Marco Rubio a tervek szerint a nemzetközi béketeremtés lehetőségeiről és az amerikai-magyar kapcsolatokról, elsősorban az energetikai együttműködésről tárgyal Orbán Viktorral.
Vasárnap délután Budapestre érkezett az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio. Az 54 éves politikus a legmagasabb rangú amerikai kormánytag, aki Budapestre látogat azóta, hogy 2019-ben, szinte napra pontosan hét évvel ezelőtt Mike Pompeo külügyminiszter Magyarországot és érintette öt országot felölelő európai turnéján.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Rubio elődjénél, rövidebb látogatásra érkezett Európába: a müncheni biztonságpolitikai konferencia után csak Pozsony és Budapest szerepel a programban. A két helyszínt összeköti az, hogy az Egyesült Államok Szlovákiával és Magyarországgal is el szeretné mélyíteni az energetikai együttműködését, ráadásul mindkét ország miniszterelnöke, Robert Fico és Orbán Viktor is Donald Trump amerikai elnök szövetségesének számít.
Marco Rubio elsőként Szijjártó Péterrel tárgyalt hétfőn. A külgazdasági és külügyminiszter az egyeztetés után bejelentette, hogy Magyarország "fontos nukleáris együttműködési megállapodást" ír alá az Egyesült Államokkal.
Rubio az első Trump-ciklus idején még Orbán kritikusának számított
Magyarországon a látogatás szempontjából az sem mellékes, hogy szűk két hónapon belül jön a választás. Márpedig a kormány talán legfontosabb nemzetközi szövetségese az Egyesült Államok, Trump már ki is jelentette, hogy Orbán Viktort támogatja a választáson. A hazai diplomácia hosszú ideje dolgozik azon, hogy Trumpot Magyarországra hozza, lehetőleg a kampány idején, erre azonban egyre kevesebb esély látszik. Az elnök helyett egyelőre az adminisztráció második-harmadik legfontosabb embere, Rubio jött el Magyarországra. Ő viszont Trumppal ellentétben egyáltalán nem számít Orbán kikezdhetetlen szövetségesének.
2019-ben, mikor Orbán Viktor Washingtonba utazott, Marco Rubio is aláírója volt annak a levélnek, amelyben amerikai kongresszusi képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia magyarországi leépülése miatt. A levelet a szenátus külügyi bizottságának befolyásos tagjai jegyezték, köztük a bizottság republikánus elnöke, Jim Risch, valamint rangidős demokrata párti tagja, Robert Menendez.
„A szabadság, a joguralom és a kormányzás minősége gyakorlatilag minden mutató szerint hanyatlik... Orbán kormányzása alatt a választási folyamat kevésbé versenyképessé vált, és az igazságszolgáltatás egyre inkább az állam ellenőrzése alá került” - többek között ilyen megállapítások szerepelnek a levélben, melynek aláírói végső soron azt kérték hat évvel ezelőtt a címzettől, Donald Trumptól, hogy kérje számon Orbán Viktoron a magyar demokrácia leépítését.
Trump ellenfeléből lett az elnök fontos szövetségese
Rubio és Trump ekkor még nem voltak egy táborban a republikánus párton belül. Sőt, néhány évvel korábban még ellenfelek voltak az elnökjelölti versenyben. Az inkább hagyományos republikánusnak számító Rubio egy ponton szélhámosnak is nevezte Trumpot, aki szintén becsmérlően beszélt róla, valódi verseny azonban nem alakult ki köztük, Rubiót még a végül második helyen befutó Ted Cruz is bőven megelőzte.
Az évek során aztán Rubio egyre közelebb került Trumphoz, és a második elnöki ciklusra eljutott oda, hogy egykori politikai ellenfele őt válassza meg külügyminiszternek. Sőt, nemzetbiztonsági tanácsadónak is, hasonló külpolitikai hatalomkoncentrációra pedig Henry Kissinger és a hetvenes évek óta nem volt példa.
De egy időben ő volt például a USAID megbízott igazgatója is, ő vezényelte le a külföldi segélyezésért felelős szervezet radikális átalakítását, vagy leépítését, melynek során a fennálló szerződések 83 százalékát megszüntették. A leépítések egyébként a külügyminisztériumot sem kerülték el, Rubio itt is "visszanyeste a túlterjeszkedő bürokráciát" és "áramvonalasította a szervezet működését", ahogy az az amerikai kormányzatban sokfelé megtörtént Trump második ciklusának első évében.
Világcsendőrből önérdekkövető nagyhatalom lett az Egyesült Államok
Kifelé eközben Rubio lett az új, "America First" külpolitika arca, annak a politikának a megtestesítője, melynek értelmében az Egyesült Államok már nem a világcsendőr szerepét tekinti magáénak, nem a demokrácia védelmezéséért és terjesztéséért küzd a nemzetközi színtéren, hanem a saját érdekeinek érvényesítésére fókuszál. Ebbe belefér számos nemzetközi szervezet otthagyása, de az is, hogy amerikai csapatok elrabolják Venezuela elnökét.
A Nicolás Maduro elleni akcióban egyébként sokan kifejezetten fontos szerepet tulajdonítanak Rubiónak, aki kubai bevándorlók gyermekeként kiemelten figyeli a latin-amerikai eseményeket, és a helyi baloldali kormányok esküdt ellenségének számít - élükön a kubai rezsimmel, amire most szintén óriási amerikai nyomás nehezedik, olajembargó formájában.
"Egy csomó országnak nem tetszett, amit Venezuelában csináltunk. Ez nem gond. Ez volt a nemzeti érdekünk... És akkor mi van? Ez még nem jelenti azt, hogy nem lehetünk barátok" - mondta az amerikai külügyminiszter vasárnap Pozsonyban. Az America First-külpolitikát jól szemléltető válasz azután érkezett a Robert Ficóval közös sajtótájékoztatón, hogy egy újságíró felkérdezte a szlovák kormányfőt, hogy még mindig tartja-e a korábbi kritikáját a venezuelai beavatkozással kapcsolatban. Rubio szerint ilyenek előfordulnak: mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti, így az is elképzelhető, hogy Szlovákia is tesz valami olyat, ami nem tetszik az Egyesült Államoknak, de ettől még lehet jó viszonyban a két ország.
Rubio Münchenben: "Erős Európát akarunk!"
Marco Rubio tehát nagy utat járt be politikai értelemben a klasszikus konzervatív, republikánus, külföldi beavatkozásokat támogató irányzatától a Trump-féle America First-ig. Ezzel együtt még most sem tartozik bele a legkonfrontatívabb kormányzati szereplők szűk körébe. Jó példa erre az a beszéd, amit néhány nappal ezelőtt tartott a müncheni biztonságpolitikai konferencián.
Egy évvel korábban JD Vance alelnök heves támadást intézett az európai vezetők ellen: azzal vádolta őket, hogy elnyomják a szólásszabadságot és nem tudják kontrollálni a menekülők érkezését. Ezzel szemben most Rubio, bár kritikákat is megfogalmazott, sokkal békülékenyebb hangvételt ütött meg.
“Az Egyesült Államok és Európa összetartozik. Amerikát 250 éve alapították, de a gyökereink jóval korábban, ezen a kontinensen kezdődtek. (...) Egy civilizáció részei vagyunk – a nyugati civilizációé. A legmélyebb kötelékek fűznek minket egymáshoz: évszázadok közös történelme, a keresztény hit, a kultúra, az örökség, a nyelv, a származás és az áldozatok, amelyeket őseink hoztak azért a közös civilizációért, amelynek örökösei lettünk” - mondta az amerikai külügyminiszter (a fordítás Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértőé), majd így folytatta:
“Ezért van az, hogy mi, amerikaiak néha kissé közvetlennek és sürgetőnek tűnhetünk. Ezért követel Trump elnök komolyságot és kölcsönösséget európai barátainktól. Az ok egyszerű, barátaim: mert mélyen törődünk Önökkel. Mélyen törődünk az Önök jövőjével és a miénkkel is. Ha időnként nem értünk egyet, a nézeteltéréseink abból a mély aggodalomból fakadnak, amelyet egy olyan Európa iránt érzünk, amellyel nemcsak gazdaságilag vagy katonailag vagyunk összekötve, hanem szellemileg és kulturálisan is. Erős Európát akarunk. Hisszük, hogy Európának túl kell élnie, mert az elmúlt század két nagy háborúja állandó emlékeztető számunkra, hogy sorsunk elválaszthatatlanul összefonódik az Önökével. Tudjuk, hogy Európa sorsa soha nem lesz közömbös a miénk számára.”
Mekkora lökést adhat a Fidesz kampányának Rubio látogatása?
Ahogy azt már említettük, az amerikai vezetés Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese a nemzetközi színtéren, és a magyar diplomácia hosszú ideje dolgozik azon, hogy Budapestre hozza az amerikai elnököt. Orbán napokon belül újra találkozni fog Trumppal, de nem Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban, a Béketanács alakuló ülésére ugyanis Washingtonba utazik. Itthon egyelőre a külügyminiszterrel kell beérnie, már ami az Egyesült Államokból érkező "kampánytámogatást" illeti.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Telex szombati műsorában arról beszélt, hogy Marco Rubio látogatása várhatóan nem lendít majd nagyot a Fidesz kampányán, Rubio hazai ismertsége ugyanis nem túl magas. Szerinte még JD Vance érkezése sem számítana igazán, egyedül annak lenne jelentősége a kampány szempontjából, ha maga Donald Trump érkezne Budapestre, de annak is csak korlátozott.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatója szintén azt mondta, hogy a Rubio-látogatásnak inkább diplomáciai, mint belpolitikai jelentősége van: várhatóan csak 1-2 napig lesz a címlapokon a vizit, utána az emberek figyelme átterelődik más témákra. Ő Donald Trump látogatásának is csak akkor tulajdonítana komoly jelentőséget, ha ez a látogatás valahogyan az ukrajnai békéhez kapcsolódna. Szerinte ugyanis a Fidesz jól ki tudná aknázni a hazai választási kampányban, ha Budapesten sikerülne tető alá hozni egy békecsúcsot, Putyinnal és Trumppal a főszerepben.