Egy új tanulmány szerint az övsömör elleni vakcina a védelem mellett lassíthatja az öregedést.
A Dél-kaliforniai Egyetem új kutatása szerint az övsömör elleni védőoltást kapó, 70 évesnél idősebb embereknél lassabb volt a biológiai öregedés, mint az oltatlanoknál.
A biológiai életkor azt mutatja, hogy egészségi állapota és működése alapján mennyire idősnek tűnik a szervezet. Tükrözi azt a „kopást”, amelyet a sejtek, szövetek és szervek az idő során felhalmoztak, és amelyre az életmód, a környezet és a genetika is hatással van, nem csupán a kronológiai életkor.
A védőoltások célja az akut fertőzések elleni védelem, ám új kutatások azt mutatják, hogy a felnőtteknek adott vakcinák, köztük az övsömör és az influenza elleni oltások, összefügghetnek az alacsonyabb demenciakockázattal és más neurodegeneratív rendellenességek kisebb esélyével. Ezt Jung Ki Kim, a tanulmány vezető szerzője mondta.
„Ez a tanulmány tovább erősíti azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint az oltások az infekciók megelőzésén túl a biológiai rendszerek szabályozásán keresztül szerepet játszhatnak az egészséges öregedés elősegítésében”, mondta Kim.
A tanulmány, amelyet a The Journals of Gerontology, az Oxford Academic folyóirata közölt, 3 884 olyan résztvevőt vizsgált, akik 2016-ban 70 évesek vagy idősebbek voltak, biológiai öregedésüket pedig olyan tényezők alapján mérte, mint a gyulladás, az immunválasz, a véráramlás és a neurodegeneráció.
A kutatók azt találták, hogy az oltott résztvevők átlagosan jelentősen alacsonyabb gyulladásszinttel, lassabb epigenetikai és transzkriptomikai öregedéssel, valamint alacsonyabb összesített biológiai öregedési pontszámokkal rendelkeztek.
Az oltás magasabb adaptív immunitási pontszámokkal is összefüggött, azaz a szervezetnek a konkrét kórokozókra adott válaszával expozíció vagy oltás után.
A tanulmány szerint az egyik kulcstényező a gyulladás volt.
A krónikus, alacsony fokú gyulladás sok életkorhoz köthető állapot, például a szívbetegségek és a kognitív hanyatlás ismert hajtóereje; ezt a folyamatot „inflammaging”-nek nevezik.
„A háttérben zajló gyulladás csökkentésével, feltehetően az övsömört okozó vírus újraaktiválódásának megakadályozásával, az oltás szerepet játszhat az egészségesebb öregedés támogatásában”, mondta Kim.
A hatékonyság idővel is megmaradt
Az övsömör, más néven herpes zoster, a bárányhimlő vírusának újraaktiválódása okozta, fájdalmas, hólyagos bőrkiütés.
Bárki, aki átesett bárányhimlőn, később kialakíthat övsömört. Bár az övsömör fiatalabb korban is előfordulhat, a kockázat 50 éves kor felett és a legyengült immunrendszerűeknél magasabb.
Az oltás hatékony védelmet nyújt az övsömör ellen, és jelentősen csökkenti a posztherpeszes neuralgia, azaz a fertőzés után fennmaradó tartós idegfájdalom kialakulásának esélyét.
A tanulmány szerint az övsömör elleni vakcinák lehetséges előnyei idővel tartósnak tűntek.
Amikor azt vizsgálták, hogy az oltás óta eltelt idő miként befolyásolta az eredményeket, a kutatók azt találták, hogy a biológiai öregedésben bekövetkező javulások az oltást követő három éven belül voltak a legkifejezettebbek, és a lassabb öregedés ezen időszakon túl is fennmaradt.
Akiket a vérvétel előtt négy vagy több évvel oltottak be, még mindig lassabb biológiai öregedést mutattak, mint az oltás nélküliek.
A tanulmány megjegyezte, hogy a mintázatok megerősítéséhez és a hosszú távú egészségügyi következmények feltárásához longitudinális vizsgálatokra van szükség.