NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A kiszáradás szélére került Olaszország leghosszabb folyója

A Pó folyó egy aszályos időszakban 2016-ban
A Pó folyó egy aszályos időszakban 2016-ban Szerzői jogok Antonio Calanni/AP
Írta: Rebecca Ann Hughesmagyar változat: Mátrai Anna
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az aszályos időszak miatt a kiszáradás szélére került a Pó folyó Olaszországban. A probléma egyik lehetséges megoldása, hogy összegyűjtik és újrahasznosítják az esővizet.

HIRDETÉS

Az észak-olasz város, Boretto lakói vették észre, hogy a településtől északra a Pó folyó - Olaszország leghosszabb folyója - egy széles szakaszon elapadt. A közel tízméteres "strandszakaszt" a helyiek ki is használták, és a kutyáikkal együtt sétáltak az újonnan kialakult partszakaszon.

A folyó más szakaszain annyira lecsökkent a vízszint, hogy egy II. világháborús tank, valamint egy középkori város romjai is előbukkantak a vízből.

A Boretto-i mérőállomáson, a Pó folyó interregionális szervezetének (AIPO, Agenzia Interregionale per il fiume Po) vezetője, Alessio Picorelli vízszint-mérései 2,9 méterrel a nullpont alattiak, melyek drasztikusan elmaradnak a szezonális átlagtól.

Jelentős vízforrás van veszélyben

A Pó folyó Olaszországot 650 km hosszan szeli át, az Alpoktól egészen a Pó-deltáig, mielőtt az Adriai-tengerbe torkollna. Folyási irányán Észak-Olaszország termékeny síkságait látja el természetes vízforrással, aminek köszönhetően a területen évszázadok óta virágzik a mezőgazdaság. A területet szokás Olaszország "éléskamrájának" is nevezni.

A folyó azonban fenyegetéssé vált: a drámaian alacsony vízszint miatt a tengervíz a folyón felfelé az árral szemben visszafolyik a folyón. 

Komoly problémát jelent az itteni biodiverzitás számára, mert kiszárítja a vízelvezető árkokat
Giancarlo Mantovani

A folyót és a hozzátartozó regionális parkot fenntartó konzorcium vezetője, Giancarlo Mantovani azt magyarázza, miért magasabb a vízszint a Pó-delta torkolatánál, mint a folyó fentebbi szakaszain.

"Azért van, mert a folyóvíz hiánya miatt keletkezett vákuumot a tengervíz tölti ki" - mondja Mantovani. A mezőgazdaságban dolgozók számára ez nem jelent mást, mint a tengervíz beszivárgását a földbe, amely megmérgezi a terményeket. Ennek eredményeképpen azok elfeketednek és elsorvadnak.

 "Komoly problémát jelent az itteni biodiverzitás számára, mert kiszárítja a vízelvezető árkokat" - magyarázza Giancarlo Mantovani.

A klímaváltozás jele a folyó kiszáradása

A mostani rekordalacsony vízállások oka, hogy Észak-Olaszországban kevés csapadék hullott az elmúlt időszakban. Hasonlóan alacsony értékeket csak augusztusban mérnek a Pó folyó mentén.

"Általában legalább hetente vagy kéthetente esnie kellene az esőnek" - mondja Mantovani. - "De három hónapja nem esett egy csepp sem."

A probléma gyökere azonban a hegyeknél keresendő: az elmúlt két évtizedben a legkevesebb hó hullott idén, ami 50%-kal marad el az ilyenkor szokásostól. Szintén évről-évre zsugorodnak az Alpokban található gleccserek, amelyek a Pó víztározóiként táplálják a folyót. A francia határhoz közeli Monte Viso hegységben - innen ered a Pó folyó - olvad a permafroszt, ami miatt szikladarabok válnak le a hegyről. 

A folyó helyzete újra megkongatta a vészharangokat, hogy milyen hatással lehet a klímaváltozás egy olyan területre, ami nagymértékben függ a folyó vizétől.

A mostani évszak már most is határozott figyelmeztetés, hogy a Pó-delta területét a globális felmelegedés Olaszország éléskamrájából egy sós pusztasággá változtathatja, miközben százezrek megélhetését veszélyezteti.

"Teljes katasztrófa" - véli Mantovani.

Nyári vízhiány

A Pó folyó alacsony vízszintje azért is aggasztó, mert egészen mostanáig nem használták a folyó vizét a termények öntözéséhez.

A globális felmelegedés miatt meghosszabbodott az az időszak, amikor a folyó vízéhez folyamodnak öntözés miatt: már kora márciusban kezdődik és szeptember végéig tart.

A forró napsütéses tavasz miatt a gazdák már elkezdték a folyó vizét használni, de néhányan felfedezték, hogy a víz sós. A kialakult helyzet ördögi kör: a víz szivattyúzásával a földekre a folyó vízszintje csökkenhet, és ha nem változik az időjárás, vízhiány is kialakulhat.

"A Pó völgyében tapasztalt szárazság a nemzeti mezőgazdasági termelés 30%-át veszélyezteti, beleértve a paradicsomszószt, a búzát, a gyümölcsöket és a zöldségeket. Továbbá veszélyezteti a haszonállatok közel felét is" - nyilatkozta közleményében a mezőgazdasági érdekképviselet, a Coldiretti. - "Ha folytatódik a szárazság, a gazdák kénytelenek lesznek vészhelyzeti öntözéssel orvosolni a problémát."

HIRDETÉS

Újra kell gondolni a Pó folyó szerepét Olaszországban

A szakértők arra szólítanak fel, hogy a Pó folyóra ne úgy tekintsenek, mint egy vízforrásra, amelyet ki lehet használni, hanem mint egy védelemre szoruló ökológiai rendszerre. A mezőgazdaságban dolgozók jelenleg vízsugárral öntözik a növényeket, de a párolgás miatt a víz nagy része elveszik.

A Lagambiette, egy országos környezetvédelmi szervezet azt sürgeti, hogy földre fektetett csövekkel oldják meg a mezőgazdasági öntözést, mert így kevesebb vizet használnak. A Coldiretti pedig az esővíz használatát szorgalmazza a folyóvíz helyett.

"Egy olyan országban, ahol 300 milliárd köbméter eső esik évente, de az infrastrukturális hiányosságok miatt ennek csak 11%-át használja fel, szükség van a vízkezelésre, megtakarításra és újrahasznosításra" - áll a Coldiretti közeléményében. - "Felszólítjuk az illetékes szerveket, hogy dolgozzanak ki egy vízgazdálkodási tervet a térségben található víztározók hálózatának bevonásával."

Reggio Emilia városa úttörő módon a szennyvízből történő víz kivonásával csökkenti a Pó folyótól való függést. Ezzel ötmillió köbméter vizet állít elő a mezőgazdasági területek öntözésére.

A Pó delta torkolatánál a Giancarlo Mantovani által vezetett konzorcium két gátat emelt, hogy megakadályozzák a sós víz visszafolyását a tengerből. Mint mondja, ezzel a módszerrel elkülönítik a tengervizet és tartalékot képeznek a hegyekből érkező édesvízből. A tartalékot tartályokba és csatornákba gyűjtik, és csak akkor használják, ha a torkolatnál sós vizet találnak.

HIRDETÉS

Mivel a következő hetekben kevés csapadék várható, a legfontosabb és leggyorsabb intézkedés az, ha mindenki, aki a folyó vizét használja, csökkenti a fogyasztást.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Gyilkos özönvíz Olaszországban

A magyar Duna vizével mentené meg Ausztria a kiszáradó Zicksee-t

Hetven éve nem volt ekkora aszály Észak-Olaszországban