A Climate Now műsorában a múlt havi éghajlati adatok mellett annak járt utána az Euronews, hogy milyen hatása van az éghajlat-változásra az erdősítéseknek.
HIRDETÉSA Copernicus Climate Change Service friss adatai szerint a február globálisan nem volt olyan meleg, mint az elmúlt öt évben, a hőmérséklet 0,1 Celsius fokkal az 1991-2020 közötti átlag alatt maradt.
Ugyanakkor, ha részletesebben megnézzük, az látszik, hogy rendkívüli hónap volt. Az Egyesült Államok középső és déli részei az átlagnál hidegebbek voltak, sarkvidéki levegő áramlott, egészen Texasig. Szibériában sokkal hidegebb volt az átlagnál, Grönlandon viszont melegebb volt az idő.
Szélsőséges időjárás Európában
Európa szívében pedig hideget és meleget is tapasztalhattunk a múlt hónapban. A németországi Göttingen városában rekord hideget, mínusz 24 fokot mértek február 14-én, kevesebb mint egy héttel később pedig plusz 18 fokot. Ez már a klímaváltozás jele lenne? Erről kérdeztük Daniela Domeisen meteorológust, a svájci ETH professzorát Zürichből.
— Ez a változékonyság valószínűleg még nem maga a klímaváltozás. A február eleji hideget nagyrészt egy sarkvidéki vortex okozta, és miután az megszűnt, a hőmérséklet visszaállt az ilyenkor megszokott szintre, vagyis fölé emelkedett, ami viszont a klímaváltozás jele – mondta Daniela Domeisen, a svájci ETH professzora.
A fatelepítés nem elég
Az EU 2030-ra hárommilliárd fát ültetne el, azzal a céllal, hogy fokozza a biodiverzitást. De sokan kérdik, hogy a faültetés tényleg hatékony eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben. Észak-Olaszországba utaztunk, hogy többet tudjunk meg erről.
Ezek a fák most ébrednek téli szunyókálásukból ezen a napsütéses napon, itt Cremona mellett. Mostantól egészen őszig, minden nap szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, magyarázta Diego Florian, a Forest Stewardship Council elnöke
— A napfénynek és a levegőben lévő szén-dioxidnak hála, a fa növekszik, és miközben növekszik, átalakítja a szén-dioxidot – mondta Diego Florian, a Forest Stewardship Council elnöke.
Viszonylag egyszerű kiszámolni, hogy fa mennyi szén-dioxidot képes tárolni. Egy ilyen fa mint ez itt, nagyjából egy tonna szén-dioxidot köt meg. De mennyi fát kellene ültetni ahhoz, ellensúlyozzuk a teljes kibocsátást?
— Az átlag európai polgár évi 5-7 tonna közötti szén-dioxidot bocsát ki, vagyis elméletben minden európai polgár után 5-7 fát kellene ültetni – mondta Fabrizio Malaggi, a Parco Oglo Sud vezetője.
De nem minden erdőnek egyforma a szén-dioxid-elnyelő képessége. A mennyiség a fák fajtájától, a környezettől és az erdőgazdálkodástól is függ. Az ültetett fiatal erdőségeknek viszont nagyon jó a szén-dioxid-elnyelő képessége.
— Egy olyan erdő mint ez, sokat ad hozzá a szén-dioxid elnyeléséhez. Ezekből a fákból tartós használati cikkek készülhetnek, tovább tárolva a bennük lévő szén-dioxidot. Így tizenkét évre is meg lehet kötni azt a szén-dioxid-mennyiséget, ami egyébként a légkörben lenne – mondta Mauro Masiero, a padovai egyetem professzora.
Egy jól hasznosított erdő tehát akár évtizedekre is eltárolhatja a szén-dioxidot. De szakértők szerint ehhez fontos, hogy hagyjuk abba az erdőirtást, becsüljük meg a már meglévő az erdeinket, és csökkentsük a kibocsátást.
— Nem kell aggódnunk a faültetés miatt, de először a kibocsátást kellene csökkenteni, kevésbé szennyező technológiák alkalmazásával. Aztán foglalkozhatunk azzal, hogy mit csináljunk azzal, amit nem sikerült csökkenteni. De nem faültetéssel kell kezdeni – mondta Diego Florian, a Forest Stewardship Council elnöke.