Az IMF felszólította az euróövezeti országokat, hogy az energiaválságra ne lazítással, hanem szigorúbb költségvetéssel reagáljanak; a nagy adósságú államoktól plusz megszorításokat vár.
Az euróövezeti országoknak nem szabadna tovább lazítaniuk a jelenlegi energiashokk kezelésére hozott költségvetési intézkedéseken, ehelyett javítaniuk kellene költségvetési egyenlegüket, különös erőfeszítést várva a nagy adósságot felhalmozó államoktól – figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A költségvetési szabályok további lazítása azzal a kockázattal jár, hogy aláássa a keretrendszer hitelességét, és az adósságot még meredekebb pályára állítja” – írja az IMF az euróövezeti gazdaságról szóló, csütörtökön közzétett éves értékelésében.
Már most érvényben van egy, az egész blokkra kiterjedő, 1,5 százalékos túlzottdeficit-eljárás, amely bizonyos mozgásteret ad a védelmi kiadásoknak, de az energiaválság által leginkább sújtott uniós országok a költségvetési szabályok további enyhítését kérik. Miközben a közel-keleti háború tovább dúl, különösen megsínylik a helyzetet azok az európai importőrök, amelyek erősen függnek az olaj- és gázszállításoktól.
A legfrissebb gazdasági előrejelzések szerint a válság hatásai kezdenek érezhetővé válni: az infláció emelkedik, a növekedés lassul, miközben az Európai Központi Bank csütörtökön bejelentette, hogy 0,25 százalékponttal emeli az irányadó kamatot – és valószínűleg nem utoljára az idén.
undefined
„Az egymást érő sokkok a fogyasztók és a vállalkozások védelmét szolgáló költségvetési lépésekhez vezettek, és ez sajnos azt a várakozást teremtette meg, hogy ha sokk éri a gazdaságot, akkor automatikusan támogatás érkezik” – mondta újságíróknak Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón.
„Arra figyelmeztetünk, hogy egy sokkérzékenyebb világban élünk. Számítani kell újabb megrázkódtatásokra, és nagyon körültekintően kell felhasználni a szűkös közpénzeket, tudva, hogy ez nem az utolsó alkalom lesz, amikor ilyen beavatkozásra szükség van.”
Rugalmasságot kérnek a nagy adósságú országok
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az élére állt azoknak, akik a szabályok enyhítését sürgetik. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek május végén írt levelében Meloni nagyobb rugalmasságot kért az energiaválság kezelésére.
Válaszul az Európai Bizottság a múlt héten közölte: rugalmasságot csak a jelenlegi keretrendszeren belül lehet biztosítani, vagyis a már védelemre elkülönített 1,5 százaléknyi keretből legfeljebb 0,3 százaléknyi kiadás csoportosítható át energiára.
Georgieva újságíróknak nyilatkozva azt mondta, az IMF „nagyon szeretné, ha az országok fegyelmezetten élnének ezzel a rugalmassággal, különösen azok, ahol magas a hiány szintje”.
undefined
Az IMF üdvözölte a Bizottság legutóbbi lépéseit, és részletezte, mit kellene tenniük a nagy adósságú országoknak, például Olaszországnak.
„A középtávú strukturális költségvetési kiigazítás továbbra is elengedhetetlen” – áll a csütörtöki közleményben, amely az euróövezeti kormányokat hiányaik csökkentésére – illetve többlet esetén annak növelésére – szólítja fel.
Németországot nem számítva az IMF azt javasolja, hogy „2025 és 2031 között a GDP-hez viszonyítva mintegy 3 százalékponttal javuljon a strukturális elsődleges egyenleg – az alappályához képest további 1,3 százalékponttal, elsősorban a magas adósságszinttel rendelkező országokban”.
Más szóval az IMF az euróövezeti országoknál strukturális költségvetési konszolidációt sürget, a nagy adósságú államoktól pedig azt kéri, hogy a korábban tervezettnél is nagyobb erőfeszítést tegyenek.
„A költségvetési kiigazításhoz átfogó és hiteles stratégia kell, amely a kiadások újrapriorizálását, a közkiadások hatékonyságának javítását és olyan strukturális lépéseket – például a jogosultsági rendszerek reformját – ötvözi a növekedést támogató reformokkal, amelyek növelik a bevételeket” – áll a közleményben.