A lakónegyedek megjelenése befolyásolhatja az emberek alvásminőségét – állítja egy új kutatás, tovább erősítve, hogy a várostervezés hat a közegészségre.
Az alvást egyre inkább a jó egészség egyik alapvető pilléreként ismerik el, a nem megfelelő alvás pedig magasabb kardiovaszkuláris kockázattal, elhízással, depresszióval és csökkent teljesítőképességgel hozható összefüggésbe. Miközben a városok a lakók jóllétének javítására keresnek megoldásokat, a kutatók azt vizsgálják, hogy az épített környezet egyes jellemzői hozzájárulhatnak-e a pihentetőbb éjszakai alváshoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új tanulmány (forrás: angol)szerint a zöldebb környékek, valamint a nagyobb vizuális zártságot biztosító utcák – például ahol az utcát épületek vagy fák keretezik – hosszabb alvással járnak együtt, míg a gyalogosbarátabb utcahálózattal rendelkező környékek rövidebb alvással hozhatók kapcsolatba.
A japán Oszaka Metropolitan Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a környék látványa és a biztonságérzet miként hat az alvásra a Tokióban élő, 40–59 éves, dolgozó felnőttek körében, akik a harmadik emeleten vagy az alatt laknak.
A kutatócsoport mesterséges intelligenciát használva több mint 200 ezer Google Street View-képet elemzett, hogy azonosítsa a környék vizuális jellemzőit. Ezeket a jellemzőket ezután 1089, alsóbb szinteken lakó, dolgozó felnőtt önbevalláson alapuló alvásával vetették össze.
A kutatók azt találták, hogy az épületek vagy fák által keretezett utcák kevesebb álmatlansági tünettel és hosszabb alvásidővel jártak együtt. Bizonyítékok utalnak arra is, hogy ez az összefüggés részben azzal magyarázható, hogy a lakók biztonságosabbnak és élénkebbnek érzik a környéküket.
„Eredményeink tovább erősítik a biztonságérzet és az alvás hossza közötti jelentős pozitív kapcsolatot” – írták a kutatók.
A zöldebb környékeket nagyobb biztonságérzettel – és ennek nyomán hosszabb alvással – hozták összefüggésbe, míg a gyalogosbarátabb utcahálózatú környékeket alacsonyabb biztonságérzettel és rövidebb alvással.
A szerzők szerint az eredmények jobb megértést adnak arról, hogyan befolyásolják a városi környezetek az alvás egészségét, és olyan gyakorlati mutatókat azonosítanak, amelyek irányt adhatnak a jövőbeli kutatásoknak és a várostervezési beavatkozásoknak az egészségesebb városok megteremtése érdekében.