A Euronewsnek írt vendégcikkében Dr. Nikolas Stihl, a Stihl felügyelőbizottsági elnöke bátor reformokat sürgetett, többek között a bérkompenzáció nélküli 40 órás munkahét bevezetését Németország jóléte és a szociális állam megőrzése érdekében.
A dél-németországi Waiblingenben működő családi vállalkozó nem kertel: „A német gazdaság évek óta válságüzemmódban működik. A növekedés makacs gyengélkedésének leküzdéséhez jobb üzleti környezet kell” – mondja Stihl.
STIHL: 5,48 milliárd eurós árbevétel, több mint 20 000 munkatárs
A STIHL 2025-ben 5,48 milliárd eurós árbevételt ért el, világszerte 20 246 munkavállalóval. A céget 1926-ban Andreas Stihl alapította, idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Nikolas Stihl az alapító unokája.
A családi vállalkozást irányító Stihl hosszú távban gondolkodik, számára egyértelmű: „A német gazdaság helyzete komoly, nagyon komoly. Az elmúlt nyolc évben ipari termelésünk mintegy 15 százalékát veszítettük el. Németország hónapról hónapra nagyjából 15 000 ipari munkahelyet veszít.” Az ipari bázis eróziója fenyeget, vele együtt a jólét és a szociális rendszer.
A STIHL saját adatai szerint 1971 óta a világ legnagyobb darabszámban értékesített motorfűrészmárkája. Nikolas Stihl elismeri, hogy „a amerikai vámok, Kína agresszív iparpolitikája és a geopolitikai feszültségek” is terhelik az olyan vállalatokat, mint az övé. Állítása szerint azonban elsősorban házon belüli problémák fékezik a cégeket: „túlszabályozott gazdaság, magas energiaköltségek, magas bérköltségek, magas adók, valamint a képzettség és az oktatás színvonalának romlása”.
Nem elégségesek a kormány tervezett reformjai
Hangsúlyozza, hogy a szövetségi kormány tervezett reformjai – a kötelező egészségbiztosítás átalakítása, az öregkori ellátásra, az adókra és a munkaerőpiacra vonatkozó reformtervek – ugyan jó kompromisszumnak számítanak, de nem elegendőek ahhoz, hogy Németországot kivezessék a strukturális válságból. Ha ezeket a kompromisszumokat most ismét „felbontanák”, az súlyosan rombolná a gazdaság politikába vetett bizalmát – figyelmeztet az üzletember.
Nikolas Stihl így fogalmaz: „Most minden erőt további reformokra kell összpontosítani, amelyek kézzelfogható beruházási és növekedési impulzusokat adnak. Ehhez a kormánykoalíciónak és a szociális partnereknek is át kell lépniük saját árnyékukat, hogy megfeleljenek Németországgal szembeni felelősségüknek.”
A következő reformlépéseknek a bürokrácia csökkentésére, a gazdaság egészében ledolgozott munkaidő növelésére, a bérköltségek mérséklésére, valamint a kutatás-fejlesztés további ösztönzésére kell irányulniuk.
A jólét megőrzéséhez a németeknek többet kell dolgozniuk
Stihl „magas színvonalú közigazgatást” sürget érthető előírásokkal, karcsú és gyors eljárásokkal, ésszerű, digitalizált és mesterséges intelligenciával támogatott beszámolási kötelezettségekkel. „Ennek megfelelően a jogszabályban előírt beszámolási kötelezettségeket főszabályként meg kell szüntetni, és csak ott szabad fenntartani, ahol szükségességük kifejezetten indokolható. Ha az állami hatóságok sokkal inkább szolgáltatóként lépnek fel az emberek és a vállalkozások felé, az növeli a bizalmat a gazdasági környezet iránt – és a politika iránt is.”
Nikolas Stihl számára mindenekelőtt a munkamennyiség növelése a fontos – lefordítva: a németeknek ismét többet kell dolgozniuk: „Ahhoz, hogy megőrizzük jólétünket, és magas szinten tartsuk a szociális juttatásokat, a gazdaság egészében ledolgozott munkaidőnek növekednie kell. A nagyobb munkamennyiség ugyanis növeli a gazdasági teljesítményt. Ilyen értelemben a több munkáról szóló vita valójában a jólétünk megőrzéséről szól – és semmiképpen sem a dolgozók lustaságáról.”
40 órás munkahét bérkompenzáció nélkül
Németországnak minden lehetséges eszközt ki kell használnia a ledolgozott munkaidő növelésére: ösztönözni kell a túlórát, meg kell hosszabbítani az aktív munkában töltött életéveket, méltányos kivételekkel a fizikailag megterhelő szakmák esetében, jobban ki kell használni a meglévő munkaerő-tartalékokat (állástalanok, részmunkaidősök), vonzóbbá kell tenni a képzett munkaerő bevándorlását, a táppénzes bérfizetést csak a második betegnapra szabadna kiterjeszteni, és meg kell szüntetni a telefonos betegállományba vételt. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása révén elért termelékenységnövekedés nem lesz elég a demográfiai folyamatok kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására.
2026 októberétől kezdődnek a bérmegállapodásokról szóló tárgyalások a fém- és villamosiparban a szakszervezetek és a munkaadók között.
Stihl figyelmeztet: „Már nem rendelkezünk azzal a kulcsfontosságú versenytársainkkal szembeni termelékenységi előnnyel, amely a magas bérköltségeket indokolná. Ezért a heti munkaidő 40 órára emelése mellett érvelek, mégpedig bérkompenzáció nélkül.”
A mesterséges intelligencia, a robotika, a biotechnológia, az űripar és a kvantumtechnológia támogatása
Tisztában van vele, hogy ezzel sokat kér a munkavállalóktól, de hangsúlyozza: nem akar senkitől semmit elvenni. A cél a versenyképesség megőrzése, a termelés Németországban tartása és a munkahelyek biztosítása. A Stihl nyolc országban rendelkezik termelő vállalatokkal, továbbá 40 saját értékesítési és marketingcég, valamint világszerte több mint 50 000 szakkereskedő tartozik a hálózatához.
A bérjárulékok – a nyugdíj-, egészség-, ápolási és munkanélküli-biztosítási hozzájárulások – esetében legfeljebb a bruttóbér 40 százalékát kitevő felső határ lenne elfogadható.
Emellett Stihl azt sürgeti, hogy a jogszabályi mozgástér bővítésével, nagyobb adókedvezményekkel és a kockázati tőke fokozott bevonásával vonzóbb feltételeket teremtsenek az innovatív vállalkozások számára. „Összességében az innovációknak és engedélyezésüknek még a mainál is nagyobb elsőbbséget kell élvezniük, és nem szabad, hogy a bürokrácia fékezze őket.”
Erőteljesebben és célzottabban kell támogatni olyan jövőorientált területeket, mint a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása, a robotika, a biotechnológia, az orvostechnika, az űripar vagy a kvantumtechnológiák.
„Németország már sokszor bizonyította, hogy képes megújulni”
Összegzésként a világ vezető motorfűrészmárkájának és egy globális technológiai vállalatnak a vezetője így foglalja össze mondanivalóját: „Nem vesztegethetünk el több időt, mert csak egy jól teljesítő, versenyképes gazdasági környezet képes biztosítani a jólétet és az erős szociális államot. Németország már sokszor bizonyította, hogy képes megújulni.”
Ahhoz, hogy a társadalom elfogadja az előttünk álló kihívásokat, Stihl szerint „kíméletlen őszinteséggel végigvitt helyzetértékelésre” van szükség, majd egy átfogó koncepcióra, amely felvázolja, milyen változások várnak az emberekre. „Itt az ideje a határozott cselekvésnek” – mondja Nikolas Stihl.