Mit tesz Szlovénia, hogy ne ismétlődjön meg a tavalyi áradás?

Mit tesz Szlovénia, hogy ne ismétlődjön meg a tavalyi áradás?
Szerzői jogok euronews
Írta: Jeremy Wilks
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button

A klímaváltozás hatására kialakuló heves esőzések várhatóan nem fognak csökkenni, így Szlovéniának kell alkalmazkodni a kihívásokhoz – ennek jártunk utána a Climate Now legújabb adásában, és bemutatjuk a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatait is.

HIRDETÉS

"Az egész ország több mint kétharmadát azonnal elöntötte a víz" - emlékszik vissza Neža Kodre, a Szlovén Vízügyi Ügynökség igazgatója a tavaly augusztusi heves esőzések pusztítására.

Hat hónappal később az ország egy nagyszabású, a villámárvizekhez való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítés közepén tart, amelynek célja, hogy Szlovénia sokkal ellenállóbbá váljon a klímaváltozással járó intenzív esőzésekkel szemben.

Nem ez az első alkalom, hogy az országot árvíz sújtja. Ljubljanában 2010-ben és 2014-ben is súlyos árvizek pusztítottak, amelyek otthonokat, iskolákat és üzleteket tettek tönkre.

Tanja Cegnar szlovén időjárási szakértő arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet növeli a hirtelen áradások kockázatát: "A jövőben több heves esőzésre számíthatunk, különösen nyáron, amikor meleg a levegő, és magas a páratartalom".

A felmelegedés minden egyes fokával a levegő 7%-kal több nedvességet képes megtartani.

"Ezért koncentrálunk most az árvízriasztások javítására, és valóban szorosan együttműködünk, meteorológusok és hidrológusok, hogy időben kiadhassuk a figyelmeztetéseket" - mondta Cegnar az Euronewsnak.

Árvízi megoldások különböző környezetekhez

Szlovénia különböző részein különböző megközelítéseket alkalmaznak a hirtelen áradásokhoz való alkalmazkodásra. Magasan, a hegyekben olyan rendszereket telepítenek, amelyek a nehéz ágakat és fákat felfogják, mielőtt azok kárt tehetnének az épületekben.

A városban többféle megoldást alkalmaznak. A sűrűn lakott városi területeken a legjobb megoldás a folyópartok gátfalainak megemelése.

Más területeken a Gradaščica folyó mentén van elég hely, hogy szélesebb medret ássanak, hogy megőrizzék a fákat, és lelassítsák a vizet. Ez az úgynevezett "természetalapú" megoldás, és bár a megvalósítása kevesebbe kerül, és a helyi lakosok és a látogatók számára is jobban néz ki, rendszeres karbantartást igényel.

"A karbantartásra minden évben szükség lesz, mondjuk évente akár kétszer is, hogy eltávolítsuk a felesleges növényzetet, például az elhalt vagy kidőlt fákat, hogy a dolgok természetes módon regenerálódhassanak" - mondta Rok Fazarinc árvízvédelmi mérnök.

Az alkalmazkodás ára

Szlovéniában az árvízi alkalmazkodás drága. A kormány eddig félmilliárd eurót különített el a lakosok, vállalkozások és helyi hatóságok számára a takarítás és helyreállítás költségeinek fedezésére, és ennél jóval többet vállaltak az alkalmazkodás finanszírozására.

Céljai elérése érdekében a kormány öt évre szóló, ideiglenes, 0,2%-os adót vetett ki a banki eszközökre, amelyből évente 100 millió eurót kellene beszedni. Ugyanerre az időszakra a társasági adókulcsot is megemelték 19%-ról 22%-ra, 2024-től kezdődően.

Boštjan Šefic államtitkár felügyeli az infrastruktúra átalakítását, és meg is indokolja a döntést.

"Az adóemelés soha nem örömteli, de úgy gondoljuk, hogy ez egy befektetés a jövőbe, a gazdaságba is. Mert az ellenállóbbá tett szerkezetek, épületek, amelyek megvédenek bennünket az árvizekkel és más természeti jelenségekkel szemben, később is jelentősen megtérülnek" - fogalmazott.

Az adók mellett a társadalmi kihívás az, hogy a patakok és folyók mentén élő embereket meggyőzzék arról, hogy gondolkodásmódjukat igazítsák az országot sújtó új valósághoz. A vízügyi hivatal igazgatója, Neža Kodre szerint ez a projekt egyik legidőigényesebb része.

"Az emberek nem akarnak intézkedéseket a kertjükben, nem akarnak vízgyűjtő medencéket a területükön. Tehát sok munka van a lakosság és a különböző ágazatok bevonásával, ami jelentős kihívást jelent" – mosolyog.

A legmelegebb év, a legmelegebb december

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai megerősítik, hogy 2023 valóban az eddig mért legmelegebb év volt. Az elmúlt 12 hónap majdnem 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as iparosodás előtti átlagot.

A magasabb hőmérsékletet több tényezőnek - elsősorban az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű kibocsátásának, a melegebb óceánoknak és a tengeri jég alacsonyabb koncentrációjának - tulajdonítják.

HIRDETÉS

Emellett a legmelegebb decembert is megéltük, a hőmérséklet több mint 0,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot. Európában Skandináviától Oroszországig az átlagosnál jóval hidegebb volt, míg Írországtól a Fekete-tengerig szokatlanul meleg. A december sokunk számára csapadékos volt: Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában viharok sorozata vonult végig.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Megáradt patakba hajtott egy sofőr, 15 órán át ült felborult autója tetején, mire kimentették