Egyszerre gyönyörű és sokkoló az olvadó jég látványa az északi sarkvidéken.
Felgyorsult a sarkvidéki jég olvadása. Grönlandon látványosak a klímakatasztrófa tünetei. Az olvadó jég látványa mellett ilyen jel az is, hogy a halászati idény évről évre hosszabb, és nagyobb terület olvadékvizére jutnak el a bárkák a tengeren. Egy hajó modern felszereléssel naponta több száz kiló halat emel ki a tengerből, magyarázza egy halász:
Martin Jørgensen, ilulissati halász: "Túl sok halat fogunk ki Ilulissat környékén. A nagy halak többségét már lehalásztuk, most a kisebbeket fogjuk ki, és még így is nagy a haszon."
A halászok egy része a partmenti falvakból városokba költözik, hogy az értékesítést intézze. Grönland nyugati partján, Oqaatsut lakossága 30 fő alá csökkent. Már alig van szükség szánra és a szánhúzó kutyákra, a felmelegedés miatt a hajó praktikusabb közlekedési eszköz.
Steen Gabrielsen, oqaatsuti halász:
"Máskor októbertől már szánnal járunk, de most alig van jég, egész évben használhatjuk a hajókat."
Amilyen gyönyörű helyenként az olvadó jég, olyan félelmetes ökokatasztrófát jelez. Új halfajok jelentek meg Grönland vizein, például makréla, hering, atlanti kékúszójú tonhal és tőkehal, mondja egy halász:
Niels Gundel, ilulissati halász: "Az óriási laposhal volt eddig az igazán jövedelmező fogás, de az a hideget szereti, a felmelegedéssel eltűnik."
A küszöbön álló ökológiai katasztrófa enyhítésére az Európai Unió valamennyi jelentős pártja egységes állásfoglalásra jutott: Ilulissat környékén meg kell tiltani a kereskedelmi halászatot, legalább a következő 16 évre. Az aláírókhoz csatlakozott Kanada, Kína, Dánia, Izland, Japán, Dél-Korea, Norvégia, Oroszország és az Egyesült Államok. A globális GDP 75 százalékát adják ezek az országok.
A norvégiai Tromsø egyetemén Tore Henriksen professzor vezeti a Tengeri Jog Norvég Központját: "Ez a nemzetközi megállapodás az elővigyázatosság elvén alapul, miszerint ha kevés vagy nagyon hiányos információval rendelkezünk, akkor óvatosan kell eljárnunk. Kénytelenek vagyunk a már elkezdődött folyamatokhoz igazodni. A túlhalászás már létezett, amikor szabályozni kezdtük. Egy bizonyos ponton túl már túl későn köttetnek egyezségek."
A tudósok azon vannak, hogy információkkal segítsék a klímakatasztrófa tompítását. Tíz éven át készítették fel azt a speciális jégtörő hajót, amivel egy éves sarkvidéki expedícióra indul a MOSAiC projekt több száz kutatója.
Pauline Snoeijs Leijonmalm, a Stockholmi Egyetem professzora, tengerbiológus: "Korábban, a fagyott tengeren a jégtörés zavarta az akusztikus adatgyűjtést, most sok helyen vizen halad majd a jégtörő hajónk, így hanghullámokkal is letapogathatjuk a víz alatt kutatandó területet, ami először lehetséges itt."
A hanghullámok visszaverődésén alapuló érzékelés mellett mélyvízi kamerák segítségével videófelvételeket is készítenek a kutatók. Különböző mélységből gyűjtenek majd DNS-mintákat, és először jutnak az északi-sarkvidéki jégmező központi részére.
Pauline Snoeijs Leijonmalm, a Stockholmi Egyetem tengerbiológusa:
"Az egykor hatalmas kiterjedésű jégmező magját tanulmányozhatjuk, így analizáljuk az ott előforduló elemeket, izotópokat, vegyületeket, az élővilág állapotát, a halak vándorlását. Rengeteg féle információ gyűjtését készítettük elő, nem csak egy-egy halat készülünk markolni."
A kutatók már elindultak a MOSAiC-expedícióra, megfigyeléseikkel céljuk, hogy az emberiség fenntartható életformáját segítsék kialakítani.