A hőstressz időszaka egyre hosszabbodik. A hőhullámok pedig nemcsak nappal hatnak ránk. A kutatók egyre többször figyelmeztetnek a forró éjszakák alvásra és egészségre gyakorolt következményeire.
Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy nő a rossz éjszakai alvás kockázata is. Hőhullámok idején a figyelem nagy része arra irányul, hogyan maradjunk biztonságban, amikor 35 °C fölé kúszik a hőmérséklet, a forró éjszakák alvásra és egészségre gyakorolt hatásait azonban jóval kevésbé ismerjük.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy, a Copernicus Éghajlat-változási Szolgálat (Copernicus Climate Change Service) adatait felhasználó friss tanulmány (forrás: angol) kimutatta, hogy az éjszakák különösen gyorsan melegszenek. Az 1970-es évek óta a Copernicus-kutatás szerint globálisan évtizedenként 0,32 °C-kal nőtt a „hőérzet” szerinti minimumhőmérséklet az év tíz legmelegebb éjszakáján. Ez az úgynevezett univerzális hőkomfort-index (Universal Thermal Climate Index, UTCI), amely a hőmérséklet, a páratartalom, a szél és a sugárzás hatását együtt veszi figyelembe.
A trópusi éjszakák száma – amikor a hőmérséklet nem csökken 20 °C alá – szintén emelkedett, nagyjából évtizedenként két éjszakával.
Az éjszaka lenne a szervezet regenerálódásának ideje
A kutatók szerint azért különösen fontos ez a trend, mert a forró éjszakák kevesebb lehetőséget adnak a szervezetnek, hogy kipihenje a nappali hőterhelést. Egyre gyakoribbak az egymást követő forró nappalok és forró éjszakák is: Európában az úgynevezett „komplex hőesemények” száma az 1970-es évek óta 73 százalékkal nőtt.
Alvás közben a pulzusszám és a testi aktivitás általában csökken, a testmaghőmérséklet pedig mérséklődik. Ez segíti az idegrendszert, az immunrendszert és a szív- és érrendszert abban, hogy regenerálódjanak a nappali megterhelés után.
Amikor azonban a hálószoba túlságosan meleg marad, a szervezet nehezebben szabadul meg a fölös hőtől. A bőr közelében futó erek kitágulnak, hogy leadják a meleget, a szívnek pedig erősebben kell dolgoznia, hogy a vérkeringést fenntartsa. Az izzadás ráadásul kiszáradást okozhat.
Ennek következménye lehet, hogy nehezebben alszik el, gyakrabban felébred, és kevesebb pihentető, valóban regeneráló alvása van.
A probléma különösen súlyossá válhat, ha a forró éjszakák több napon át egymást követik. Egy nyugtalan alvású, nem kellően lehűlő éjszaka után a szervezet már eleve terhelten kezdi a következő napot – éppen akkor, amikor a hőmérséklet újra emelkedni kezd.
A tudósok egyre inkább vizsgálják, hogy ez a visszatérő, éjszakai regeneráció nélküli állapot mennyiben magyarázhatja, miért jelentenek az elhúzódó hőhullámok ilyen komoly egészségügyi kockázatot. (forrás: angol)
Mit tehet, hogy éjszaka hűvös maradjon?
A hőhullámokhoz korábban nem szokott térségekben a legtöbb otthon nincs felkészítve a növekvő hőmérsékletekre, és napnyugta után is nehezen hűl le. Emiatt a hálószobák a nappali hőség enyhülése után még sokáig melegek és párásak maradhatnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy lehetőség szerint tartsa 24 °C alatt a benti hőmérsékletet éjszaka, (forrás: angol) hogy a szervezete könnyebben lehűlhessen, és a hőhullámok idején is jobban tudjon aludni.
Íme hét lépés, amellyel hűvösebbé teheti otthonát, és javíthatja éjszakai alvását hőhullám idején:
- Sötétedés után nyissa ki az ablakokat, ha kint hűvösebb van, mint bent.
- Nappal tartsa leengedve a redőnyöket, reluxákat vagy húzza be a függönyt, hogy a helyiség ne melegedjen fel.
- Használjon vékony ágyneműt, és viseljen laza, könnyű ruházatot.
- Vegyen langyos vagy hűvös zuhanyt, illetve fürdőt lefekvés előtt.
- Igyon rendszeresen vizet, de kerülje a túl sok alkoholt és koffeint.
- Ha a hálószobája túlságosan felforrósodik, költözzön át az otthon legkevésbé meleg helyiségébe.
- Kapcsolja ki a nem feltétlenül szükséges elektromos készülékeket, mert plusz hőt termelnek.