Új kutatás szerint az, ahogyan egy környék kinéz, hatással lehet az emberek alvására, tovább erősítve azt a bizonyítékot, hogy a várostervezés befolyásolja a közegészséget.
Az alvást egyre inkább az egészség egyik alapvető pilléreként ismerik el, a rossz alvás pedig a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a depresszió és a csökkent munkateljesítmény fokozott kockázatával hozható összefüggésbe. Miközben a városok újabb és újabb módokat keresnek a lakosok jóllétének javítására, a kutatók azt vizsgálják, hogy az épített környezet egyes jellemzői segíthetnek-e abban, hogy az emberek jobb éjszakai pihenéshez jussanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új tanulmány (forrás: angol)szerint a zöldebb lakónegyedek és a vizuálisan zártabb utcák – például ahol az utcát épületek vagy fák keretezik – hosszabb alvással hozhatók összefüggésbe, míg a gyalogosbarátabb utcahálózattal rendelkező negyedek rövidebb alvással jártak együtt.
A japán Oszakai Városi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a lakókörnyezet megjelenése és a biztonságérzet miként befolyásolja az alvást a Tokióban élő, 40 és 59 év közötti, dolgozó felnőttek körében, akik legfeljebb a harmadik emeleten laknak.
A kutatócsoport mesterséges intelligenciát használt több mint 200 000 Google Street View-kép elemzésére, hogy azonosítsa a környék vizuális jellemzőit. Ezeket a jellemzőket ezután 1 089, társasházak alsó szintjein élő dolgozó felnőtt önbevalláson alapuló alvási adataival vetették össze.
A kutatók azt találták, hogy az épületek vagy fák által keretezett utcák kevesebb álmatlansági tünettel és hosszabb alvásidővel jártak együtt. Arra is volt bizonyíték, hogy ezt az összefüggést részben az magyarázza, hogy a lakók biztonságosabbnak és élettel telibbnek érzik a környéküket.
„Eredményeink egyúttal megerősítik a szubjektív biztonságérzet és az alvás hossza közötti jelentős pozitív összefüggést” – írták a kutatók.
A zöldebb lakónegyedek magasabb biztonságérzethez és ezen keresztül hosszabb alváshoz kapcsolódtak, míg az olyan negyedekben, ahol az utcahálózat inkább a gyalogosoknak kedvez, alacsonyabb szubjektív biztonságérzetet és rövidebb alvást figyeltek meg.
A szerzők szerint az eredmények szélesítik annak megértését, hogyan befolyásolja az urbanizált környezet az alvás egészségét, és olyan gyakorlati mutatókat azonosítanak, amelyek a jövőbeli kutatások és az egészségesebb városokat célzó várostervezési beavatkozások számára is iránymutatásul szolgálhatnak.