Emlékezetes ügyek és konfliktusok, amikor a politika nyomást gyakorolt a BBC-re, illetve egy botrány, ami után bocsánatot kellett kérnie a brit közmédiának.
HIRDETÉSTiltakozik a BBC az ellen, hogy a Twitter kormányzati finanszírozású médiumként jelölte meg a brit tartalomszolgáltató profilját.
A brit közmédia képviselői írásban vezették le a Twitter illetékesei számára, hogy miért nem lehet kormányfinanszírozású a BBC, ahogy azt a mikroblog-platform megjelölte a médium profilján.
Minket a brit közvélemény finanszíroz az előfizetési díjból, nem a kormány - reagált a BBC a Twitternek küldött levelében.
A közösségi oldal bizonyára abból az általános feltételezésből indult ki, hogy az állami médiumokat az esetek többségében az adott ország kormánya finanszírozza legnagyobb mértékben.
Anyagi és elvi függetlenség
Az Egyesült Királyságban a mai napig érvényben van a rádiózás hőskorából származó, majdnem száz éves előfizetési díj intézménye, miszerint akinek az adás vételére alkalmas készüléke van, az fizessen.
Mára ez a gyakorlat úgy módosult, hogy az előfizetési díjért cserében a BBC vállalja, hogy nem ad teret közszolgálati platformjain reklámoknak, így a polgárok értéket kapnak a pénzükért cserében.
A BBC oly annyira büszke arra, hogy a politikától és a regnáló hatalomtól független, hogy legfontosabb szerkesztési alapelvei között is szerepel ez a kitétel.
A Hutton-jelentés annyira kikezdte a BBC presztízsét, hogy utána még a munkatársak belépőkártyáinak hátoldalára is rányomtatták az irányelveket, minden kétséget kizárva:
A belépőkártyákra akkoriban került rá a szlogen, amikor a maihoz képest jóval többen, 44 ezren dolgoztak a brit médiaóriásnál.
Az ars poetica többi része is letisztult:
"A BIZALOM a működés alapja. A KÖZÖNSÉG áll mindennek a középpontjában, amit teszünk. Büszkék vagyunk arra, hogy MINŐSÉGET hozunk létre a ránk szánt pénzből. A KREATIVITÁS szervezetünk éltető eleme. TISZTELJÜK egymást, és ünnepeljük sokszínűségünket, mert mindenki így nyújthatja a képességei szerinti legjobb teljesítményt. Egy BBC vagyunk, nagy dolgokra vagyunk képesek, amikor EGYÜTT DOLGOZUNK."
A BBC működésének alkotmányos alapja, kvázi működési engedélye a Királyi Charta
A politikusok számtalanszor próbára tették a BBC-t
Bár az Egyesült Királyság alkotmányos monarchia, ahol az uralkodó személye kormányokon átívelő, az egymást követő miniszterelnökök vagy a regnáló politikai erők többször igyekeztek hatást gyakorolni a BBC-re.
A legemlékezetesebb nemzetközi példa, amikor a falklandi háború idején, 1982-ben Margaret Thatcher kormánya igyekezett nyomást gyakorolni a BBC-re, hogy az Argentína melletti szigetcsoportot ne "Falklandi-Malvin-szigetekként" emlegessék a híradásokban, hanem csak az angol nyelvű megnevezést, a falklandi jelzőt használják. A BBC akkori vezetése elutasította a politikusok kérését, azzal az indokkal, hogy a médium nem foglal állást a konfliktusban, a szigetcsoportot mindkét nevén megnevezi minden egyes jelentésében.
A BBC függetlenségét az aktuálpolitikával szemben nem csak az előfizetési díjakból befolyó bevétel, azaz az anyagi alap hivatott biztosítani, hanem az úgynevezett alkotmányos alap is, azaz a Királyi Charta. Ennek jelentősége korántsem szimbolikus, hiszen ez gyakorlati értelemben a BBC működési engedélye, és mivel az uralkodó adja ki több kormány mandátumán átívelő időszakra, így a politikusoknak se lehetőségük, se jogkörük nincs azt megtagadni vagy visszavonni.
Emlékezetes botrány
Akadt olyan eset is, amikor a BBC bocsánatkérésre kényszerült. Ilyen volt a Hutton-jelentés utáni időszak a kétezres évek elején.
Óriási közfelháborodást váltott ki a britek körében a vita tárgya, hogy az iraki háborúba milyen indokkal vitte bele az országot a tájékoztatás vagy a kormány, azaz mennyire voltak valójában veszélyesek az iraki tömegpusztító fegyverek.
A BBC egy riportja jelentősnek állította be a veszélyt, a polgárok ezért érezték úgy, hogy őket, és rajtuk keresztül parlamenti képviselőiket is megvezették, és az alsóház egy komoly veszély ismeretében szavazott a háború mellett.
Tony Blair azonban éles szavakkal bírálta a BBC-t, miszerint a médium riportja sokkal élesebb volt, mint amekkora veszély a kormány szerint volt, és bocsánatkérésre szólította fel a BBC-t.
Az ominózus riportot Andrew Gilligan készítette, a BBC forrása egy fegyverszakértő, Dr. David Kelly volt. A botrány hatására kénytelen volt magyarázkodni a brit parlament szakbizottsága előtt, majd egy héttel később öngyilkos lett.
HIRDETÉS
A magyarok is tudnak példát mondani
Az idősebbek számára emlékezetes példa lehet a BBC pártatlanságát illetően, hogy milyen híradásokat sugárzott az angol rádió és annak magyar adása az 1956-os forradalom idején.
A BBC igyekezett nem állást foglalni a szovjet rezsim ellen zajló magyar forradalom napjaiban, és arra különösen ügyelt, hogy ne biztassa a vasfüggöny mögött élő magyarokat. A szikár híradások az események alakulására szorítkoztak, szubjektív hangok nem jelenhettek meg, kivéve azokat a személyes üzeneteket, amiket a Világszolgálat rövidhullámain keresztül a határon átjutott menekültek küldhettek szeretteiknek.
A magyarok számára az 1956-os forradalom után indított megtorlási perek kapcsán is emlékezetes a BBC szerepe. A Magyar Rádió élőben közvetítette például a Rajk- és a Mindszenthy-pert, amit a BBC archívuma egy óriási antennával az angliai Cavershamben figyelt és rögzített. A magyar egypártrendszer a koncepciós perek leiratát másként publikálta, mint ahogyan az élőben elhangzott. A BBC rögzítésében és leiratában maradt meg eredetiben az, hogy mi hangzott el valójában.
1956-ban a magyar forradalommal egy időben zajló szuezi konfliktus azonban kínos helyzetbe hozta a BBC-t, ugyanis az akkori brit miniszterelnök, Anthony Eden azt szerette volna elérni, hogy a BBC mást sugározzon haza, a briteknek szóló híradásokban, mint amit a Világszolgálaton keresztül a külfölddel közöl. A BBC erre nem volt hajlandó.
Ma a Twitternek próbálja elmagyarázni a BBC vezetősége, hogy milyen szerkesztési alapelvekkel, és hogyan működik a brit közmédia.
HIRDETÉS