Brit kutatók laboratóriumban több mint ezer vegyi anyagot teszteltek bélbaktérium-mintákon, és 168-ról kiderült, hogy vélhetően ártalmas.
Egy új elemzés szerint tucatnyi gyakori vegyi anyag mérgező a bélbaktériumokra, és ártalmas lehet az emberi egészségre.
Laboratóriumi vizsgálatokban az Egyesült Királyság kutatói 168 olyan vegyi anyagot azonosítottak, amelyek gátolják az egészséges bélbaktériumok növekedését, és ezzel felboríthatják a bélmikrobiom egyensúlyát.
A bélmikrobiom több ezerféle baktériumból és más apró szervezetekből áll, amelyek az emésztőrendszerünkben élnek, és számos egészségügyi problémával hozták már összefüggésbe, példáulrákot,álmatlanságot, szívbetegséget, 2-es típusú cukorbetegséget és koraszülést.
A tudósok 1 076 vegyi szennyező anyagot teszteltek a laborban 22 bélbaktériumfajon, köztük több úgynevezett „örök vegyi anyagot”, azaz per- és polifluoralkil anyagokat (PFAS), amelyek a környezetben nem bomlanak le természetes úton, és így azonosították a 168 mérgező vegyi anyagot.
A bélbaktériumokra mérgezőnek talált vegyi anyagok között voltak növényvédő szerek, például a mezőgazdaságban használt gyomirtók és rovarirtók, valamint ipari vegyi anyagok, amelyeket műanyagokban és lánggátlókban alkalmaznak.
Ezek a vegyi anyagok jellemzően élelmiszereken, vízen és más környezeti behatásokon keresztül jutnak a szervezetünkbe, és a Nature Microbiology folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint sokról korábban nem gondolták, hogy hatással vannak a bélbaktériumokra.
Ezt Indra Roux, a tanulmány egyik szerzője, a Cambridge-i Egyetem kutatója mondta: „Meglepett bennünket, hogy egyes vegyi anyagoknak ilyen erős hatásuk volt.”
A közleményében hozzátette: „Például sok ipari vegyi anyagról, mint a lánggátlók és a lágyítók, amelyekkel rendszeresen érintkezünk, egyáltalán nem gondolták, hogy hatással vannak az élő szervezetekre, pedig igen.”
Továbbra sem világos, pontosan mekkora mértékben vannak kitéve az emberek ezeknek a vegyi anyagoknak, illetve ez a valóságban hogyan befolyásolhatja a bélrendszer egészségét. De más kutatások arra utalnak, hogy a környezeti szennyezők megváltoztathatják a bélmikrobiomot, ami elhízáshoz és inzulinrezisztenciához vezethet.
A laboratóriumi vizsgálatokban a baktériumok megváltoztatták működésüket, hogy megpróbálják elkerülni bizonyos vegyi szennyezőket, ami egyeseket antibiotikumokkal szemben ellenállóvá tett. Ha ez a jelenség az emberi bélben is megjelenik, nehezebbé teheti a fertőzések kezelését, és hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekvő közegészségügyi fenyegetéséhez, figyelmeztették a kutatók.
Érdemes megjegyezni, hogy a vegyi anyagok biztonsági vizsgálatai általában a konkrét célpontokra összpontosítanak, például arra, hogy a gombaölő szerek mennyire hatékonyan pusztítják a parazita spórákat, nem pedig arra, milyen hatással lehetnek az emberi bélrendszerre. A kutatók szerint ezen változtatni kell.
Stephan Kamrad, a tanulmány egyik szerzője, a Cambridge-i Egyetem kutatója így fogalmazott: „Az emberek számára készülő új vegyi anyagok biztonsági értékelésekor biztosítani kell, hogy a bélbaktériumainkra nézve is biztonságosak legyenek, hiszen az élelmiszereinken és a vizünkön keresztül ezeknek ki lehetnek téve.”
A kutatók több, valós környezetből származó adatot sürgetnek a vegyi expozícióról, hogy kiderüljön, a laborban észlelt toxikus hatások összefüggésben állnak-e az emberek rosszabb bélrendszeri egészségével.
Addig is azt tanácsolják, hogy tegyünk lépéseket e vegyi anyagoknak való kitettség elkerülésére, például ne használjunk növényvédő szereket otthon, és fogyasztás előtt mossuk meg a gyümölcsöket és zöldségeket.