erősíteni kívánják a köz- és magánszféra együttműködését" a hálózati kapacitás fejlesztése és az energia tárolása terén, miközben nagy ütemben akarják növelni az energiahatékonyságot. Egyszerűsítenék a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysági projektekkel kapcsolatos engedélyeztetést, közben felgyorsítanák ezeknek az eljárásoknak a digitalizálását.
Műanyag, vegyi szennyezés, nyersanyagok
A szocialisták utalást tesznek a műanyaghulladék és a vegyi szennyezés, különösen a PFAS elleni küzdelemre, amihez hasonlót az Európai Néppárt is ígér. Konkrétan "európai hulladékcsökkentési stratégiát, ezzel összefüggésben az európai műanyagstratégia megerősítését" helyezik kilátásba.
HIRDETÉSA Zöldek is ígéretet tesznek a műanyagokra kivetett adók növelésére, és tervbe veszik a "szennyező fizet elv" minden ágazatban történő alkalmazását.
"Harcolni fogunk azért, hogy megvalósuljon 2030-ra a mérgező anyagoktól mentes Európa, mégpedig a legkárosabb vegyi anyagok fokozatos kiszorításával, az ilyen vegyi anyagokra vonatkozó törvény hatékonyabbá tételével" - olvasható a zöldek kiáltványában, amely ugyanerre az évre célozza a növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentését.
A kritikus nyersanyagok fontosságára utalva a néppárti törvényhozók "egy közös európai erőforrás-stratégiát kívánnak összehozni, amely világszerte felkutatja a rendelkezésre álló erőforrásokat". Az ALDE az egyetlen európai párt, amely stratégiát alkotna a biogazdaságra vonatkozóan, beleértve a biomassza fenntartható felhasználását is.
A baloldal ragaszkodik ahhoz, hogy az EU "ne az olcsó nyersanyagok beszállítóinak szerepét ossza a csatlakozó országokra", ahogyan azt jelenleg teszi - érvel a párt. Ami a Zöldeket illeti, ők a szociális jogok, a környezet és az éghajlat védelme érdekében "átalakított kereskedelmi megállapodásokat" szeretnének, mert szerintük ezek is szükségesek az EU zöld átmenetéhez.
"Szorgalmazni fogjuk a kétoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodások kötelező és szankcionálható fenntarthatósági rendelkezésekkel történő ellátását. Ezek a Párizsi Megállapodás, a Kunming-Montreal biodiverzitásról szóló megállapodás, a fenntartható fejlődési célok és az ILO alapvető egyezményei."
HIRDETÉSAz Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) párt anélkül, hogy hivatalos kiáltványt terjesztett volna elő, megfogadta, hogy védeni fogja a környezetet, de csak "akkora áldozatot hoz ezért, amit megengedhetünk magunknak". Ennek érdekében "ésszerű és fenntartható" intézkedéseket tesz, amelyek nem rónak "túlzott terheket és költségeket" a vállalkozásokra, illetve magukra a tagállamokra. A konzervatív törvényhozók csökkenteni akarják a károsgáz-kibocsátást, védeni akarják a levegő tisztaságát és az élővilágot, nem utolsó sorban az óceánokat.