Egyre több bortermelő foglalkozik régi magyar szőlőfajtákkal, szerintük főként azokkal érdemes felhívni a magyar borokra a világ figyelmét. Mindennek igazolására egyesületük újabb nagykóstolót szervez.
Ha Magyarországra jön egy borissza külföldről, miért akarná megkóstolni a világfajtákat, az ezredik chardonnay-t vagy cabernet-t? Inkább a helyi fajtákra kíváncsi – magyarázza Szentesi József, miért kezdett el kísérletezni az őshonos szőlőfajtákkal, amelyek a filoxéravész miatt kipusztultak Magyarországon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szentesi József véletlenszerűen lett borász, miután vett egy birtokot a Velencei-tónál a kétezres évek elején. 19. századi szakkönyveket vásárolt, és azokból ismerte meg azokat a szőlőfajtákat, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia idején első osztályúakként voltak számon tartva, ám mára szinte teljesen eltűntek.
10 fehér (fehér balafánt, fehér góhér, hamvas, kolontár, kovácsi, lisztes, piros bakator, sárfehér, szerémi zöld,vörös dinka) és 10 kék (csókaszőlő, fekete muskotály, feketefájú bajor, hajnos kék, kék bajor, kékszilváni, laska, purcsin, tarcali kék, tihanyi kék) szőlőfajtát telepített a Pécsi Kutatóintézettől szerzett oltóanyaggal, Sukoró, Pázmánd és Nadap környékén. Pár év múlva kezei alatt olyan borok születtek, amelyeket 130 éve nem készítettek.
A kihívás is érdekelte, mint mondja, cabernet sauvignonból „behunyt szemmel is lehet bort készíteni”. Sokan már amiatt is őrültnek gondolták, hogy nem használ fajélesztőt, és szigorú hozamkorlátozást alkalmaz („ledobálja a szőlőt a földre” – mondták szomszédai), amiatt pedig végképp, hogy ismeretlen fajtákkal kísérletezik.
Egy 50 literes üvegballonban készült első bora, amelyet megkóstoltak sommelier-k, borászok, és tetszett nekik az ismeretlen, izgalmas ízvilág. Egyre többen fordultak hozzá, hogy szaporítóanyagot szerezzenek be tőle, és maguk is telepítsenek járdoványt, purcsint, balafántot vagy bajor kéket. Ma már több mint negyven termelő foglalkozik ezekkel a fajtákkal.
Nemcsak az elfeledett fajták újraélesztésével ért el sikereket, hanem például kadarkával, rajnai rizlinggel és zengővel is. Szentesi 2009-es kadarkája 94 pontot kapott a világ egyik legelismertebb szakírójától, Jamie Goode-tól. Ez a jó példa sem volt elég ösztönző: ma csak 268 hektáron termesztenek kadarkát Magyarországon, miközben több ezer hektárnyi ültetvény van biankából vagy cserszegi fűszeresből.
Szentesi Józsefnek már számos követője van Badacsonytól Somlón át a Mátráig. Évek óta rendszeresen találkoznak, közösen kóstolnak és együtt gondolkodnak a fejlesztésről. Ennek eredményeként tavaly februárban megalapították a Régi Magyar Szőlőfajtákért Egyesületet. Idén másodszor tartják meg a régi magyar szőlőfajták nagykóstolóját, április 23-án a budai Szent Angéla Gimnáziumban.