Miközben világszerte folytatódnak a nemzetközi segélyek csökkentései, egy új tanulmány szerint emiatt 2030-ig 22,6 millió ember halhat meg, köztük 5,4 millió ötévesnél fiatalabb gyerek.
Legkésőbb 2030-ig nagyjából 22,6 millió ember halhat meg 93 alacsony és közepes jövedelmű országban, köztük 5,4 millió öt év alatti kisgyermek, ha a nemzetközi segélyek jelenlegi megnyirbálása folytatódik – figyelmeztet egy friss tanulmány.
Miközben a világ legnagyobb adományozói továbbra is milliárdokat vágnak le a hivatalos fejlesztési segélyekből (ODA), a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) – a Rockefeller Alapítvány támogatásával készült – új elemzése szerint 2030-ig további 22,6 millió halálesettel kell számolni, ha a jelenlegi trend folytatódik.
Az elemzés 93 olyan országra összpontosít, amelyeket érint a források apadása; ezekben összesen 6,3 milliárd ember él – vagyis a világ népességének 75 százaléka.
A következmények számszerűsítéséhez a kutatók két évtized, 2002 és 2021 közötti adatait használták fel, és különböző finanszírozási forgatókönyveket modelleztek.
„Nem akarjuk, hogy ez váljon az új normává, nem akarjuk elfogadni ezt a helyzetet, ezt az állandó forráscsökkentést” – mondta az Euronews Healthnek Davide Rasella, az ISGlobal munkatársa, a tanulmány koordinátora.
2023-ban a teljes ODA 250,3 milliárd dollárt (212,3 milliárd eurót) tett ki – történelmi csúcsot –, és Franciaország, Németország, Japán, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok közösen nagyjából a teljes összeg 70 százalékát biztosították.
Ezek a nagy donorok – Japán kivételével – 2024-ben, három évtizede először csökkentették ODA-hozzájárulásukat. A nemzetközi segélyezés összvolumene pedig hat éve először esett vissza.
Elsőként az Egyesült Államok számolta fel nemzetközi fejlesztési ügynökségét (USAID) 2025-ben. A lépést azonban sorra követték más országok megszorításai is.
A kétévente forrásgyűjtő konferenciát tartó Globális Alap az AIDS, a Tuberkulózis és a Malária Elleni Küzdelemért jelentős visszaesést tapasztalt a finanszírozásában: 2022-ben 15,7 milliárd, 2025-ben már csak 11,34 milliárd dollár állt rendelkezésére. Egyes donorok, például az Európai Unió, egyelőre még nem jelezték, mekkora összeget vállalnak.
„Emberek fognak meghalni. Ha nem állítjuk helyre a finanszírozás szintjét, tényleg emberek milliói fognak meghalni. Ebben semmi kétség nincs” – tette hozzá Rasella.
Hozzátette, hogy a következő kihívás annak eldöntése lesz, miként osszák el a megmaradó forrásokat.
A The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy 2002 és 2021 között a fejlesztési segélyprogramok 39 százalékkal csökkentették a gyermekhalandóságot, 70 százalékkal a HIV/AIDS-hez köthető halálesetek számát, és 56 százalékkal a maláriához, illetve a táplálkozási hiányosságokhoz kapcsolódó halálozást.
Két forgatókönyv: rossz és még rosszabb
A kutatócsoport két különböző forgatókönyvet vetített előre, hogy elemezze, a finanszírozás megvágásának trendje miként befolyásolhatja 2030-ig a globális egészségügyet és fejlesztést.
Az enyhébb forráskivonással számoló, 10,6 százalékos csökkentést feltételező forgatókönyv – amely az elmúlt két év átlagos visszavágásának felel meg – 9,4 millió megelőzhető halálesetet vetít előre, köztük 2,5 millió öt év alatti gyermek halálát.
A második, súlyos forrásmegvonást feltételező forgatókönyv szerint, ha a megszorítások tovább mélyülnek, több mint 22,6 millióval nőhet a halálesetek száma, ebből 5,4 millió az öt év alatti gyerekek körében.
„A bolygó lakóinak legalább háromnegyede olyan országokban él, ahol a fejlesztés két évtizedes vívmányai kerülhetnek veszélybe, ahol eltűnhet a betegségek elleni küzdelemben elért előrehaladás, és ahol újra tömegesen következhetnek be megelőzhető halálesetek” – fogalmaztak a kutatók.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy ezek nem a 2030-as halálozási adatok pontos előrejelzései, hanem különböző finanszírozási pályák összehasonlításai, amelyek az ODA-változások hatásának elkülönítésére szolgálnak.
Többről van szó, mint életek megmentéséről
A forráscsökkentés nemcsak az egészségügyi ellátást érinti: kevesebb orvos tud a terepen dolgozni, és szűkül az országok közötti információcsere is.
A kutatók szerint a fejlesztési segélyek sok előnye kevésbé látványos csatornákon keresztül érvényesül. Számos szempontot kell figyelembe venni, többek között a járványügyi megfigyelőrendszereket, valamint a járványokra és az éghajlattal összefüggő sokkokra való felkészültséget.
„A tanulmány megmutatja, hogy többek között azért is tesszük mindezt [a nemzetközi segélyezést], mert az elköltött összegekhez képest felfoghatatlan mértékben ment életeket” – mondta az Euronews Healthnek Eric Pelofsky, a Rockefeller Alapítvány globális gazdasági helyreállításért felelős alelnöke.
Hozzátette: a fejlesztésbe történő befektetés olyan stabilitást és jólétet teremt, amelyből az egész világ profitálhat.
Pelofsky szerint a probléma egyik jelentős oka, hogy a külsegélyezést a hazai politikában gyakran úgy állítják be, mintha választani kellene a belföldi kiadások és az olyan ügyek finanszírozása között, amelyeket a nemzeti érdekektől távolinak festenek le.