Magyar Péter Tisza Pártjának áprilisi győzelme óta menesztették az államfőt, a legfőbb ügyészt és az állami médiavezetőket, az új kormány pedig Orbán Viktor 16 éves hatalmát bontja le.
Április 12-e éjszakáján Magyarországot hosszú ideje vezető, szélsőjobboldali miniszterelnök, Orbán Viktor körülbelül egyperces telefonhívásban felhívta kihívóját, Magyar Pétert, hogy gratuláljon neki a közép-jobboldali Tisza Párt választási győzelméhez, és bejelentse saját vereségét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pillanat egyben azt is jelezte, hogy gyorsan véget ér az a politikai, jogi és gazdasági rendszer, amelyet Orbán 16 év alatt épített fel, hogy hatalmon tartsa pártját, a Fideszt.
Magyar elsöprő győzelme kétharmados parlamenti többséget biztosított - ez az a küszöb, amelyre a magyar jog szerint szükség van az alkotmány módosításához és a kulcsfontosságú állami intézményeket szabályozó, úgynevezett „sarkalatos törvények” elfogadásához.
Ahogy Orbán esetében korábban, ez a szupertöbbség gyakorlatilag lehetővé teszi Magyar számára, hogy nagyrészt ellenállás nélkül írja át az alkotmányt és alakítsa át a jelentős jogszabályokat.
Magyar, aki nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást ígérve kampányolt, nem vesztegette az időt: azonnal felszólította az ország elnökét, Sulyok Tamást és más magas rangú tisztségviselőket, hogy mondjanak le.
„Menjenek el, menjenek el. Ne várják meg, amíg mi küldjük el őket” – mondta Magyar a választási éjszakán.
Májusi hivatalba lépése után Orbán rendszerének fő pillérei néhány hónapon belül összeomlottak: távozott az államfő és a legfőbb ügyész, és megbénult Orbán korábban félelmetesnek tartott médiagépezete. Így zajlott mindez.
Orbán Nemzeti Együttműködés Rendszere
Orbán a 2010-es országgyűlési választáson szerzett kétharmados többséget, és létrehozta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, röviden NER-t, amelyet az állampolgárokkal kötött új társadalmi szerződésként mutattak be.
A bírálók ugyanakkor úgy látták, hogy a NER egy központosított politikai és gazdasági gépezet, amely Orbán saját, „illiberalizmusként” nevezett vízióját szolgálja - egy általa a klasszikus európai liberális demokrácia alternatívájaként leírt modellt.
„Úgy képzelje el, mint egy társasjátékot, amelyben az egyik játékos bármikor átírhatja a szabályokat a saját érdekének megfelelően – ha kell, előrelép öt mezőt, visszaküldheti ellenfelét a startmezőre, vagy akár teljesen le is veheti a tábláról” – mondta Szabolcs Dull politikai elemző az Euronewsnak.
Orbán a parlamenti többségére támaszkodva villámgyorsan fogadtatott el törvényeket. 2020-tól azonban nagyrészt rendeleti úton kormányzott: előbb a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrend alatt, majd 2022 után az ukrajnai háborúra hivatkozva.
A demokratikus fékek és ellensúlyok gyengültek, miután Orbán hűséges emberei kerültek a kulcsintézmények élére, miközben az MTVA közmédia és a KESMA médiakonzorcium alá tartozó mintegy 500 sajtótermék segítette a kormány narratívájának terjesztését.
Dull szerint a NER lebontására és embereinek eltávolítására tett ígéret bizonyult Magyar legnépszerűbb vállalásának. „Ez hozta meg számára a legnagyobb népszerűséget. Ezt várják most el tőle a választók.”
Az elnök és a legfőbb ügyész távozásra kényszerítése
Magyar talán legjelentősebb politikai győzelme az volt, hogy távozásra bírta Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A volt államfő július közepén hagyta el hivatalát, miután egy általa is aláírt alkotmánymódosítás kimondta, hogy megbízatása megszűnik.
Ugyanez a módosítás 12 évben maximálta az országgyűlési képviselők mandátumát, és 70 éves korhatárt vezetett be az alkotmánybírák számára, aminek következtében távoznia kellett az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek, Orbán régi szövetségesének.
„A hivatalban lévő elnök megbízatását mindenféle jogi érvelés nélkül szüntették meg - egyszerűen azért, mert politikailag nem értenek vele egyet. Ezt elfogadhatatlannak tartom” – mondta Balázs Orbán, Orbán Viktor korábbi politikai tanácsadója az Euronewsnak.
Magyar többször hangoztatta, hogy Sulyok alkalmatlan a tisztségére, mert a párt érdekeit képviseli, nem a nemzetét.
Dull szerint a lépésnek Magyar számára szimbolikus és gyakorlati jelentősége is volt: „A magyar köztársasági elnöknek joga van kegyelmet adni elítélt embereknek. Magyar megígérte, hogy felelősségre vonja azokat, akik az előző rendszerhez kötődnek - nem kockáztathatta, hogy az elnök kegyelmet adjon nekik.”
Magyar kormánya leváltotta négy titkosszolgálati vezetőt, a terrorelhárítási központ (TEK) vezetőjét, Hajdu Jánost, Orbán korábbi szóvivőjét, Havasi Bertalant, valamint az Állami Számvevőszék elnökét is.
Bezárták a Magyarország Szuverenitásvédelmi Hivatalát, amely a külföldről finanszírozott médiumokat és civil szervezeteket vette célba, és emiatt súlyos bírálatokat kapott az Európai Bizottságtól.
Júniusban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész politikai nyomás hatására mondott le, ami újabb sikert jelentett Magyar számára.
„Az ügyészség nem válhat a politikai csatározások eszközévé, sem a napi hatalmi játszmák színterévé” – mondta közleményében Nagy.
Dull Nagy távozását újabb mérföldkőnek nevezte: „Bizonyos ügyekben soha nem indult vizsgálat, vagy idő előtt lezárták őket - olyan ügyekben, amelyek nyilvánvalóan kényelmetlenek voltak az Orbán-kormány számára.”
Elszámoltatás és korrupció
Július végén az Országgyűlés létrehozta a Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amelynek feladata az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek kivizsgálása és az állami vagyon visszaszerzése. Magyarország évek óta az EU egyik legkorruptabb tagállamaként szerepel a rangsorokban, miközben az Orbánhoz közel álló üzletemberek váltak az állami megrendelések fő haszonélvezőivé.
Közéjük tartozik Mészáros Lőrinc, Orbán gyermekkori barátja és Magyarország leggazdagabb embere, aki az építőiparban, a turizmusban és a mezőgazdaságban rendelkezik érdekeltségekkel; Orbán veje, Tiborcz István, aki a Fidesz-korszakban lett milliárdos; valamint Orbán apja, Orbán Győző, aki a bányászat egyik meghatározó szereplőjeként közút- és vasútépítési megbízásokat kapott. Mindannyian azt állítják, hogy törvényesen jártak el, de ügyleteik vizsgálatra számíthatnak.
„A Tisza Párt egyik kulcsfontosságú kampányígérete az volt, hogy felelősségre vonják azokat, akik a Fidesz alatt bűncselekménynek minősülő korrupciót követtek el. Amit most látunk, az egy olyan folyamat kezdete, amely minden bizonnyal hosszú távon folytatódik” – mondta Daniel Hegedűs elemző.
Vizsgálat zajlik a Matolcsy-ügyként ismert esetben is. Ez nagyjából 500 milliárd forint (1,38 milliárd euró) eltűnését érinti a Magyar Nemzeti Bankból, és Matolcsy György volt jegybankelnök, valamint fia, Ádám körül összpontosul.
A választás után néhány nappal Magyar arra kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy blokkolja az Orbánhoz köthető vagyonok átutalását az Egyesült Arab Emírségekben, Szingapúrban és az Egyesült Államokban lévő számlákra; a NAV ezt követően több ilyen átutalást is megakadályozott.
Magyarország várhatóan még az idén csatlakozik az Európai Ügyészséghez (EPPO), amely felhatalmazást kap az uniós forrásokat érintő csalások 2021 júliusáig visszamenőleges vizsgálatára.
A vagyon-visszaszerzési intézkedések mellett az ügyészek több büntetőeljárást is megindítottak volt magas rangú tisztségviselők ellen – akár magát Orbán Viktort is érintve.
A volt TEK-vezetőt, Hajdu Jánost kihallgatták az úgynevezett ukrán pénzkonvoj ügyében, amelyben magyar kommandósok márciusban, a kampány csúcsán rajtaütöttek az ukrán Oszchadbank két, készpénzt szállító járművén.
Hét alkalmazottat őrizetbe vettek, majd kitiltottak Magyarországról; több millió euró készpénzt és aranyrudakat foglaltak le. Hajdu nem gyanúsított a jogellenes fogva tartás ügyében.
Magyar sajtóhírek szerint Orbán jelen volt a TEK központjában a rajtaütés napján. „Nemcsak az lett volna fontos, hogy őrizetbe vegyék Hajdu Jánost, hanem az is, hogy három másik embert, köztük Orbán Viktort is kivizsgálják és őrizetbe vegyék” – mondta az ukrán pénzszállítók jogi képviselője az Euronewsnak júniusban.
Hozzátette, hogy a később lemondott Nagy legfőbb ügyész »védőhálót« nyújthatott Orbánnak. Orbán továbbra is azt állítja, hogy a rajtaütés jogszerű volt.
Külön vizsgálat folyik a Nemzeti Kulturális Alap pénzeszközeinek állítólagos Fidesz-kampánycélú felhasználása ügyében. Hét gyanúsítottat vettek őrizetbe, köztük Balázs Hankó volt kulturális miniszter kabinetfőnökét. Az ügyészek lefoglalták a Fidesz adatszervereit is, gyakorlatilag megbénítva a párt belső kommunikációját.
„Ennek semmi köze a korrupciós ügyhöz, amelyről megítélésünk szerint maga is konstruált. Még ha ezt akarnák is vizsgálni, abból nem következik, hogy hozzá kell férniük a párt összes adatához” – mondta Fideszes Balázs Orbán.
A Fidesz eróziója
Röviddel a választás után, április végén Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi fel országgyűlési képviselői mandátumát, ezzel lezárva, hogy 36 éven át megszakítás nélkül tagja volt a magyar parlamentnek.
„Nincs most rám szükség az Országgyűlésben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében” – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz újjáépítésére kíván koncentrálni, és egy évre elfogadta a pártelnöki posztot.
Júniusban a Tisza által dominált Országgyűlés elfogadta az úgynevezett „lex Orbánt”, amely nyolc évben maximálja a miniszterelnöki megbízatás időtartamát. Mivel a szabály 1990-től érvényes, gyakorlatilag kizárja Orbánt abból, hogy ismét miniszterelnökjelöltként induljon.
Az országgyűlési képviselők megbízatása is 12 évben lesz maximálva, a szabály visszamenőleges alkalmazásával, ami több veterán fideszes politikust zár ki a következő választáson való indulásból.
„A személyre szabott, visszamenőleges törvényekkel a teljes ellenzék felét és annak legerősebb vezetőit zárták ki a politikából. Ez a demokrácia végét jelenti - mert ha nem az emberek döntik el, hogy kire szavazhatnak, hanem a kormány határozza meg, hogy kikre lehet szavazni, akkor vége a demokráciának” – reagált Orbán.
Az időszak talán a Fidesz történetének legmélyebb válságát hozta el; a párt még a kommunizmus bukása előtt alakult. Az országgyűlési frakciót vezető Gulyás Gergely a mandátumkorlátokra hivatkozva mondott le tisztségéről.
A volt külügyminiszter, Szijjártó Péter júliusban távozott a parlamentből, és vezető pozíciót vállalt a kínai elektromosautó-gyártó BYD-nél, míg a volt közlekedési miniszter, Lázár János és a Fidesz hosszú ideje meghatározó stratégája, Rogán Antal nagyrészt visszavonult a nyilvánosságtól.
Átalakuló médiatér
Július elején az állami médiavállalat, az MTVA fekete képernyőt sugárzott, rajta egy bocsánatkéréssel:
„A közmédia nem hazudhat. Elnézést kérünk, hogy mégis ezt tettük.”
Az MTVA-t belföldön és nemzetközileg is elfogultnak tartották. Vezérigazgatóját, Papp Dánielt 2018-ban elítélték egy híradóanyag manipulálása miatt. Papp közvetlenül a választás után lemondott.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) többször is bírálta az MTVA-t rendszerszintű elfogultság és egyenlőtlen versenyfeltételek miatt.
Miután a hírszolgáltatást leállították, az ideiglenes vezetés bejelentette, hogy a társaságot átszervezik, függetlenné és hitelessé téve – ezzel teljesítve Magyar egyik kulcsfontosságú kampányígéretét. A vezető szerkesztőket még aznap elbocsátották.
A felfordulás messze túlnyúlt az MTVA-n. A Mediaworks, amely több, a KESMA alá tartozó, Fidesz-közeli lapot és rádiót ad ki, százával bocsátott el dolgozókat pénzügyi nehézségek miatt.
A Mathias Corvinus Collegiumhoz (MCC) kötődő, kormányközeli Mandiner 60 munkatárs elbocsátását jelentette be. A pro-Orbán véleményvezéreket finanszírozó Megafon teljesen bezárt.
Dull szerint ezek a médiumok jelentős mértékben támaszkodtak az állami hirdetésekre:
„A Fidesz-média azért maradt életben, mert az állami cégek ott hirdettek. Amint megváltozott a kormány, ezek a hirdetések megszűntek, és sok kiadvány kereskedelmileg ellehetetlenült - gyakorlatilag az államtól éltek, hogy politikai feladatot lássanak el.”
Viták a kultúráról és az oktatásról
Az Orbánhoz szorosan kötődő oktatási intézmény, az MCC pénzügyi nehézségekkel küzd, és akár a bezárás veszélye is fenyegetheti.
Felszámolják az MCC-t működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványt, vagyonát pedig államosítják - ez súlyos csapás, hiszen az MCC 2020-ban olyan állami vagyonelemeket kapott, amelyek közé a MOL olajvállalat és a Richter gyógyszergyár 10-10 százalékos részvénypakettje is tartozik, évi több tízmilliárd forint osztalékot termelve.
További tizenöt, nem egyetemi funkciót ellátó közérdekű alapítványt is megszüntetnek, és Fidesz-jelölt tagokat távolítanak el az egyetemi kuratóriumokból.
Közben a kulturális minisztérium vizsgálatot indított a korábbi kormányzat által felhasznált közpénzek ügyében.
Orbán János Dénes költő (nincs rokoni kapcsolatban a volt miniszterelnökkel) 412 millió forintot (1,14 millió eurót) kapott a Kárpát-medencei Tehetségkutató Nonprofit szervezettől - attól az állami testülettől, amelyet ő maga vezetett. Mások hasonló kifizetéseket kaptak a kampányidőszakban.
Demokratikus-e Magyar megközelítése?
A Fidesz Magyar lépéseit, amellyel lebontja az Orbán-féle rendszert, a demokrácia elleni támadásként írja le, különösen megkérdőjelezve az elnök távozásának jogszerűségét.
„Megszüntették az elnök mandátumát. Megtiltották, hogy a volt miniszterelnök visszatérjen. Megtiltották, hogy a Fidesz-frakció kb. fele újrainduljon” – sorolta Balázs Orbán. „És ez csak a kezdet - hol lesz ennek a vége?”
Magyar visszautasítja az autoriter törekvésekre utaló vádakat: „A törvény nem önkény. A szabadság nem elnyomás. A párt nem az állam. Az igazság nem diktatúra. A politika nem fosztogatás. A haza minden magyaré. Üdvözöljük az új Magyarországon.”
Hegedűs elemző szerint Magyarországon Orbán alatt valódi államfoglalás zajlott, ami miatt a mostani lépések nagyrészt elkerülhetetlenek:
„Az államfoglalás lebontása és az intézményi függetlenség helyreállítása, egy újbóli demokratizálási szakaszban, szükségszerűen együtt járhat azzal, hogy eltávolítják az előző, elfoglalt rendszer politikai kinevezettjeit.”
Orbán szélsőjobboldali szövetségesei, Marine Le Pen és Matteo Salvini bírálták Magyart a Fidesz szervereinek lefoglalása miatt, miközben jobboldali EP-képviselők tucatjai levelet írtak az Európai Bizottságnak, aggodalmukat jelezve a magyar demokrácia állapota miatt.
„Miért hallgat most a Bizottság, amikor egy kormány nyíltan megsérti az európai alkotmányos elveket?” – tették fel a kérdést. Egy külön levélben a Fidesz EP-képviselői azt állították, hogy a közszolgálati televízió hírszolgáltatásának leállítása sérti az uniós jogot.
Az Európai Bizottság - amely Orbán idején több jogállamisági és korrupciós eljárást indított Magyarország ellen - összességében üdvözölte Magyar reformjait. Júliusi éves jogállamisági jelentésében „radikális változásnak” nevezte őket.
Magyarország cserébe 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrásért jogállamisági és korrupcióellenes vállalásokat fogadott el.
Michael McGrath igazságügyi biztos korábban az Euronewsnak azt mondta, hogy az elnök eltávolítása indokolt volt:
„Elkerülhetetlen, hogy amikor egy ország politikai tájképében ilyen földrengésszerű változások történnek, problémák merüljenek fel, és személyi változásokra is sor kerüljön.”
Dull hozzátette, hogy sok magyar intézményi garanciákat szeretne látni arra, hogy Magyar nem betonozza be a saját hatalmát úgy, ahogy elődje tette - jóllehet az új miniszterelnök már most elfogadott bizonyos korlátokat.
„Ha elkezdünk egy »Magyar-rendszerről« beszélni, már azt is tudjuk, mikor ér majd véget. A miniszterelnöki mandátumot két ciklusra korlátozó jogszabály rá is vonatkozik” – mondta Dull.
Az elemző szerint Magyar valódi ambícióit majd az új alkotmány megfogalmazása teszi próbára; a folyamat várhatóan legalább 18 hónapot vesz igénybe. „A részletekből derül majd ki, hogy egy új rendszert akar-e felépíteni, vagy sem” – mondta.