EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

A jövő karrierjei Európa tengeri gazdaságában

Együttműködésben a The European Commission
A jövő karrierjei Európa tengeri gazdaságában
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Denis Loctier
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az európai tengeri ágazatokban elég nagy a szakemberhiány, ráadásul sok területen szinte évről évre új technológiák jelennek meg, amelyek elsajátításához továbbképzések is kellenek. Az ezekkel kapcsolatos európai projekteket mutatjuk be Ocean című műsorunkban.

Az európai tengeri ágazatokban elég nagy a szakemberhiány, ráadásul sok területen szinte évről évre új technológiák jelennek meg, amelyek elsajátításához továbbképzések is kellenek. Az ezekkel kapcsolatos európai projekteket mutatjuk be Ocean című műsorunkban.

A Norvégia közepén fekvő sziget, Frøya, a világ legjobb lazactenyésztési környezetéről ismert. Itt található a Guri Kunna is, egy olyan iskola, amely már évtizedek óta 16 éves gyerekeket tanít a haltenyésztéssel kapcsolatos munkákra. Lányok és fiúk százai járnak ide, hogy megtanuljanak mindent, amit egy haltenyésztőnek ma tudnia kell, beleértve a hajóvezetést és a halak gondozását az igazi lazacfarmon, amely csak egy rövid tengeri útra van az iskolától.

"A program első évében a tanárok vezetnek minket végig mindenen, de a második évben már önállóbban dolgozunk. Így felkészülhetünk a következő néhány évben egy akvakultúra-vállalatnál töltött szakmai gyakorlatra,” magyarázta az egyik diák, Sunniva Elise Johansen.

Az iskola programjának sikere inspirálta a BRIDGES nevű európai finanszírozású projektet, amely négy északi országban javítja az iskolák és az ipar közötti együttműködést az akvakultúra-ágazat készségfejlesztésének fellendítése érdekében.

"Az ágazatnak szakképzett munkaerőre van szüksége. Amikor néhány évvel ezelőtt elkezdtünk Izlanddal dolgozni, szinte kétségbe voltak esve - nem volt oktatás, ez az iparág alacsony népsűrűségű területeken van, ezért oktatásra volt szükségük – méghozzá gyorsan! A BRIDGES projekt célja, hogy az iskolákat úgy fejlesszük, hogy azok egyfajta központokká váljanak, amelyek elősegítik a szakképzett munkaerő növekedését,” mondta a BRIDGES projektkoordinátora, Dag Willmann.

Az iskola tantermei és laboratóriumai közvetlenül az ipari vállalatok mellett, egy akvakultúra-klaszterben kaptak helyet. Ez segít a tanároknak, hogy a program összhangban legyen azzal, amire a munkaerőpiacnak ténylegesen szüksége van.

"Az, hogy ilyen közel vagyunk az egész ágazathoz, a beszállítóktól a halgazdasági vállalatokig, hatalmas előnyt jelent számunkra. Ez egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy folyamatosan nyomon követhessük az iparági fejleményeket, ezáltal az oktatásunk mindig releváns legyen, és az ágazatban szükséges készségeket tanítsuk,” fogalmazott az iskola egyik tanára, Jon Ivar Theodorsen.

Az akvakultúra alapvető fontosságú az európai zöld megállapodás szempontjából, mivel fellendíti a part menti gazdaságokat, miközben fenntartható tengeri élelmiszert biztosít. Ennek megvalósításában a képzett szakemberek a kulcsszerepet játszanak. A projekt csapata meg van győződve arról, hogy mind az ipar, mind az oktatás nyer az együttműködéssel.

"Lényegében hatékony erőforrás-gazdálkodásról van szó, és együtt erősebbek vagyunk. Tehát az, hogy az iskolák, az iparágak, az önkormányzatok és az állam együtt tudnak dolgozni az iparágat érintő kihívások kezelésében, igazán nagyszerű módja annak, hogy pénzt és erőfeszítéseket takarítsunk meg, és egyszerűen csak hatékonyabban tudunk gondolkodni,” véli a Blue Competence Centre projektkoordinátora, Elisabeth Nordin.

Nemcsak az alapképzés, de a továbbképzés is elengedhetetlen

A tengeri logisztika egy másik olyan terület, ahol az ipar és a tudományos élet jobban együttműködhet. Az európai tengeri kikötők, mint például ez a lisszaboni terminál, 2,5 millió munkahelyet teremtenek, de sok munkavállalónak nehéz lépést tartani a gyorsan változó iparággal. Nem minden logisztikai mérnök és menedzser rendelkezik a mai piacnak megfelelő informatikai és kommunikációs készségekkel.

"Manapság az ügyfelek tudni akarják, hol van a saját rakományuk. Ha nincs egy olyan nyomon követési rendszerünk, amely percről percre mutatja, hogy például most éppen a rakomány belép a terminálba, a rakomány most van a hajón, a rakomány megérkezik a célállomásra – akkor nem vagyunk életképesek ezen a piacon. Természetesen tudnunk kell, hogyan kell csinálni, de vannak dolgok, amik nincsenek benne a tankönyvekben,” magyarázta Guilherme Gomes, egy nagy portugál hajózási vállalat vezetője, aki egy új mesterképzésen vesz részt, amelyet egy EU által támogatott projekt, a MarLEM keretében fejlesztettek ki, és amely ezeket a tudásbeli hiányosságokat hivatott pótolni.

A projekt a dolgozó szakemberek továbbképzését vagy átképzését javasolja az ipar, a középiskolák és a közigazgatás összefogásával.

A szakértők szerint a magasan képzett és magasan kvalifikált szakemberek iránt egyre nagyobb lesz a kereslet az európai tengeri gazdaságban. Sok ágazat már most is nehezen talál megfelelő munkaerőt, ami korlátozza a növekedést.

Ezek az ágazatok három fő mozgatórugóval szembesülnek: ezek a digitalizáció, szén-dioxid-semlegességre való törekvés és a körforgásos gazdaság. Szükség van képzett emberekre, akik az új szakmák és az ágazatok új kihívásainak kezeléséhez értenek.

Tudósok „kék készségekkel”

Az úgynevezett kék készségek új karrierlehetőségeket teremthetnek még olyan területeken is, amelyek látszólag nem kapcsolódnak egymáshoz - mint például a régészet, a geológia és más tudományok, amelyek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a víz alatti helyszínek iránt. A kutatók azonban gyakran akadályba ütköznek, mivel a professzionális búvármunka drága képzést és felszerelést igényel.

Ennek a problémának a megoldására a görögországi Thesszaloniki Egyetem egy olyan projektet koordinál, amelynek célja, hogy a tudományos búvárkodás elérhetőbb legyen, és így több ember tudjon ezen a területen dolgozni.

A "tudományos búvárkodásra" vonatkozó közös európai szabvány hiánya sok tudós számára megnehezíti a külföldi munkát, annak ellenére, hogy hasonló készségekkel rendelkeznek.

Ennek megoldására a ScienceDIVER projekt egy egyetemes képzési szabványt dolgoz ki. Ez megkönnyíti a tudósok számára a nemzetközi munkát és együttműködést, függetlenül attól, melyik országból származnak.

"Az emberek az igényeik alapján improvizáltak, így ez világszerte széttöredezett terepviszonyokat hozott létre. Ma már globális a gazdaságunk, ha az óceántudományról beszélünk a fenntartható fejlődés érdekében és a kék gazdaságról az Európai Unióban - most ez a probléma került elénk, ezért megpróbáljuk felkészíteni a következő generációt erre a kérdésre,” mondta a ScienceDIVER projektkoordinátora, Kimon Papdimitirou.

A három uniós országban indított kísérleti képzés nemcsak új és izgalmas karrierlehetőségeket nyit meg a tudományos búvárkodás iránt érdeklődők előtt, hanem több éles elmét is vonz közel az óceánok tanulmányozásához és védelméhez.

"Ez egy másik kérdést is megnyit, amit ma óceáni műveltségnek nevezünk, az olyan döntésekben és helyes gyakorlatokban való részvételt, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megvédjük az óceánunkat és a bolygónkat,” tette hozzá Kimon Papadimitirou.

A megfelelő készségekkel rendelkezők számára pedig az európai kék gazdaság tengernyi karrierlehetőséget kínál.

A cikk megosztása