Idén is több száz regényt adnak ki nyár végén az úgynevezett „irodalmi szezonnyitóra”. De vajon milyen ez az esemény európai szomszédainknál?
Sonia Devillers, Philippe Jaenada, Amélie Nothomb, Philippe Besson, Ananda Devi. Egy közös vonásuk biztosan van: ott lesznek a 2026-os irodalmi szezonkezdeten. Októberig mintegy 461 regény jelenik meg a könyvesboltokban, ebből 344 francia. Ez enyhe visszaesés az előző évhez képest, amikor 484 kötet látott napvilágot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kiadók és a könyvkereskedők számára ez a szakasz megkerülhetetlen, különösen egy olyan időszakban, amikor az olvasás egyre kevésbé része a mindennapjainknak. „Azoknak a franciáknak az aránya, akik maguktól olvasónak vallják magukat, minden kategóriában csökken, különösen a rendszeres olvasók körében (2023-hoz képest mínusz 5 százalékpont)”, állapítja meg a Nemzeti Könyvközpont (CNL) 6. barométere, amelyet 2025-ben tettek közzé. „Az elmúlt 12 hónapban a franciák 63 százaléka állítja, hogy legalább öt könyvet olvasott (2023-hoz képest mínusz 6 százalékpont), és csökken a napi olvasók aránya is (2023-hoz képest mínusz 4 százalékpont), ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb szintjét jelenti”, emeli ki a tanulmány.
„Közös kötelességünk, hogy ismét megerősítsük az olvasás központi szerepét az életünkben. Az olvasás alapvető idő, idő önmagunkra, amelyet feltétlenül meg kell őriznünk”, érvel Régine Hatchondo, a CNL elnöke.
A helyzet a fiatalok körében még szembetűnőbb: naponta átlagosan 3 óra 1 percet töltenek a képernyők előtt, miközben mindössze 18 percet szentelnek könyvolvasásra a „Les jeunes Français et la lecture” című, 2026-ban megjelent tanulmány szerint. „A rendszeres olvasás visszaszorul, és a fiatalok nagyon gyakran mást is csinálnak, miközben olvasnak”, magyarázza a CNL vezetője.
undefined
Belgiumban és Svájcban Franciaország felé szegeződik a figyelem
Bár Franciaországban különösen nagy jelentősége van, az irodalmi szezonkezdet több európai országban is létezik.
Svájcban a jelenségnek nincs ekkora súlya. „Jóval kisebb a médiavisszhang, és ilyenkor kevesebb [irodalmi] díjat is osztanak ki”, jegyzi meg Nicolas Julliard, az RTS irodalmi szakújságírója az Euronewsnak. „Nem ugyanarról a jelenségről van szó.”
Ugyanakkor elismeri, hogy Svájc egyre inkább igazodik a francia könyvpiac ritmusához. „Egyre több kiadó hangolja ehhez a menetrendhez a megjelenéseit, hogy a legfontosabb könyveit ekkor hozza ki”, teszi hozzá az újságíró. Ennek egyik oka, hogy a svájci kiadók így nagyobb láthatóságot nyernek Franciaországban. „Elég sok kötet jut el külföldre, és némelyik már egyes díjak rövidlistáin is feltűnik.” Összefoglalva, a svájci irodalmi szezonkezdet „egyre inkább időponttá válik a kiadók, különösen a fiatalabb kiadók számára”, zárja gondolatait Nicolas Julliard.
Belgiumban ez „meglehetősen paradox időszak”, véli Nausicaa Dewez, a „Le Carnet et les Instants” folyóirat főszerkesztője az Euronewsnak. „A francia irodalmi szezonkezdet vonzereje miatt a média és a közönség nagy figyelmet fordít a könyvekre és az irodalomra, ugyanakkor a teret elárasztják a Franciaországban megjelent kötetek. [...] A belga kiadók jelen vannak ebben az időszakban, de azt is tudják, hogy kereskedelmi értelemben nem tudnak versenyre kelni sokkal nagyobb és erősebb struktúrákkal. Így nem vetik be minden erejüket az őszi szezonkezdetkor.”
Nausicaa Dewez egy másik árnyalatot is hozzátesz: „A francia nyelvű belgiumi irodalmi kiadók többsége számára az év első nagy csúcspontja a márciusban megrendezett Brüsszeli Könyvvásár”, ami magyarázza, hogy az év eleje is fontos találkozó a belga irodalom számára.
undefined
Európa-szerte fontos jelenség
Spanyolországban ezt az időszakot „temporada editorial de otoño”-nak („őszi kiadói szezon”) nevezik. Bár az ország „nem éri el Franciaország aktivitási szintjét, a kiadók minden évben jelentős címekkel készülnek szeptember elejére”, magyarázza Pepa Blanes újságíró a Cadena SER (forrás: francia) hasábjain. „Az események is a hónap nagy részét kezdik kitölteni.”
Németországban is a nyár vége a könyvmegjelenések időszaka, ám itt is kisebb a jelentősége, mint Franciaországban. Németországban ezt az időszakot Bücherherbstnek („a könyv ősze”) vagy Literaturherbstnek („irodalmi ősz”) nevezik. A sajtó ekkor mutatja be a nagy újdonságokat, és ezt az időszakot a könyvesboltok szempontjából is fontosnak tekinti. Egy eseményről van szó, amelyet „hosszú időre előre megterveznek”, magyarázza a Tagesspiegel (forrás: francia).
Különösen fontos, hogy ez a megjelenési hullám néhány héttel a minden évben októberben megrendezett Frankfurti Könyvvásár előttre esik, amely az iparág egyik fontos találkozója. Ekkor adják át a Deutscher Buchpreis díjat is, amelyet a francia Goncourt mintájára hoztak létre, mutat rá a Deutsche Welle (forrás: francia).
Olaszországban „ősszel összpontosulnak az év legfontosabb megjelenései, jóllehet az elmúlt években ez a piaci megközelítés átalakult, és a kiadók, hogy elkerüljék az őszi címáradatot, elkezdték egyenletesebben elosztani a kiadványaikat az év többi részében”, magyarázza Paolo Ambrosinin, az Associazione librai italiani elnöke az Euronewsnak.
A brit irodalmi szezonkezdet talán a legközelebb áll ahhoz, amit Franciaországban ismerünk, még ha más naptár szerint zajlik is. „A »Super Thursday« izgalmas nap a könyvkereskedők számára, mert egyetlen napon több száz új könyv érkezik a boltokba”, mondja Kate Skipper, a Waterstones könyvkereskedés operatív igazgatója a The Guardian (forrás: francia)nek.
Általában október első vagy második csütörtökére esik. „Mindig rendkívül sűrű nap, de igazi pezsgés jár azzal, hogy egyszerre ennyi nagy karácsonyi cím kerül a polcokra”, teszi hozzá Kate Skipper. 2024-ben így több mint 1900 kötet jelent meg erre a „Super Thursdayre”, jegyzi meg a The Guardian (forrás: francia).
Ez a rendkívüli mennyiség azonban a következő évben jelentősen csökkent: a megjelenések száma csaknem felére esett, mivel a kiadók a „kevesebbet, de jobbat kiadni” jelszóval összefoglalt stratégiát követték, számolt be róla akkor a The Bookseller (forrás: francia).