Kutatók jártak utána, mivel tehetjük a legjobbat a szívünk egészségének.
Az Annals of Internal Medicine folyóiratban megjelent új tanulmány szerint már az is jelentős előnyökkel járhat a szív egészsége szempontjából, ha naponta egyszer hosszabb sétát teszünk. A kutatás során 34 ezer embert vizsgáltak, akik jellemzően napi 8 ezer lépésnél kevesebbet tettek meg. A kutatók négy kategóriába sorolták az embereket aszerint, hogy jellemzően mennyi ideig sétáltak: öt percnél rövidebb ideig, öt–tíz percig, tíz–tizenöt percig, illetve tizenöt percig vagy annál hosszabb ideig. A résztvevők mintegy háromnegyede napi lépéseinek többségét 10 percnél rövidebb séták során gyűjtötte.
A tanulmány egészségesebbek voltak azok, akik hosszabb sétákat tettek meg. Akik a napi lépésszámuk nagy részét hosszabb szakaszokban gyűjtötték össze, alacsonyabb kockázattal néztek szembe a szívbetegségek és a bármely okból bekövetkező halálozás tekintetében, mint azok, akik rövidebb sétákban gyűjtötték a lépéseiket.
A szívbetegségek kockázata körülbelül 13 százalék volt azoknál, akik többnyire öt percnél rövidebb ideig sétáltak, 11 százalék azoknál, akik öt–tíz perces szakaszokban sétáltak, 7,7 százalék a tíz–tizenöt perces sétákat végzőknél, és 4,4 százalék azoknál, akik jellemzően 15 percig vagy ennél tovább sétáltak.
Vagyis akik a lépéseik többségét 15 perces vagy még hosszabb séták során gyűjtötték össze, azoknak nagyjából harmada a szívbetegség-kockázata, mint azoknál, akik jórészt öt percnél rövidebb szakaszokban sétáltak.
Az eredmények annak figyelembe vételével születtek, hogy a napi lépésszám miként befolyásolja egészségünket, így a tempós séta megemeli a pulzust, javítja a keringést, csökkenti a vérnyomást, és segít a fogyásban.
Bár a napi 10 ezer lépés afféle wellnessmantrává vált, a kutatók augusztusban azt találták, hogy az egészségügyi előnyök már nagyjából napi 7 000 lépésnél jelentkezni kezdenek.
A múlt héten egy másik jelentés azt állapította meg, hogy az idősebb nők, akik csupán hetente egyszer vagy kétszer legalább 4 000 lépést megtettek, alacsonyabb halálozási és szívbetegség-kockázattal rendelkeztek, mint azok, akik soha nem érték el ezt a lépésszámot.
A legfrissebb tanulmánynak vannak korlátai is. Azok, akik lépéseik többségét rövidebb szakaszokban gyűjtötték, általában inkább ülő életmódot folytattak, nagyobb eséllyel voltak túlsúlyosak, és kisebb valószínűséggel rendelkeztek egyetemi diplomával.
„Ez az új tanulmány arra utal, hogy a különböző sétaszakasz-hosszok mintázata befolyásolhatja a halálozási és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de az ok-okozati összefüggésekről egyáltalán nem lehetünk biztosak” – mondta közleményében Kevin McConway, az Egyesült Királyságban működő Open University alkalmazott statisztika emeritus professzora. Ő nem vett részt a tanulmányban.
A kutatók úgy vélik, hogy az eredmények segíthetnek a mozgásra vonatkozó irányelvek finomításában, különösen a kevésbé aktív emberek számára, hogy „hosszabb, célzott sétákat építsenek be a mindennapi rutinjukba az egészségi kimenetelek optimalizálása érdekében”.