Az újabb amerikai csoportosítások azt jelzik, hogy ha a diplomáciai lehetőségek kimerülnek, akkor az USA képes legyen egy elhúzódó és fenntartható háborúra a perzsa állam ellen, a papi rendszer lerombolására. A Gerald Ford anyahajó megérkezéséig azonban még nyitva áll a békés megegyezés előtt is.
Ománból Genfbe helyezik át és kedden folytatják az eddig teljesen meddő egyeztetéseket Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek vezetésével. A még Európában tárgyaló Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton arra figyelmeztetett, hogy Trump a Teheránnal való megegyezést preferálja, de „ez nagyon nehéz”. Az iráni fél Ománban eddig egyetlen pontban sem volt hajlandó engedni az amerikai követeléseknek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azt egyelőre nem tudni, hogy budapesti megjelenése után maga Rubio is csatlakozik-e a genfi tárgyalásokhoz.
Eközben Trump katonai erőket gyűjt a régióban. Amerikai tisztviselők pénteken közölték, hogy a Pentagon egy további repülőgép-hordozót küld a Közel-Keletre, további több ezer tengerészgyalogossal, vadászrepülőgépekkel, irányított rakétákkal felszerelt rombolókkal és védekezésre alkalmas tűzerővel. A közlésből nem derül ki, hogy esetleg egy harmadik csoportosításról lehet-e szó.
Legalább 2 hét, amíg a karibi térségből átvezényelt USS Gerald Ford repülőgéphordozó megérkezik és pozíciót épít ki a Perzsa-öböl térségében, csatlakozva a már ott állomásozó USS Abraham Lincolnhoz. A katonai elemzők szerint az egyik erőcsoport az Irán elleni esetleges csapások végrehajtója lenne, míg a Ford az ellentámadások semlegesítésére összpontosítana.
Trump pénteken, az észak-karolinai Fort Bragg támaszponton tartott katonai esemény után nyíltan felvetette az iráni kormányváltás lehetőségét, mondván, hogy „úgy tűnik, ez lenne a legjobb dolog, ami történhet”. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy kit szeretne Iránban a hatalomátvételre, de azt mondta: „vannak erre emberek”.
Az amerikai hadsereg felkészül az Irán elleni tartós, hetekig tartó műveletek lehetőségére, amennyiben Donald Trump elnök támadást rendel el – közölte két amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel. A konfliktus sokkal súlyosabb lehet a két ország között, mint azt korábban látták.
„47 éven át csak beszéltek és beszéltek és beszéltek” – mondta Trump, kifejezve türelmetlenségét az elhúzódó egyeztetések és az eddigi eredménytelenség láttán.
Szárazföldi műveletek is várhatók?
Trump régóta szkepticizmusának ad hangot a szárazföldi csapatok Iránba küldésével kapcsolatban. Tavaly azt mondta, hogy „az utolsó dolog, amit tenni akarunk, az a szárazföldi erők”, és az eddig felsorakoztatott amerikai tűzerők is elsősorban légi és tengeri csapások lehetőségét sugallják.
Amikor a potenciálisan tartós amerikai katonai művelet előkészületeivel kapcsolatban kérdezték, Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője azt mondta: „Trump elnöknek minden lehetősége az asztalon van Iránnal kapcsolatban. Bármely adott kérdésben számos nézőpontot meghallgat, de a végső döntést az alapján hozza meg, hogy mi a legjobb az országunk és a nemzetbiztonságunk számára” – mondta Kelly.
A Pentagon nem adott ki semmilyen nyilatkozatot vagy információt, ami a katonai csoportosítás részleteiről szólna. Ugyanakkor emlékezetes, hogy az Egyesült Államok tavaly júniusban két repülőgép-hordozót küldött a régióba, amikor iráni nukleáris létesítmények elleni csapásokat hajtott végre.
A júniusi „Éjféli Kalapács” hadművelet azonban lényegében csak egyszeri támadás volt, amelynek során az Egyesült Államokból oda repült lopakodó bombázók iráni nukleáris létesítményeket bombáztak. Irán egy korlátozott válaszcsapást mért egy katari amerikai bázisra.
Az amerikai tisztviselők szerint a folyamatban lévő tervezés ezúttal sokkal összetettebb. Egy elhúzódó kampány során az amerikai hadsereg nemcsak a nukleáris infrastruktúrát, hanem iráni állami és biztonsági létesítményeket is támadhat, elősegítve a politikai rendszer megroppanását.
Szakértők szerint az amerikai erők kockázatai sokkal nagyobbak lennének egy ilyen Irán elleni műveletben, amely jelentős és érintetlen rakétaarzenállal büszkélkedhet. Az iráni Forradalmi Gárda arra figyelmeztetett, hogy a perzsa állam elleni csapás esetén megtorolhatja bármelyik amerikai katonai bázist.
Az iráni ellencsapások a regionális konfliktus kockázatát is növelik, amivel Washington számol is, és jelezte, hogy megvédi térségi szövetségeseit és partnereit. Az elnök a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a diplomáciai megoldás alternatívája „nagyon traumatikus, nagyon traumatikus” lenne.
Izrael szerepe kérdéses
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán Washingtonban tárgyalt Trumppal , és kijelentette, hogy ha megállapodás születik Iránnal, „annak tartalmaznia kell az Izrael számára létfontosságú elemeket”. Jeruzsálem számol azzal, hogy az esetleges iráni ellentámadások egyik vagy legfőbb fő célpontja Izrael lehet, és felkészül a védekezésre, de aktív részvételéről egyelőre nem esett szó, ellentétben a tavaly júniusi légicsapásokkal Irán ellen.
Az erőteljes fellépést sürgette Lindsay Graham veterán republikánus szenátor is a müncheni biztonsági értekezlet során, amikor hatalmas iráni menekült tömeg előtt szólalt fel. Graham szoros politikai szövetségese, sőt gyakran szócsöve Donald Trumpnak, és jelentős befolyással rendelkezik az amerikai Kongresszus döntéshozói szintjein is.
Szombaton Reza Pahlavi iráni ellenzéki politikus kijelentette, hogy az amerikai katonai beavatkozás életeket menthetne, és arra kérte Washingtont, hogy ne töltsön túl sok időt Teherán klerikális vezetőivel egy nukleáris megállapodásról. Irán egykori sahjának száműzetésben élő fia azt nyilatkozta, hogy vannak jelek arra, hogy az iráni kormány az összeomlás szélén áll, és egy támadás gyengítheti vagy felgyorsíthatja a bukását.
„Reméljük, hogy ez a támadás felgyorsítja a folyamatot, és az emberek végre visszatérhetnek az utcákra, egészen a rezsim végső bukásáig” – mondta az Egyesült Államokban élő Pahlavi, aki már többször bejelentkezett Irán új vezetőjének Ali Khamenei megbuktatása után, és társadalmi támogatottsága az iráni társalmon belül jelentős.