29 ország zenészei muzsikáltak a Budapest Ritmo fesztiválon.
Zimbabwétől Kelet-Európán át a Zöldfoki-szigetekig a világ minden tájáról számtalan stílusba lehetett belekóstolni idén is a Budapest Ritmón. A tavaly debütált világzenei fesztivált ezúttal az Akvárium klubban rendezték meg.
Az Oratnitza a páratlan ritmusú bolgár népzenét mai elemekkel vegyíti, mindezt megspékelve az ausztrál törzsi hangszer, a didjeridoo zsigeri basszusaival. Ezt ethnobass-nek nevezik.
- Ez egyfajta fúziója a folklórnak és néhány modern stílusnak, például a drum and bass-nek, a dubstepnek vagy a hiphopnak. Az volt a célunk, hogy kissé átalakítsuk a népzenét, és ezzel a fiatalokhoz is közelebb hozzuk – mondja Hrystian Georgiev fuvolás.
Cigány és arab dallamok fonódnak össze modern ritmusalapokon Miczura Mónika és Jahwar zenéjében. Az Ando Drom egykori legendás énekesnője másfél éve játszik együtt a tunéziai világzene egyik kísérletező kedvű alakjával.
- Teljesen mindegy, hogy az ember milyen nyelven énekel, a lényeg az üzenet. Egy gesztust, egy pozitív, baráti gesztust érzek ezzel kapcsolatban. Amennyire elválaszt minket a nyelv, annyira össze is tud hozni – meséli Miczura Mónika.
Pere Martínez Aurora nevű formációja megmutatta, hogy a flamenco Katalóniában is virul, és modern hangszerelésben is átütő erejű. Játszanak Manuel de Falla-szerzeményeket és García Lorca megzenésített verseit is.
- Tiszteljük a flamenco-hagyományokat, ugyanakkor a zongora, a basszusgitár, a dob vagy a cajón állandó kölcsönhatása alakítja a muzsikát, mindenki javasolhat, és hozzátehet valamit az összhatáshoz – magyarázza Joan Carles Marí, az együttes dobosa.
A Budapest Ritmo fesztivál három napján 29 ország zenészei léptek föl.