A szezonális depressziót gyakran a tél sötét, hideg napjaival hozzák összefüggésbe, de egyesek nyáron szenvednek tőle. Hátterében hőhullámok és trópusi éjszakák állhatnak.
Világszerte több mint egymilliárd ember küzd mentális egészségi problémákkal; ez a teher folyamatosan nő, elsősorban a szorongás és a depresszió terjedése miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A depresszió egyik kevésbé ismert típusa a szezonális affektív zavar (SAD), egy jellegzetes, évszakhoz kötődő depressziós zavar, amely – akárcsak a depresszió egyéb formái – súlyos egészségügyi állapot.
A szezonális depresszió leggyakrabban télen jelentkezik, összefüggésben a sötétebb, hidegebb napokkal és a társas érintkezés hiányával. Noha viszonylag kevesen tapasztalnak nyári depressziót, ez ugyanolyan bénító lehet, mint a sokkal ismertebb téli forma.
Egy nemrégiben készült tanulmány (forrás: angol) szerint a nyári SAD egy atipikus altípus, amely a világ népességének 0,57 százalékát érinti, míg a téli SAD 5 százalékot.
A kórképet kiválthatják a hőhullámok és a trópusi éjszakák is, a tünetek pedig az enyhébb „nyári lehangoltságtól” egészen a munkaképtelenséget okozó depressziós panaszokig terjedhetnek, például alvászavar, étvágytalanság, nyugtalanság és szorongás formájában.
Segíthet, ha ragaszkodik a napi rutinhoz, kerüli a szélsőséges meleget, és a megfelelő alvást helyezi előtérbe, de súlyos esetben ajánlott orvosi segítséget kérni – hívja fel a figyelmet Adam Borland, a Cleveland Clinic klinikai szakpszichológusa.
Egyre gyakoribb mentális zavarok
Az elmúlt 30 évben világszerte csaknem megduplázódott azoknak a száma, akik valamilyen mentális betegséggel élnek; ennek fő mozgatórugója a szorongásos és depressziós zavarok gyakoribbá válása.
A nemrégiben készült elemzés (forrás: angol), amely a Global Burden of Disease Study új eredményeit foglalja össze és a The Lancetben jelent meg, azt mutatta, hogy 2023-ban mintegy 1,2 milliárd ember, vagyis a Föld lakosságának körülbelül 15 százaléka élt valamilyen mentális betegséggel.
Ez 1990 és 2023 között 95 százalékos esetszám-növekedést jelent. Ugyanebben az időszakban a mentális zavarok a világszintű egészségveszteség vezető okai között a 12. helyről az 5. helyre kerültek.
A súlyos depressziós zavar és a szorongásos zavarok esetében a növekedés még látványosabb: előbbi 131, utóbbi 158 százalékos emelkedést mutatott, így ez a két kórkép számít a leggyakoribbnak.
„A világ népességének mentális egészségügyi szükségleteire, különösen a legsebezhetőbbekére reagálni kötelesség, nem pedig választás” – írták a Global Burden of Disease Study 2023 szerzői.
Becslések szerint az európai régióban minden hatodik ember, mintegy 140 millió fő él valamilyen mentális betegséggel. Az Egészségügyi Világszervezet szerint azonban a régióban depresszióval élőknek csak egyharmada kapta meg a szükséges ellátást.
A COVID–19-járvány óta a fiatalok körében mintegy 25 százalékkal emelkedett a depresszió és a szorongás előfordulása, és a 15–29 éves korosztályban az öngyilkosság mára a halálozás vezető okává vált a régióban.