EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Száz éves az öt sípszó, pont most szüntetnék meg több országban

A BBC stúdióiban használt régi órapanelek egyike
A BBC stúdióiban használt régi órapanelek egyike Szerzői jogok fotó: Ács Gábor - London, 2005
Szerzői jogok fotó: Ács Gábor - London, 2005
Írta: Gábor Ács
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Már nem pontos a pontosidő-jelzés a webes adások csúszása miatt, de sok rádióhallgató szereti a pittyegést egészkor. Maradjon vagy sem? Ez a kérdés az évfordulón.

HIRDETÉS

Ami régen technikai volt, ma már érzelmi kérdés. Nem maradhatna mégis az öt sípszó annak ellenére, hogy az online adásokban már nem pontos? Bár legyünk őszinték: száz évvel ezelőtti bevezetésekor is érzelmi kérdés volt. Szerettek volna valamiféle attraktív és egyben meggyőző, hiteles megjelenést adni a híradásoknak. Már egy éve működött a BBC, amikor 1923-ban az ötletgazda, Frank Hope-Jones beült a stúdióba, és saját hangján eljátszotta, hogy milyen lesz az öt sípszó. Így is történt, 1924-ben a mikrofon mellett megütött asztali gongot felváltotta az öt sípszó. Akarom mondani hat, mert a briteknél már az 55. másodpercél megszólal az első, így egészkor a hatodik, egy hosszabb sípszó jelzi az órát.

Mi értelme a hatodik, hosszabb sípszónak?

Kérdés az is persze, hogy miközben a legtöbb közrádió öt sípszót használ, a briteknek miért kell ebben is különbözniük? Először is, mert ők kezdték. Másodsorban, hódító nemzetről lévén szó, a rövidhullámú adások messzire eljutottak, és a távoli tájakon a már gyengébb vétel és a légköri interferenciák miatt nem volt biztos, hogy mind az öt sípszó hallatszódik. Lehetett tudni, hogy a hosszú jelenti az egész órát. 

A műszaki koreográfia tűpontos. 1 kHz-es mérőhang adja a jelzést. Az öt rövid a másodperc tized részéig szól, az utolsó hosszú fél másodpercig. Monóban vagy sztereó adás esetén egyszerre mindkét oldalon. Magyarországon a sztereó rádiózás kezdete óta az öt sípszó végén felesleges lenne egy hosszabb, ugyanis csak az utolsó hallható mindkét oldalon: jobb-bal-jobb-bal-mindkettő.

Sípszó vagy pittyegés?

Érzelmileg annyira kötődnek a britek a pontosidő-jelzéshez, hogy magánemberek képesek egymást kijavítani a társalgásban. Ha valaki beeps-nek nevezi, azonnal akad, aki közbevág, hogy pips. A magyarok ilyesmire nem vetemednének, teljesen mindegy, hogy a pontosidő-jelzést valaki öt sípszónak vagy pittyegésnek nevezi, ha még egyáltalán szóba kerül. Amióta elég a mobilunkra nézni, már valóban funkcióját vesztette, megszólalva mégis eleganciát ad egy adásnak. 

A generációs különbségről árulkodik, hogy a pontosidő-jelzés 75. évfordulóján készült ünnepi műsorban még megszólaltak azok az idős britek, akik emlékeztek a pittyegés nélküli adásokra, amikor a már említett asztali gong ütésével jelezte a bemondó a híradások idejét. "At the last stroke it will be 8 o'clock" - mondta a műsorközlő a gongütés előtt, és az "ütés" kifejezés a nyelvben használatos is maradt a kétezres évekig, amíg élt ez a generáció.

Horror & Challange

A mostani, 100. évfordulón kérdezett BBC-s bemondók és műsorvezetők abban egyetértettek, hogy hiányozna nekik a pittyegés, sőt, egyikük odáig ment, hogy magányosnak érezte magát egyszer, amikor műszaki hiba miatt elmaradtak a sípszók. A Savoy-domb gongjának mintájára tollával a mikrofon melletti olvasólámpa búrájára ütött, hogy kongjon valami az elmaradt pittyegés helyett.

Don't crash the pips! -  azaz ne csússz rá a sípszóra, szól a kezdőkkel ismertetett egyik BBC-s alapszabály. Pont ennek betartását nevezték horrornak és kihívásnak a most megkérdezett műsorközlők, hiszen amikor hirtelen alakul egy élő adás menete, pontosan kell kibeszélni az egészig hátra lévő időt. Így hangzott el egyszer az "Oh, shit!" káromkodás a BBC Kossuth-adóján (Radio Four), amikor a beszélő ráfutott a pittyre, miközben lendületben volt mondanivalójával. Meghallva az első sípszót, feldühödött, a mondat közepén lecsapta a kezében lévő papírokat, és megadta magát. Ez az eset is meghallgatható a centenáriumi ünnepi műsorban, amit Do We Still Need the Pips? címmel sugárzott februárban a BBC.

Honnan jön az öt sípszó?

Ma már a BBC pincéjéből, egy temperált helyiség hardware-éről, de ez nem volt mindig így. Száz évvel ezelőtt a greenwich-i Royal Observatory óraművéből indult telefonvonalon a jel, és ment egészen London belvárosáig, a BBC Savoy-dombon lévő stúdiójáig. A királyi csillagda közreműködésére azért volt szükség, mert a Föld forgásához igazították az obszervatórium óráját, ez volt a garancia arra, hogy pontos.

Jobbnak látták biztonságosabb helyre költöztetni a brit világ időmérési etalonjaként is emlegetett felszerelést 1939-ben, a második világháború kezdetén, de nem a későbbi költözések hozták a változást.

Amikor a tudósok rájöttek, hogy a Föld forgása nem egyenletes, vagyis vannak olyan évek, amikor valamivel gyorsabban, máskor kissé lassabban rotál tengelye körül bolygónk, a BBC megkérdőjelezhetetlen hitelességével összeférhetetlenné vált az efféle bizonytalanság. A kvantumfizika vívmánya oldotta meg a tarthatatlan helyzetet: elhozva az atomórák által meghatározott másodpercet.

Szerencsére, az atomóra sikere is a briteké

Bár az amerikaiak hamarabb kísérleteztek az atomórával, mint a britek, de még gázfelhőt rezgettek mikrohullámmal. Angliában viszont 1955-ben már sikerült megalkotni az első céziumos atomórát. A pontosság alapját az adja, hogy a cézium-133 atom magja körül egy elektron kering a külső héjon. Ennek mágneses mezeje bizonyos pillanatokban ellentétesen vált az atommag mágneses teréhez képest. Az elektron vagy elnyeli, vagy kibocsátja az ennek a frekvenciának megfelelő energiájú fotont.

Hogy mi köze mindennek a BBC hat sípszójához? A megbízható időmérés új módszere a továbbiakban is szimbolizálhatja a brit műsorszolgáltató hitelességét és integritását, mivel a nemzetközi időmérés alapját jelentő innováció, az atomóra pontos, ráadásul brit fejlesztés (a Nemzeti Fizikai Laboratóriumé).

Parlamenti interpelláció a pittyegés másodpercnyi késlekedése miatt

Egészen a brit parlament felsőházáig ért el a visszás helyzet rendezésének kérdése, miszerint másodpercnyi csúszást okoz az időjelzés vételében a digitális rádiókészülékek elterjedése. Lord Tanlaw 2005-ben szólalt fel a Lordok Házában, felvetve, hogy összeegyeztethető-e a BBC hitelességével, ha a pontosidő-jelzés nem pontos?

Az analóg műsorszórásban a legócskább zsebrádiókon is pontosan szólal meg a pittyegés, de a digitális rádióadáson (DAB) keresztül másodperces késéssel érkezik a hallgatóhoz. Még ennél is drámaibb a helyzet az internetes streamingen. A centenáriumi ünnepi műsorban a riporter három készüléket kapcsolt be, és elindított egy stoppert. A zsebrádió és a DAB-rádió után a laptopján 27 másodperccel később szólalt meg az első sípszó a hagyományos rádióhoz képest.

Sydney az évfordulóhoz közeledve némította el

Az ausztráliai ABC Radio Sydney tavaly október végén, a századik évfordulóhoz közeledve pittyegett utoljára. A bejelentéskor a műsorvezető, Sarah Macdonald azt mondta, hogy ő szereti a hat sípszót, de az eltelt száz évben változott a világ, már nem tölti be szerepét.

HIRDETÉS

Kanadában is megszüntették a sípszókat, 2023 októberében a CBC Radio 1 a long dash néven ismert időjelzéstől köszönt el, egy igazán meghatóra sikerült összeállítással. A Beatles Let It Be című slágerét énekelték el egy kis módosítással: Let It Beep (Hadd sípoljon) refrénnel. 

Magyar fülnek meglehetősen furcsa az ausztráliai és a kanadai pittyegés, érdemes az idézett hyperlinkeken meghallgatni. Míg a londoni és a budapesti szinte hasonló, a távoli földrészeken egészen eltérő akusztikájú.

The cockroach of the broadcasting

Mint a kakason a taréj, úgy a pittyegés a műsorszórás éke - érvelnek a sípszó megtartása mellett szót emelő BBC-sek. Ahogy a tömegközlekedésből kivett régi piros, emeletes buszokat, a nyitott ajtós Routemastereket is sikerült hagyományörzőn visszaidézni a legújabb modellek dizájnján, a százéves sípszót is sikerült új köntösbe öltöztetni. A pittyegés az alapja a BBC legendássá vált televíziós szignáljainak és a hírek előtti visszaszámlálás zenéjének, amit hangzásában és megjelenésében is leutánzott a fél világ.

A zeneszerző, a BBC egyik kreatív hangmérnöke, David Lowe mesélte el és mutatta meg egy laptopot kihangosítva Janice Long műsorában a Radio 2-n, hogy a pittyegésre rátéve egy dobot, egy cintányért, egy basszus pengetéses és egy vonós sávot, miként kreálta meg egy délután az évtizedek óta rongyosra játszott zenei alapot a BBC szignáljaihoz. Koncepciójában a vonósok szétáradó hangzása érzékelteti a BBC globális kiterjedtségét, és az extrában olykor berobbanó üstdob a hírek súlyát. Munkája átvételekor, azaz elfogadásakor a BBC főnökei felvetették neki, hogy mi lenne, ha egy több mint egyperces visszaszámlást is készítene, ami bármikor elindítható, kigumizva az egészkor kezdődő hírek előtti másodperceket. David Lowe csak annyit kért főnökeitől, hogy igyanak egy teát a büfében, azalatt elkészíti. Így is lett, és szól azóta is, az évek múlásával mindig egy kicsit újramixelve, frissítve. Bravúrosan vitte át a pittyegést a rádióból a televízióba, és ha a rádiók meg is szüntetik, a BBC televíziós szignáljaiban továbbra is szól az 1 kHz-es mérőhangon alapuló, másodperces ütemű pittyegés.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Belülről mutatjuk, mi vész el, ha tényleg lebontják a Magyar Rádió épületeit

Lehet-e független a BBC a kormánytól? Konkrét példák a Twitter általi besorolás apropóján

A világ legrégebbi stúdiópalotájából költözik ki a Magyar Rádió