A divattól és a hagyományos kézműipartól az elektronikán és az iparcikkeken át az üzbég vállalatok egyre inkább a puszta termelésen túlmutató, belföldön versenyképes és külföldön is fogyasztókat elérő márkák építésére összpontosítanak.
A „Made in Uzbekistan” felirat egyre változatosabb termékeken jelenik meg, ahogy a hazai vállalatok bővítik termelésüket, a vállalkozók pedig igyekeznek a helyben gyártott árukat ismert márkákká formálni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A változás számos ágazatban tetten érhető, a textilipartól, a ruházati cikkektől és a hagyományos kézműves termékektől kezdve az elektronikán, háztartási gépeken, élelmiszereken át más iparcikkekig. Mindez az üzbegisztáni ipar és export szélesebb körű növekedésének közegében zajlik: a Nemzeti Statisztikai Bizottság adatai szerint az ipari termelés 2025-ben 6,8 százalékkal bővült, az export pedig 24 százalékkal, mintegy 29 milliárd euróra nőtt.
Változó hozzáállás a hazai termékekhez
Ez az átalakulás különösen jól látható az üzbegisztáni kreatív szektorban.
A Teplo Store 2018-ban kezdett helyi tervezők számára vásárokat szervezni, majd fokozatosan állandó bolttá, fesztiválokká, legutóbb pedig online platformmá bővült. Ma az üzlet mintegy 100 tervezőt képvisel, fesztiváljai pedig akár 150 résztvevőt is össze tudnak hozni. Összességében már több mint 200 tervező dolgozott a platformon keresztül.
A társalapító, Charos Kamalova szerint ez idő alatt jelentősen megváltozott a helyben készült termékekhez való viszony.
A projekt indulásakor az Üzbegisztánban gyártott termékeket jellemzően vagy a hagyományos kézműves áruval, vagy az olcsó tömegtermékekkel azonosították. Azóta a független tervezők egy harmadik kategóriát hoztak létre, amelyet az egyedi ötletek, a megjelenés és a minőség határoz meg.
„Ma már afféle menő dolog lett a helyi márkák támogatása” – mondta Kamalova. „Az emberek idejönnek, megveszik ezeket a darabokat, és másoknak is megmutatják, hogy: nézzétek, én a hazai márkákat támogatom.”
A hagyományos kézművesség továbbra is fontos része ennek az identitásnak, a tervezők azonban egyre gyakrabban ültetik át a hagyományokat mai, korszerű termékekbe.
Gulnoza Jo‘rayeva tervező több mint 12 éve dolgozik a hagyományos üzbég adrasszal – egy selyem–pamut kelmével – és natúr selyemmel. Vállalkozását otthon kezdte, majd fokozatosan bővítette, ma pedig már Üzbegisztán hét különböző helyszínén van jelen.
A gyártásban fiatal tervezők, varrónők és művészek vesznek részt, miközben a folyamat nagy része továbbra is kézi munkán és hagyományos technikákon alapul. A kereslet Üzbegisztán határain túlra is kiterjedt: a cég világszerte szállít, és a vásárlók más városokba való terjeszkedést is kérnek tőle.
A Teplo másik társalapítója, Timur Kamolov szerint ez az örökség előnyt jelent az üzbég tervezők számára, de csak akkor, ha a modern fogyasztók igényeihez tudják igazítani.
„A márkáink legfőbb versenyelőnye a nálunk meglévő kézműves tudás lehet” – mondta.
Kamolov úgy véli, hogy a hagyományos technikákat kortárs, praktikus termékekben kell újraértelmezniük azoknak a tervezőknek, akik nemzetközi szinten is versenyezni szeretnének. Emellett a vállalatoknak erősebb üzleti folyamatokra van szükségük ahhoz, hogy a kreatív projekteket méretezhető, növekedni képes vállalkozásokká alakítsák.
Továbblépés a hazai piacról
Néhány hazai márka már most teszteli a külföldi keresletet.
A Teplo hat hónapon át működtetett ideiglenes üzletet London Soho negyedében, és részt vett a London Design Biennálén is, így az üzbég független tervezők termékeit közvetlenül a nemzetközi közönség elé vitte.
Kamalova szerint a projekt különböző országokból vonzott látogatókat, és bebizonyította, hogy az üzbég design iránt a hazai piacon túl is van érdeklődés.
„A világ minden tájáról láttunk embereket, nemcsak londoniakat, és óriási érdeklődést tapasztaltunk” – mondta. „Úgy gondoljuk, hogy a tervezőinknek nagy lehetőségük van ott.”
Egy másik utat a digitális értékesítés nyit meg. A Teplo időközben olyan online platformot alakított ki, amelynek segítségével az Üzbegisztánon kívüli vásárlók is megvehetik a helyi tervezők termékeit, miközben az e-kereskedelmi piacterek további csatornákat teremtenek a különböző ágazatok termelői számára a külföldi fogyasztók elérésére.
A helyi termelésről a nemzetközi értékesítésre való átállás azonban gyakorlati nehézségekkel jár.
A Teplo londoni projektje során a cég intézte a részt vevő tervezők számára a logisztikát, a vámeljárásokat és a szükséges dokumentációt. Kamolov szerint ezek a folyamatok különösen nehezek lehetnek a független alkotók számára, akiknek szaktudása többnyire a tervezéshez és a gyártáshoz kötődik, nem pedig a külkereskedelemhez.
A kihívás nem korlátozódik a kreatív iparágakra. Savkat Mirzijojev elnöknek az exportőrök körében végzett friss felmérés eredményei alapján bemutatott adatai szerint a vállalatok 40 százaléka számolt be nehézségekről a külföldi vevők felkutatásában, míg 36 százalékuknak gondot okoz termékeik igazítása a nemzetközi szabványokhoz és tanúsítási követelményekhez. További 37 százalék a kivitelhez rendelkezésre álló pénzügyi eszközök hiányát emelte ki, 33 százalék pedig a piaci információk, valamint a marketing- és márkaépítési készségek terén érzékelt hiányosságokat.
Exportképes márkák építése
Az augusztusban, Savkat Mirzijojev elnök vállalkozókkal folytatott nyílt párbeszéde során bejelentett új intézkedések ezeknek az akadályoknak egy részét hivatottak csökkenteni, miközben Üzbegisztán exportja növelésére és nemzeti márkáinak fejlesztésére törekszik.
A tervek között szerepel egy „Export Navigator” nevű rendszer létrehozása, amely a külföldi piacokra belépő vállalatokat támogatná. A hatóságok emellett száz, nagy exportpotenciállal rendelkező terméket kívánnak azonosítani, és tájékoztatást adni a külföldi versenytársakról, vámokról, tanúsítási követelményekről és logisztikáról.
Az intézkedések kifejezetten a márkaépítést és a piacra jutást célozzák. A vállalkozások akár 43 ezer euróig terjedő támogatásra lesznek jogosultak a nemzeti márkák külföldi népszerűsítésére és a nemzetközi követelményekhez való igazítására. A tervek szerint a külföldi márkaépítési szakértők bevonásának költségeinek felét, valamint az online piacterekhez kapcsolódó egyes raktározási és értékesítési kiadások felét is megtérítik.
A kormány emellett bejelentette, hogy a szélesebb, 860 millió eurós exporttámogatási rendszer részeként átvállalja a nemzetközi közbeszerzési eljárásokon való részvételhez kapcsolódó tanácsadási költségek 80 százalékát.
Az üzbegisztáni vállalkozások számára ezek az intézkedések egy olyan időszakban érkeznek, amikor a „helyben készült termék” fogalma is tágul. A hagyományos alapanyagok és kézművesség egyre inkább a modern gyártás, a független tervezés és az új fogyasztói vállalkozások mellett jelennek meg.
A következő próbatétel az lesz, hogy a termelők közül minél többen képesek-e ezeket a helyben gyártott termékeket olyan márkákká emelni, amelyeket Üzbegisztánon túl is felismernek a fogyasztók.