A Európai Szakszervezeti Szövetség kéri az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg törvényi maximumot a munkahelyi hőségre, mert az kiszámítható, megelőzhető veszélyt jelent a dolgozókra Európa-szerte.
„Hűsítő szünetek” minden dolgozónak? Egy európai szakszervezeti szervezet arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a rekordokat döntögető hőhullám idején vezessen be kötelező pihenőket a munkavállalók számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A világbajnokságon alkalmazott hűsítő szünetek ráirányították a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a szélsőséges hőség jelent a munkavállalókra, és arra is, milyen intézkedésekkel lehet megóvni az emberek biztonságát” – mondta Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára.
Hozzátette: bár a dolgozóknak három percnél hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak a hőhatás után, ez a gyakorlat jó példa arra, miként lehet a munkavégzést a változó éghajlathoz igazítani.
„Szükség van egy olyan jogszabályra, amely maximális munkahőmérsékletet ír elő, és minden dolgozónak biztosítja a jogot a fizetett szünetekhez, az ivóvízhez és a mellékhelyiséghez is” – mondta Lynch az Euronews Healthnek.
A munkahelyi hőstressz olyan élettani megterhelést okoz a szervezetben, amely kimerüléshez, különféle betegségekhez, sőt akár halálhoz is vezethet.
Az extrém hőség miatti munkahelyi halálesetek száma az elmúlt években egész Európában emelkedett.
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,4 milliárd munkavállaló van kitéve túlzott hőhatásnak, ami évente több mint 22,85 millió munkahelyi sérüléshez vezet.
A WHO szerint ahhoz, hogy valaki biztonságosan végig tudjon dolgozni egy nyolcórás műszakot, a maghőmérséklete nem haladhatja meg a 38 Celsius-fokot.
A tartósan magas hőmérséklet komoly egészségügyi kockázatokat hordoz: növeli a szív- és érrendszeri betegségek esélyét, súlyosbítja a légúti kórképeket, és hozzájárulhat más problémák, például a krónikus vesebetegség vagy a meddőség kialakulásához.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Bár a hőség minden dolgozót érint, bizonyos foglalkozások és egészségi állapotok jóval nagyobb kockázatot jelentenek.
Az idősebb munkavállalók, a krónikus betegségekkel élők, a várandós nők, valamint azok, akik rendkívül megterhelő fizikai munkát végeznek, különösen érzékenyek a magas hőmérsékletre.
„Az építőiparban vagy a mezőgazdaságban, szabad ég alatt dolgozók nyilvánvalóan különösen nagy hőterhelésnek vannak kitéve, de a munkavállalók csaknem fele valamilyen formában hőséggel találkozik a munkahelyén” – mondta Lynch.
Mit lehet tenni a dolgozók védelmében?
A hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbá válnak, a munkahelyek pedig igyekeznek alkalmazkodni ehhez az új valósághoz.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerint a rugalmas munkaidő, a rendszeres szünetek és a munkakör-rotáció a leggyakrabban alkalmazott eszközök a hőstressz és a klímaváltozással összefüggő munkahelyi kockázatok megelőzésére.
„A munkaadóknak el kell ismerniük, hogy a hőség ma már jól előre jelezhető, munkával összefüggő kockázat, amely ellen előre egyeztetett, megtervezett védelmi intézkedésekkel kell fellépni” – mondta Lynch.
Hozzátette, hogy jelenleg Európa-szerte „elégtelen és elavult nemzeti jogszabályok, valamint az Európai Bizottság önkéntes ajánlásai alkotnak egyfajta foltozott szabályozást”.
„A klímaváltozás nem ismeri az országhatárokat, ezért kötelező érvényű uniós jogszabályokra és a munkavédelmi felügyeletek megerősítését szolgáló beruházásokra van szükség ahhoz, hogy ezeket valóban betartsák” – tette hozzá Lynch.