A Netanjahut bíráló, öt éve Franciaországban élő izraeli rendező: mit keresek itt, ha jelenlétem elfogadhatatlan és a filmvilág egyszerűen törölhet?
Az izraeli intézményekkel való együttműködés ellen, „amelyek a palesztin nép elleni népirtásban és apartheidben érintettek”, indított felhívások, amelyek már több ezer aláírást gyűjtöttek Hollywoodban, láthatóan átszelték a Földközi-tengert.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az izraeli Nadav Lapid részvételét így a Marseille-i Nemzetközi Filmfesztivál (FID, július 7–12.) 37. kiadásán a meghívott filmesek egy része zárt karokkal fogadta: eleinte azt követelték, hogy ne üljön a zsűriben, később pedig már a fesztiválon való jelenlétét sem akarták elfogadni.
A Berlinale 2019-es Arany Medve-díjának, valamint a 2011-es locarnói és a 2021-es cannes-i zsűridíjnak a nyertese végül Le Policier (2011) című filmjét volt kénytelen bemutatni a FID-en.
A tiltakozási hullám – legalábbis a nyilvánosan megfogalmazott indoklás szerint – amiatt robbant ki, hogy Lapid legutóbbi filmjét, a 2025-ben Cannes-ban, a Rendezők Kéthete szekcióban bemutatott Oui-t izraeli közpénzekkel is – igaz, csak nagyon kis részben – finanszírozták.
A sors iróniája, vagy inkább egy olyan aktivista vakság, amely csak az útlevél – vagy a pénz – színét nézi: a Oui, amely Lapid egész életművéhez hasonlóan izzó hangvételű, egy olyan izraeli társadalom portréját rajzolja meg, amelyet a 2023. október 7-i támadás utáni bosszúvágy torzított el, és amely közönyös a gázai palesztin halottak iránt.
Nadav Lapid emellett Benjámin Netanjahu ádáz kritikusa; öt éve éppen azért települt át Franciaországba, hogy tiltakozzon az izraeli kormány politikája ellen.
Ami pedig a legutóbbi, sokat vitatott Lapid-film gyártásához igénybe vett izraeli forrásokat illeti, „az a támogatás, amelyet a film izraeli részről kapott, egy közalapból és nem kormányzati keretből származik, és tipikusan az a független szervezet, amelyet a Netanjahu-kormány támad” – mondta az AFP-nek Judith Lou Lévy, a Oui producere a Les Films du Bal-nál, hozzátéve, hogy ezek a közpénzek mindössze a film költségvetésének 12 százalékát tették ki.
Miután a fesztiválon belül bojkottfelhívás indult, és az önálló játék- és dokumentumfilmeket népszerűsítő rendezvény 120-as programjából mintegy tíz alkotást visszavontak, Nadav Lapid végül maga is lemondta részvételét a phocaeai város, Marseille fesztiválján.
Mindenki megbánta?
Közleményében a FID sajnálatát fejezte ki a bojkott miatt, és „teljességgel jogtalannak” nevezte, hogy egy filmrendezőt felelőssé vagy elszámoltathatóvá tegyenek hazája kormányának „rasszista, gyarmatosító és népirtó politikájáért”.
„Azoknak az egyedi hangoknak, amelyek – Nadav Lapidéhoz hasonlóan – igyekeznek végiggondolni Izrael államának és társadalmának erőszakosságát, éppen hogy teret kell adni, és meg kell hallgatni őket, még ha aztán vitatjuk vagy lebontjuk is az általuk elmesélt történeteket” – áll a szövegben.
Lapid maga az AFP-nek nyilatkozva a fesztivál „megadását” és a bojkottfelhívást sajnálja, amely franciaországi száműzöttként való „sebezhetőségére” emlékeztette. „Amikor láttam a részvételemmel kapcsolatos nyomásgyakorlást, azt gondoltam, talán nincs is helyem Franciaországban. Ha a jelenlétem elfogadhatatlan, és egyszerűen ki lehet radírozni vagy kisöpörni egy filmes eseményről, akkor nem is tudom, mit keresek itt egyáltalán” – mondta.
Bár elutasítja, hogy „saját sorsán siránkozzon”, Nadav Lapid „megkönnyebbültnek” mondta magát amiatt, hogy filmes szakemberek kezdeményezésére nyílt levél indult a támogatására, amelyhez a FID „teljes mértékben” csatlakozott.
Az „Egy művész meghívása egy fesztiválra nem jelenti azt, hogy kulturális nagykövetté tesszük” címet viselő szöveg, amely hétfőn jelent meg a Le Monde (forrás: francia) hasábjain, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy olyan művészt, aki „nyilvánosan, számos alkalommal elítélte Gáza elpusztítását”, egyáltalán valamiféle „izraeli kulturális nagykövetség” képviselőjével lehessen azonosítani.
A csaknem 350 aláíró között van többek között Arthur Harari, Louis Garrel, Apichatpong Weerasethakul és Claire Denis rendező, a Filmrendezők Társasága (SRF), valamint a palesztin író, Elias Sanbar is.
Ettől függetlenül egy másik filmes kollektíva – soraiban az Oscar-díjas Michel Hazanaviciusszal, valamint a cannes-i Arany Pálma-díjas Justine Triet-vel és Jacques Audiard-ral – kedden „szellemi csődnek” minősítette azt a bojkottfelhívást, amely az izraeli rendezőt marseille-i részvételének lemondására kényszerítette.
„Az a tény, hogy a legnagyobb izraeli ellenzéki művész, aki lankadatlanul azon dolgozik, hogy filmjeiben – amelyek a világ minden táján díjakat nyernek – leleplezze kormánya fasiszta és gyarmatosító elhajlásait, bűnös erkölcsi csődjét, végül kénytelen visszalépni egy francia fesztiváltól, figyelmeztető jel kell legyen, és ezen az abszurditáson túlmutatóan cselekvésre kell ösztönözzön minket” – írja ugyancsak a Le Monde (forrás: francia)-ban megjelent írásában ez a kollektíva, amelyhez az amerikai színésznő, Natalie Portman is csatlakozott.
A maguk részéről az a 12 rendező, akik korábban Nadav Lapid bojkottjára szólítottak fel, Instagram-üzenetben azzal indokolták döntésüket, hogy „fellépjenek egy jóváhagyott, gyarmatosító és népirtó valóság ellen”, és bírálták a fesztiválok „ragaszkodását” ahhoz, hogy „szimmetriát hozzanak létre (...) a palesztin és az izraeli produkciók között”.