NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A csokoládéért fizetett erdőirtás

A csokoládéért fizetett erdőirtás
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Cyril Fourneris
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az EU 2025-től betiltja az erdőirtásból származó termékek értékesítését. Ilyen például a kakaó is, amelynek termesztéséért már nagyon sok erdő veszett oda Elefántcsontparton. Ennek járt utána legújabb adásában a Road to Green stábja.

Az európaiak imádják a csokoládét. De vajon nyugodt lelkiismerettel fogyaszthatják? Bolygónk már elvesztette erdeinek majdnem a felét, főként a fogyasztási szokásaink miatt.

Az Európai Unió akcióba lépett. Egy új rendelet 2025-től megtiltja az erdőirtásból származó termékek értékesítését. A rendelet az EUDR nevet viseli. A végrehajtás közeledtével ellátogattunk a világ vezető kakaótermelőjéhez, Elefántcsontpartra.

Ez a gyorsan növekvő gazdaság az EU egyik legfontosabb partnere a kakaó nyomon követhetőségének biztosításában, ez teszi ki az ország GDP-jének több mint tizedét.

Az itteni erdők 90%-a eltűnt az elmúlt ötven évben. A folyamat visszafordítása érdekében a Mabi-Yaya erdőt nemrég természetvédelmi területté nyilvánították. Félkatonai erőket rendeltek ki a védelmére.

Néhány perces séta után néhány leégett fára bukkanunk, és illegális kakaóültetvényre. Ez nem szokatlan. A fákat azért pusztítják, hogy a kakaófa fényhez jusson és növekedjen. Néhány erdő a kiterjedt kakaótermesztés miatt tűnt el.

Az EU egyik célkitűzése, hogy a védett területeken ültetett kakaó soha ne jusson el Európába. De hogyan lehetnek biztosak ebben?

A vállalatok olyan szövetkezetekre támaszkodhatnak, mint a Cayat, amely úttörő szerepet játszik a nyomon követhetőségben. A környezetvédelmi címkék birtokosaként magasabb áron értékesíti kakaóját, és sokat költ 3300 tagjának ellenőrzésére. Az ő információik találhatók ezeken a pecséteken, miután a zsákokat lemérik.

A szövetkezet támogatja a termelőket is: trénerek tanítják őket a helyes gazdálkodási gyakorlatokra, amelyekből a termelő is profitál, hiszen kis területből próbálja a lehető legtöbb termést kihozni.

"Korábban a termelők úgy gondolták, hogy a nagyüzemi gazdálkodással pénzt kereshetnek. A valóságban azonban még azt sem tudták fenntartani, ami megmaradt. Az erdőirtás elleni küzdelem érdekében rá kell vennünk az embereket, hogy kis területen sokat termeljenek,” mondta a Cayat főtitkára, Robert Yao Nguettia.

Elefántcsontpart célja egy nemzeti nyomonkövetési rendszer bevezetése. Ezt a hatalmas projektet már jóval az európai rendelet bejelentése előtt elkezdték Abidjanban, a nagyhatalmú Kávé- és Kakaótanács székhelyén.

A cél az egyes földterületek földrajzi helyének meghatározása, a kapacitás becslése és a kifizetések digitalizálása. Az ország egymillió termelője elektronikus kártyát kap.

"Akinek nincs kártyája, az többé nem tudja majd eladni a kakaóját. És jól látható lesz, hogy melyik gazda milyen helyen termelt. Ha a kakaót nyomon követhetővé tesszük, a piacnak el kell fogadnia. Azzal, hogy kártyákat adunk a gazdáknak, prémiumot tudunk fizetni az elefántcsontparti termelőknek. Ezt a kakaót így kell díjazni és megfizetni,” fogalmazott a Kávé- és Kakaótanács főigazgatója, Yves Brahima Koné.

Elefántcsontpart egy földhasználati térképet is készített. A térkép feladata, hogy biztosítsa az exportőrök számára, hogy a kakaó nem olyan területről származik, ahol kiirtották az erdőt. Ezt a kezdeményezést az Európai Unió támogatta, ahová az elefántcsontparti kakaóbab több mint felét exportálják.

"Elefántcsontpart teljes mértékben tudatában van a kihívásoknak, de számos eszközzel készül, hogy szembenézzen velük, és készen áll arra, hogy továbbra is exportálja kakaóját az Európai Unióba, ahol elefántcsontparti kakaóra van igény,” mondta az Euronewsnak az EU elefántcsontparti nagykövete, Francesca Di Mauro.

2025-től komoly bírságot kaphatnak azok a vállalatok, amelyek nem felelnek meg a szabályoknak. Súlyosabb esetben a termékeiket ki is tilthatják a közös piacról.

Hollandia a világ legnagyobb kakaóimportőre. Egy olyan csokoládégyártóhoz látogatunk el, aki már a kezdetektől fogva prioritásként kezeli a fenntarthatóságot és a nyomon követhetőséget. És a siker nem maradt el.

A Tony's Chocolonely bebizonyította, hogy a tömegtermelés és a méltányos kereskedelem összeegyeztethető: a vállalat a piaci árnál 50%-kal többet fizet a kakaóért. Az Elefántcsontparton meglátogatott szövetkezetnek is ügyfele. A márka azt állítja, hogy már megfelel az EUDR-nek.

"Nagyon üdvözöljük az EUDR-rendeletet, mert felveti az iparág elvárásait. Ha már tudjuk, kik a gazdák és hol vannak, elkezdhetünk együttműködni a szövetkezetekkel és a gazdálkodó családokkal a megoldások keresése érdekében. És ezt hosszú távon is értem. Ez egy felhívás az iparág minden vállalatának, hogy fizessenek magasabb árat. Ez meg fogja oldani a szegénység mögött álló problémákat, amelyek az ellátási láncokban az erdőirtást és a gyerekmunkát eredményezik,” fogalmazott a Tony's Chocolonely kapcsolati igazgatója, Katie Sims.

Néhány vállalat aggodalmának adott hangot az új törvény előkészítése során, amely hat másik termékre, többek között a fára és a marhahúsra is kiterjed. Találkoztunk a rendelet egyik tervezőjével, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával, hogy megvitassuk ezt a kihívást.

"Szerintem fontos, hogy ne kihívásként, hanem lehetőségként tekintsünk rá. Az EU egy valódi intézkedést tett le az asztalra. A megvalósításhoz, amelyhez mindenekelőtt a földterület geolokalizációs adataira van szükség, manapság elég egyszerű hozzájutni. Másodszor, ezt természetesen ellenőrizni kell. De végső soron ez biztosítaná, hogy az európaiak ne a probléma, hanem a megoldás részei legyenek,” mondta Virginijus Sinkevičius.

"Amikor elveszítjük ezeket az erdőket, akkor szén-dioxid elnyelőből szén-dioxid kibocsátóvá válnak. Ez hatalmas katasztrófa lenne, amit sem politikával, sem technológiával nem lehet visszafordítani. Vissza kell szorítanunk az erdőirtást, figyelembe véve az őslakosok szociális szempontjait,” tette hozzá a környezetvédelmi biztos.

A cikk megosztása