Az európai országok termékenységi rátái már most is a világátlag alatt vannak, de a következő évtizedekben tovább csökkennek - állítja egy friss tanulmány. Egy másik kutatás pedig a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztet a terhes nőknél.
HIRDETÉSA The Lancet című folyóiratban nemrégiben közzétett kutatás szerint az országok túlnyomó többségében a termékenységi arányszám nem lesz elég magas ahhoz, hogy 2100-ig fenntartsa a népességszámot.
A legfrissebb előrejelzések továbbá rávilágítanak a globális termékenység "drámai csökkenésére" ebben az évszázadban, amely a szakértők szerint "potenciális előnyökkel és hátrányokkal" egyaránt jár.
Az amerikai Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézete (IHME) által vezetett kutatók megállapították, hogy az országok háromnegyedében nem lesz elég magas a termékenységi ráta ahhoz, hogy 2050-ig fenntartsák a népességszámot.
Előrejelzésük szerint 2100-ra már az országok 97 százalékában ez lesz a helyzet, és becsléseik alapján a globális teljes termékenységi ráta a 2021-es 2,23-ről 2050-re 1,68-ra, 2100-ra pedig 1,57-re csökken, vagyis átlagosan ennyi gyereket hoz világra egy nő.
A fejlett országokban 2,1 születésre lenne szükség a népességszint fenntartásához.
Ezek az előre jelzett arányok nem térnek el jelentősen az ENSZ által kalkulált népességszámtól, figyelembe véve a hibahatárokat - áll a tanulmányhoz csatolt megjegyzésben.
Az ENSZ 2022-ben közölte, hogy a globális termékenység az előrejelzések szerint 2050-re átlagosan 2,1 születésre csökken.
"A világ népessége az előrejelzések szerint a 2080-as években éri el a 10,4 milliárd fő körüli csúcsot, és 2100-ig ezen a szinten marad" – olvasható az ENSZ 2022-es népesedési kilátásaiban.
Mi a helyzet az európai országokban?
A közép-, kelet- és nyugat-európai országok előre jelzett termékenységi rátái mind a 2050-re és 2100-ra becsült globális átlag alatt vannak, és már most is alacsonyabbak, mint ami a népességnövekedés fenntartásához szükséges.
Nyugat-Európában a teljes termékenységi ráta az előrejelzések szerint a 2021-es 1,53-ról 2050-re 1,44-re, 2100-ra pedig 1,37-re csökken. Az előrejelzések szerint addigra ez a szám Olaszországban, Spanyolországban és Andorrában lesz a legalacsonyabb.
A kelet-európai országokban a ráta a 2021-es 1,38-ról 2100-ra 1,19-re, a közép-európai országokban pedig a 2021-es 1,48-ról 1,21-re csökken.
Az előrejelzések szerint 2100-ban Ukrajnában, Szerbiában, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában lesz a legalacsonyabb a termékenységi ráta, mindegyik országban 1 alatt marad.
Az ENSZ adatai alapján Európa és Észak-Amerika az előrejelzések szerint a 2030-as évek végén éri el a népesség csúcsát, mivel a termékenységi ráta az 1970-es évek óta 2 alatt van.
Az alacsony termékenységi ráta előnyei és hátrányai
Gitau Mburu, James Kiari és Pascale Allotey, az Egészségügyi Világszervezet munkatársai, akik nem vettek részt a tanulmányban, a The Lancet című folyóiratban közzétett független kommentárjukban azt írták, hogy az alacsony termékenységi arányszámok "potenciális előnyökkel és hátrányokkal" járnak.
Az alacsony termékenységnek "előnyei lehetnek a népességnövekedéssel, a környezettel, az élelmezésbiztonsággal, az egészségüggyel, a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatban" – fogalmaztak a szakértők, hozzátéve azonban, hogy negatív hatásai lehetnek az egészségügyre, a nyugdíjakra, a társadalombiztosításra, a munkaerőre és a geopolitikára.
Figyelmeztettek arra, hogy az országok ne vezessenek be születéspárti politikát az előrejelzésekre reagálva, kijelentve, hogy a termékenység csökkenését nem szabad a fogamzásgátláshoz vagy az abortuszhoz való hozzáférés korlátozására használni.
Mburu az Euronews Healthnek küldött e-mailben hozzátette, hogy a termékenységi ráta csökkenéséhez több tényező is hozzájárul, köztük az oktatás, a fogamzásgátláshoz való hozzáférés és a szülővé válás későbbre halasztása. A gazdasági tényezők, például a gyermeknevelés költségei és a munkaerőpiacon bekövetkező társadalmi változások szintén szerepet játszhatnak.
Stein Emil Vollset, az IHME professzora és a tanulmány vezető szerzője szerint a csökkenő arányszámok bizonyos szempontból "sikertörténet", amely "nemcsak a jobb, könnyen elérhető fogamzásgátlást tükrözi, hanem azt is, hogy sok nő dönt kevesebb gyermek vállalása mellett, valamint azt, hogy több lehetőség nyílik az oktatásra és a foglalkoztatásra".
HIRDETÉS"Döbbenetes társadalmi változás"
Vollset azonban hozzátette, hogy a világ "elképesztő társadalmi változásokkal néz szembe a 21. században", mivel egyes országokban "baby boom", míg más országokban "baby bust" következik be.
A tanulmány szerint például 2100-ra minden második gyerek a Földön a Szaharától délre fekvő Afrikában születik majd.
Összességében a világ alacsony jövedelmű régióiban születések aránya a 2021-es 18 százalékról 2100-ra 35 százalékra emelkedik az előrejelzések szerint.
Ez azt jelenti - mondta Vollset -, hogy "a szubszaharai Afrika számos, erőforrás-korlátozástól szenvedő országának azzal kell majd megküzdenie, hogyan támogassa a bolygó legfiatalabb, leggyorsabban növekvő népességét a Föld politikailag és gazdaságilag legbizonytalanabb, gyenge egészségügyi rendszerrel ellátott és hőséggel sújtott helyein".
Mburu, Kiari és Allotey azonban figyelmeztetett, hogy az eredmény "árnyalt értelmezést igényel" a születések bizonytalansága és az adatokkal kapcsolatos problémák miatt ezekben a régiókban.
HIRDETÉSA kutatás a Global Burden of Disease, Injuries, and Risk Factors Study (GBD) 2021 részeként készült, és a Bill és Melinda Gates Alapítványtól kapott támogatást.
A 2100-ig szóló termékenységi előrejelzéseket a nők 50 éves korukig született átlagos gyermekszámára alapozták, és figyelembe vették az iskolázottságot, a kielégített fogamzásgátlási igényeket, a népsűrűséget és a gyermekhalandóságot.
Kihívást jelent majd a klímaváltozás is az élve születések számában
A rendkívüli hőségben végzett munka megduplázhatja a halva születés és a vetélés kockázatát a terhes nők esetében - derül ki egy új indiai kutatásból, amelyet a BBC idézett.
A tanulmány megállapította, hogy a leendő anyákat érintő kockázatok lényegesen magasabbak, mint korábban gondolták. A kutatók szerint a forróbb nyarak nemcsak a trópusi éghajlaton élő nőket érinthetik, hanem az olyan országokban is, mint például az Egyesült Királyság.
Az indiai vizsgálatban részt vevő terhes nők átlagon felül kitettek a klímaváltozás hatásainak - mondta Jane Hirst professzor, aki az Egyesült Királyságban működő szülész-nőgyógyász szakorvos, a tanulmány egyik szerzője.
HIRDETÉSKorábbi tanulmányok kimutatták, hogy a hőhullámok idején mintegy 15%-kal nő a koraszülés és a halvaszületés kockázata, de ezeket általában magas jövedelmű országokban, például az Egyesült Államokban és Ausztráliában végezték. Hirst professzor szerint az Indiából származó legfrissebb eredmények különösen szembetűnők és aggasztóak, és szélesebb körű következményekkel járnak.
"Az Egyesült Királyságban egyre forróbbak a nyarak, és bár itt nincs olyan meleg, mint Indiában, ezek a káros hatások sokkal alacsonyabb hőmérsékleten is megfigyelhetők a mérsékeltebb éghajlatú országokban, például az Egyesült Királyságban," fogalmazott a kutató.