Egyesületet hoztak létre bortermelők, hogy népszerűsítsék a régi magyar szőlőket, és ezáltal is fellendítsék a csökkenő borfogyasztást. Szerintük helyi fajtákkal érdemes felhívni a magyar borokra a világ figyelmét.
HIRDETÉS
Alanttermő, balafánt, csóka, laska, kékbajor, piros bakator, sárfehér – a szép nevek szép borokat is takarnak immár: egyre több termelő próbálkozik az utóbbi években régi magyar szőlőfajtákból készített borokkal színesíteni a kínálatot.
Ez főként Szentesi Józsefnek köszönhető, aki véletlenszerűen lett borász, miután vett egy birtokot a Velencei-tónál, és a kétezres évek elején elkezdett foglalkozni az elfeledett szőlőfajtákkal. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetéből hozott 10 fehér- és 10 kékszőlő fajtával létrehozott kísérleti ültetvényén tapasztalta ki azok pozitív és negatív tulajdonságait.
"Magyarország 1990 óta nem került fel a világ bortérképére, miközben Ausztriának sikerült ez a zöldveltelinivel és a kékfrankossal" – mondta Szentesi József a régi magyar szőlőfajták boraiból tartott budapesti nagykóstolón, hangsúlyozva, hogy itthon is nagyobb figyelmet kellene fordítani a helyi jellegzetességekre, az ide látogatókat is azok érdeklik inkább, nem a világfajták.
"Ez annál is fontosabb, mert folyamatosan csökken a borfogyasztás: a rendszerváltás óta a fejenkénti több mint 30 liter/évről 18 literre esett vissza" – tette hozzá.
Szentesi József felkutatta az erre vonatkozó szakirodalmat, majd nemcsak tapasztalatait, hanem a régi magyar fajták szőlőoltványait is megosztotta az érdeklődő borászokkal. Ennek is köszönhető, hogy míg húsz évvel ezelőtt csak néhányan foglalkoztak ezzel a témával, mára már az ország különböző borvidékein több mint húsz borász telepített ezekből a szőlőfajtákból.
Közülük többen kifejezetten széles palettát tudnak felmutatni. Szentesi Józsefen kívül Andrási László somlói és Maurer Oszkár szerémségi borász is intenzíven foglalkozik a régi magyar fajták megőrzésével. Ők hárman különböző régiókban, egymástól távol, mégis hasonló szellemiségben dolgoznak. Akik az elmúlt időszakban kezdtek el ezekkel a szőlőfajtákkal foglalkozni, már az ő tapasztalataikat felhasználva, az adott területekhez és igényekhez igazodva tudnak fajtát választani.
A közös érdeklődés révén több borász évek óta rendszeresen találkozik, közösen kóstolnak és együtt gondolkodnak, és ennek eredményeként februárban megalapították a Régi Magyar Szőlőfajtákért Egyesületet. Bíznak abban, hogy ezáltal lehetőségük lesz ezeknek a szőlőfajtáknak nagyobb támogatottságot szerezni.
A nagykóstolón több mint húsz Kárpát-medencei pincészet mintegy ötven borát mutatták be. A termelők listáját itt lehet megnézni.