Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Jeti, hógolyó, medvék és kutyák - furcsa sereglethez csatlakoztak a párizsi olimpiai kabalafigurák

A forradalmi sapkák bemutatkozásukon
A forradalmi sapkák bemutatkozásukon   -   Szerzői jogok  AP Photo
Írta: Pálfi Rita

Medvék és kutyák, hód, síelő, kacsacsőrű emlős, robot, fehér tigris, panda - különleges lények és 'fantasztikus fenevadak' töltötték már be az olimpiai kabalafigura szerepét az elmúlt több mint 50 évben, amióta a játékoknak van hivatalos "képviselője". A legfrissebb tagjait a csapatnak a francia forradalomból ismert fejfedőről mintázták.

A 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok kabalafigurája ugyanis két frígiai sapka (egy kifejezetten a paralimpiára és az ott versenyző sportolók tiszteletére készült - a szerk.)  lesz. A döntés kisebb botrányt kavart, mert többeknek nem a híres történelmi jelkép, hanem a csikló jutott az eszébe a piros háromszögszerű alakú figurákról.

Honnit soit qui mal pense, azaz rossz az, aki rosszra gondol, védhetik a kabalájukat a párizsi szervezők. Ami a legfontosabb, hogy ezeknek a kabaláknak az ünnepi hangulatteremtése mellett szerepük az olimpiai eszme megtestesítése, és a házigazda történelmének és kultúrájának népszerűsítésre. Azt, hogy ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, már a bemutatkozáskor bebizonyították a figurák, akik a magyar rajzfilmhős Pompom távoli, francia rokonai is lehetnének. És valljuk be, hogy a Vagina Múzeum rajza elég meggyőző az általuk felfedezett hasonlóságról.

Nem a párizsi figurák az elsők, akiket kicsit kétkedve fogad a sportrajongó közönség. Az elmúlt évtizedekben volt már több első meghökkentő kabala az olimpiai játékokon.

Például az olimpiatörténelem első kabalája egy igazi, élő kutya volt. Smoky 1932-ben a Los Angeles-i játékok olimpiai falujában született a legenda szerint (máshol azt írják, hogy egyszer csak feltűnt ott), és így ő lett az első állatjelkép.

1932 / Comite International Olympique (CIO)
Smoky, az első olimpiai kabalaállat1932 / Comite International Olympique (CIO)

36 évvel később, a Grenoble-ban rendezett téli olimpián volt (még nem hivatalos) kabala Schüss, ami magyarul a 'golyó' síelő pozíciót takarja, így nem meglepő hogy egy lefelé száguldó síelőt formázott a figura.

Innentől kezdve az állatok uralma köszöntött be. Münchenben már hivatalosan Waldi, a tacskó volt a kabalaállat. Ez ugyanis egy rendkívül népszerű kutyafajta Bajorországban.

1972 / Photo Olympia Press
Waldi egy tacskó oldalán, itt már nem az élőállat a kabala1972 / Photo Olympia Press

A kutyák után a leggyakrabban medvéket, vagyis inkább macikat választottak kabalaállatnak mind a nyári, mind a téli olimpiai játékokon. Többek közt 1980-ban Moszkvában Misa, a barnamedve, 1988-ban Calgaryban Hidy és Howdy jegesmedvék, Salt Lake Cityben 2002-ben Coal, a feketemedve, Pekingben 2022-ben Bing Dwen Dwen panda voltak az élő ellenpéldái annak a népi bölcsességnek, hogy a medve nem játék.

Misa, pontosabban egy plüssverziója 1978 nyarán még az űrben is járt, a szovjet Szaljut–6 űrállomáson.

A felsorolásból feltűnhet az olimpiákat csak 1992 után követőknek, hogy korábban egyazon évben rendezték a téli és a nyári játékokokat, és 1994-ben a lillehameri téli olimpia volt az első különválasztott téli Olimpia. Azóta minden második évben jut a sportrajongóknak olimpia, a kabalák kedvelőinek és a gyűjtőknek meg egy új figura. Lillehamernek az is különlegessége volt, hogy egyike volt azon kevés játékoknak, melyek emberről mintázott kabalát választottak. Håkont és Kristint, egy kisfiút és egy kislányt nyolc norvég gyermekpár játszott el. Mindegyik pár Norvégia  egy-egy régióját képviselte, és több ezer jelentkező közül választották ki őket.

Azóta is vegyesen szerepelnek állatok, vagy fantázia szülte lények, ilyen szempontból nem volt egyedülálló a párizsiak választása. Vagy például olyan legendás lények, mint a jeti, vagy olyan különleges állatok, mint a kacsacsőrű emlős.

Jonathan Hayward/AP2007
Quatchi, a jeti, Miga és Sumi társasaágában - ők képviselték a 2010-es vancouveri olimpiátJonathan Hayward/AP2007

A legfontosabb nem is a külsejük, vagy, hogy miről mintázták őket, hanem, hogy közelebb hozzák a rendező város/ország kultúráját a sportrendezvényhez, illetve az olimpiai eszmét az esemény követőihez. És persze ők a felelősek azért is, hogy minél vidámabb legyen a hangulat a játékok környezetében.