Egy nap alatt 60 ezer menekülő lépte át a határt.
Több katonai és polgári hírszerzési forrásból származó új információk szerint a spanyol kormánynak előzetes tudomása volt a ceutai tömeges bevándorlás kockázatáról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek ellenére a kabinet nem tett elegendő lépést a folyamat megfékezésére. A figyelmeztetések napokon át sorra érkeztek, sőt még órákkal azelőtt is, hogy megkezdődött több tízezer ember érkezése az autonóm városba.
A hírszerző szolgálatok felhívták a figyelmet annak valószínűségére, hogy VI. Mohamed király a határon egy, a Trón ünnepéhez időzített „nagylelkű gesztust” tesz. Ehhez az első figyelmeztetéshez később olyan jelentések társultak, amelyek a Castillejosból induló úszó határátlépésekről, valamint Marokkó különböző pontjairól a határövezetbe tartó autóbuszok érkezéséről számoltak be.
Alig tíz nap alatt közel ezren jutottak úszva Ceutába, amit a hírszerzés a marokkói hatóságok előzetes próbálkozásaként értelmezett. A források szerint ezt a jelzést is továbbították a kormánynak.
Végül 60 000 és 75 000 közötti migráns lépte át a határátkelőt, ami a város történetének eddig legnagyobb migrációs válságává vált. A belügyminisztérium adatai szerint az azt követő napokban mintegy 53 000 ember már visszatért Marokkóba.
A túlterhelt határ és a hadsereg szerepe
A Tarajal átkelőnél szolgálatot teljesítő Polgárőrség és Nemzeti Rendőrség nem tudta feltartóztatni az előrenyomulást, és több, megkérdezett forrás szerint végül csak a sérültek ellátására korlátozódott a szerepük.
Ugyanezek a, a „The Objective (forrás: spanyol)” című lapnak nyilatkozó források sajnálják, hogy a kormány az első pillanattól fogva nem rendelte el a hadsereg bevetését, jóllehet Ceutában és Melillában is készenlétben álltak alakulatok. „Politikai döntés és a műveleti parancsnokság utasítása alapján előzetes egyeztetések nélkül is mozgósítani lehetett volna őket” – magyarázzák.
A térségben szolgáló egységek beszámolója szerint a marokkói csendőrség – saját szavaikkal élve – „karba tett kézzel” állt, miközben a migránsok átkeltek, akár a mólón, akár a határátkelőhöz vezető úton, ahol mások kerítéseket másztak meg és háztetőkre jutottak fel.
A Polgárőrség forrásai hozzáteszik, hogy a mostani helyzet eltér a 2021 májusában tapasztalttól, amikor Marokkó a Front Polisario vezetőjének, Brahim Ghalinak a spanyolországi fogadása miatti diplomáciai válaszként lazította a határfelügyeletet. Ezúttal – magyarázzák – a határátlépések úszva történő formája már hetek óta erősödött, részben a Legfelsőbb Bíróság azon ítélete miatt, amely megtiltja az úszva érkezők azonnali, úgynevezett „forró visszaküldését”.
A hivatalos álláspont és a késedelmes reagálás
A Belügyminisztérium néhány órával később azzal érvelt, hogy Marokkóval való együttműködésük „példaértékű, lojális és folyamatos”. A miniszterelnök, Pedro Sánchez a tömeges belépést „a területi integritás megsértésének” minősítette, és az eseményeket az embercsempész hálózatoknak tulajdonította, amelyek szerinte kihasználták a Legfelsőbb Bíróság döntését, hogy fiatalok ezreit küldjék a tengerre.
Sánchez azt is védelmébe vette, hogy a marokkói együttműködés kezdettől fogva „gyors és folyamatos” volt, és elmondta, hogy a belügyminiszter, Fernando Grande-Marlaska megerősítette a tengeri érkezések ugrásszerű növekedése miatt bevezetett biztonsági rendszert. Ez az erősítés végül plusz mintegy harminc járőrt és egy hajót jelentett, amely néhány nappal később meghibásodott.
A hírszerző szolgálatok egymást követő figyelmeztetései ellenére a Belügyminisztérium csak csütörtök késő esti óráiban rendelte el a további erők kivezénylését, ekkor lépett végül be a hadsereg, a Polgárőrség és a Nemzeti Rendőrség megerősített egységeivel együtt.