Az algák nagymértékben kiaknázatlan erőforrást jelentenek, minimális ökológiai lábnyommal. Az uniós kezdeményezés célja az algák és az algaalpú termékek innovatív felhasználásának előmozdítása. Részletek az Ocean adásában.
Az algák nagymértékben kiaknázatlan erőforrást jelentenek, minimális ökológiai lábnyommal. Az uniós kezdeményezés célja az algák és az algaalpú termékek innovatív felhasználásának előmozdítása. Erről szól az Ocean című műsorunk legutóbbi epizódja.
Nyugat-Svédország partjainál, nem messze Göteborgtól több tíz kilométernyi kötél látszik közvetlenül a vízfelszín alatt. Ez egy hínárültetvény - egy új mezőgazdasági terület, amelyen Gaëtan Zackrisson és csapata dolgozik.
Most van a vetési szezon, és ma azért vannak itt, hogy újabb köteleket ültessenek be apró algapalántákkal. Ez a tengeri saláta, vagy ulva - egy kísérleti növény, amelyet általában nem termesztenek tengeri gazdaságokban.
„Ezek a laborból jöttek ki ma reggel, beletesszük a vízbe, hogy ott fejlődjenek, de már így is ehető. Elég jó. Most kicsi, de nagyjából 20-30-50 centiméter hosszú lesz, és ropogós saláta lesz belőle,” mutatta a Nordic Seafarm fejlesztési vezetője, Gaëtan Zackrisson.
Évről évre egyre több ilyen farm jelenik meg az európai partok mentén. A legtöbbjük azonban cukormoszatot vagy más, gyakoribb hínárfajtákat termel. A tengeri saláta több fehérjét tartalmaz és kevésbé sós, ami ízletesebbé és könnyebben felhasználhatóvá teszi. Nagyüzemi tengeri termesztésének módszerei azonban még nem teljesen kidolgozottak.
Ez a gazdaság úgy véli, hogy jó úton haladnak: a kísérleti ültetvény egy év alatt százszorosára nőtt. Arra számítanak, hogy néhány hónapon belül 20 tonna tengeri salátát fognak betakarítani. A Nordic Seafarm vezetői szerint ez az étel azért nagyon jó, mert az ember hozzájut belőle egy csomó fehérjéhez, ásványi anyaghoz, és megkapja mellé a tengeri ízvilágot is.
Az Európai Unió által támogatott projekt alapja a tudományos kutatásban rejlik. A Nordic Seafarm egyetemi kísérletezésből indult. Az egyik társalapító, Göran Nylund már 20 éve foglalkozik hínárral. A nyíltvízi termesztés sikere nagymértékben függ a vetőanyag tudományos kiválasztásától és előkészítésétől.
Terjed a tengeri termesztés, de még nincs egységes szabályozás
Egyes naposabb régiókban az ulvát szárazföldi tartályokban termesztik. Az olyan országok számára azonban, mint Svédország, a tengeri termesztésnek rengeteg előnye van: nem foglal értékes földterületet, nem függ drága infrastruktúrától vagy műtrágyától, és a területe könnyen növelhető.
"Amit a tengerben láttak, az nagymértékben az itt végzett kutatásaink eredménye. Korábban még soha nem sikerült ilyen léptékben megvalósítanunk. Próbáljuk megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel ezt a terményt nagy mennyiségben tudjuk előállítani,” mondta Göran Nylund, a Nordic Seafarm termelési vezetője.
Egészséges és fenntartható élelmiszer
Az újfajta kínálat megfelel a fenntarthatóbb élelmiszer-alternatívák iránti növekvő keresletnek. Ez a tóparti étterem egyike azoknak, amelyeket a Nordic Seafarm lát el az ételekhez szükséges tengeri moszattal. Thomas Sjögren, a svéd sztárszakács éttermének étlapján a tenyésztett hínár mellett tenyésztett halak és helyben termesztett zöldségek is szerepelnek.
A tengeri saláta egy szelet laposhal köré tekerve, sütés közben vékony, ropogós héjjá alakul. „Megkaphatjuk a sósságot és a mélységet is, és azt az ötödik íznek is nevezett umamit, amire szüksége van az amúgy ízetlen fehérhalnak, és aztán össze lehet kapcsolni az óceán ízével, szerintem ez egy gyönyörű elkészítési mód,” magyarázta a Signum étterem vezetője.
Bár a tengeri moszat az ázsiai konyha alapanyaga, az európai fogyasztók számára viszonylag ismeretlen. De már egyre több étterem alkalmazza a helyben termesztett algát, az egészséges és fenntartható táplálkozás pedig továbbra is állandó trend. A mezőgazdasági technológiákban bekövetkezett áttörésnek köszönhetően az ágazat az általuk "kék forradalomnak" nevezett folyamatot várja, amely az élelmiszertermelés nagyobb részét a szárazföldről a tengerbe helyezi át.
"Jelenleg mindenki a saját felfogása szerint csinálja, és az egyes országokban eltérőek a szabályozások. Az az elképzelésünk, hogy létrehozzuk a minősített gazdaságok hálózatát, ahol megszabjuk a minőséget, és megkönnyíthetjük a vásárlók számára, hogy a céljaiknak megfelelő terméket válasszák ki,” mondta Jonatan Gerrbo, a Nordic Seafarm üzletfejlesztője.
A gyógyászatban is használt csodaszer: a spirulina
Az Európai Bizottság egyik kezdeményezése az algák fenntartható termelésének, biztonságos fogyasztásának és innovatív felhasználásának fokozására irányuló intézkedéseket foglalja össze. És ez nem csak az algáról szól. Rigában egy kis lett vállalat innovatív módszert talált a spirulina előállítására, amely egy apró kék-zöld alga, és világszerte étrend-kiegészítőként használják.
A két mérnök által alapított és az EU által támogatott "SpirulinaNord" az algát klinikailag bizonyított egészségügyi előnyökkel rendelkező superfoodként értékesíti.
„Ez egy nagyon különleges kompozíció sok antioxidánssal, B-vitaminnal, vassal, kálciummal, összesen több mint 200, a szervezet számára értékes összetevővel,” a SpirulinaNord társtulajdonosa, Kristine Vegere.
Az ő módszerük egy zárt rendszer a friss mikroalgák termesztésére. Ennek nincs olyan kellemetlenül erős íze, mint a száraz spirulina-kiegészítőknek. A vállalat a napi termést helyi bio gyümölcslevekkel keveri össze, és egészséges italok vagy szirupok formájában értékesíti.
A lett vállalat azt reméli, hogy a városi lakosok egészségtudatosabbak lesznek, és ezt a meglehetősen drága étrend-kiegészítőt beillesztik az étrendjükbe. Az egyik célcsoport a sport- és wellnessközpontok ügyfelei, valamint a szakorvosi rendelők. Klinikai vizsgálatok számos jótékony hatását mutatják a spirulina-kiegészítőknek: segíthetnek a fáradtság és a gyulladások ellen, csökkenthetik az elhízást, csökkenthetik a koleszterinszintet és a vérnyomást.
Egy másik ígéretes piac az öko-életmóddal foglalkozó boltok, központok. A cég egy tucat ilyen helyen árulja a termékeit Lettországban és más balti államokban. Ezek a vásárlók hajlandóak valamivel többet fizetni az egészségesebb és környezetbarátabb termékekért. A kihívás az, hogy meggyőzzék őket arról, ennek a spirulinának nincs rossz íze. A rendszeres vásárlók egy része sportos életmódot élő férfi, de azért a nők vannak többségben.
„Most azt látjuk, hogy a vásárlók 90 százaléka nő, mindenféle korosztályból, de főleg fiatal anyukák. Olyanok, akiknek dolgozni kell, aztán a gyerekkel foglalkozni, és még a házimunkával is. Szükségük van egy ilyen energialöketre esténként,” magyarázta a másik társtulajdonos, Agnese Stunda-Zujeva.
A cégvezetők azt mondják, készen állnak a termelés növelésére, amint egyre több ügyfél kedveli meg az algát.