Washington azután jelentett be újabb szankciókat a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, miután Oslóban kihirdették, kinek ítélték idén a Nobel-békedíjat. Navi Pillay dél-afrikai jogászé a kitüntetés, aki az izraeli és az amerikai kormány szerint is Izrael-ellenes, és gyűlöletet szít.
Az Európai Unió pénteken „mélységesen sajnálatosnak” nevezte az Egyesült Államoknak a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben bevezetett szankcióit, és közölte, hogy „kész minden szükséges intézkedést meghozni annak érdekében, hogy a bíróság elvégezhesse a munkáját”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az EU szorosan együtt fog működni az ICC-vel annak érdekében, hogy a bíróság továbbra is hatékonyan működjön” – közölte az Európai Bizottság, hozzátéve, hogy reméli: az, hogy a szankciók életbe lépése előtt hat hónapos haladék van, azt jelenti, hogy „van tér a párbeszédre”.
Az egyik lehetséges uniós válaszlépés egy „blokkoló mechanizmus” néven ismert jogi eszköz aktiválása lenne, amely megtiltja az európai vállalatoknak, hogy az amerikai szankcióknak „tevékenyen vagy szándékos mulasztással” eleget tegyenek, és ezzel az Európai Uniónak eszközt ad arra, hogy valamelyest tompítsa a következményeket.
Tom Berendsen holland külügyminiszter a mechanizmust „nukleáris opciónak” nevezte, ugyanakkor elmondta, hogy Hollandia ennek ellenére kérte Brüsszelt, hogy készítse elő annak alkalmazását.
Amerikai szankciók az ICC ellen: mi történt?
Trump kormánya átfogó új szankciókat vezetett be az ICC ellen, azzal vádolva a testületet, hogy politikai elfogultságot tanúsít, és a feltételezett háborús bűncselekmények miatt igazságtalanul célozza meg az amerikaiakat és az izraelieket.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be az intézkedéseket, nem sokkal azután, hogy a dél-afrikai ügyészt, Navi Pillayt, az ICC egykori bíráját Nobel-békedíjjal tüntették ki. A szankciók bevezetéséről szóló döntés azonban jóval a Nobel-díj bejelentése előtt megszületett.
„Meg fogjuk tiltani az ügyleteket ezzel a renegát bírósággal, elzárjuk az erőforrásait, és ellehetetlenítjük, hogy ellenünk működjön” – mondta Rubio a közösségi médiában közzétett videóüzenetben. „Az Egyesült Államok és az amerikai nép nem tartozik ennek az ál-ICC-nek a joghatósága alá.”
A szankciók befagyasztják az Egyesült Államokban tartott ICC-vagyont, és hat hónapot adnak az amerikai vállalatoknak és magánszemélyeknek arra, hogy megszüntessék üzleti kapcsolataikat a bírósággal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken üdvözölte az ICC-vel szemben bevezetett amerikai szankciókat; a bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene az állítólag Gázában elkövetett bűncselekmények miatt.
Netanjahu hivatala az X-en azt írta: „Az ICC nem bíróság. Politikai testület, amely halálos fenyegetést jelent a világ jogkövető demokráciáira és magára a nemzeti szuverenitás eszméjére.”
Hogyan reagált az ICC az amerikai szankciókra?
Az ICC elítélte a szankciókat, amelyeket a jogállamiság és a nemzetközi jogrend elleni támadásként jellemzett.
„Ez a lépés a jogi eljárások akadályozására tett kísérlet, és arra irányul, hogy megakadályozza a bíróságot abban, hogy azt tegye, amire létrehozták” – áll a bíróság közleményében. „Ez a jogállamiság és a nemzetközi jogrend alapjai elleni támadás, amely a legegyszerűbb elvet érinti: senki sem áll a törvény felett.”
Tomoko Akane, az ICC elnöke hangsúlyozta, hogy a bíróság „továbbra is maradéktalanul eleget tesz a mandátumának, függetlenül és pártatlanul működik, kizárólag a jog és a bizonyítékok alapján, a súlyos bűncselekmények megszámlálhatatlan áldozatának érdekében”.